A blogon már számos alkalommal volt szó koreai babonákról, ártalmasnak vélt jelenségekről. Olvashattunk már születéssel kapcsolatos hiedelmekről; tudjuk, hogy nem szabad valaki nevét piros színnel írni; és már az sem lep meg minket, ha hiányzik a 4. emelet jelölése a liftekben. Most viszont békésebb vizekre evezünk a számmisztika területén, és olyan számokról lesz szó, amelyeket fontosnak és szerencsésnek tartanak a koreaiak.
Hagyományosan a páratlan számoknak tulajdonítanak különleges jelentést, ezeket tekintik pozitív erővel bíró számoknak (양수, yangsu, ejtsd: jángszu). Ez köszön vissza Korea szezonális ünnepeinek dátumánál is: újév (01. 01.), samjinnal (삼짇날, "dupla-hármas nap", 03.03.), dano (05.05.), chilseok (07.07.) és jungyangjeol (중양절, a 9. holdhónap 9. napja, azaz 09.09.). Ezeken a napokon - a számok pozitív energiái miatt - azt feltételezik, hogy képesek elűzni a gonosz szellemeket, amelyek akadályozzák az emberek mindennapjait. A páratlan számok közül a koreaiak különösen a hármast kedvelik, de a száz ugyancsak közkedvelt. Gyakran megjelennek ősi legendákban, sámánista szertartásokban, népszokásokban, de még hagyományos játékok alapszabályaiban is.
A hármas használata a mindennapi életben is igen gyakori: a győztes kiválasztásához pl. három kört játszanak, vagy amikor az erdőben kutató ember ginzenget talál, háromszor kiáltja el magát, ezzel tudatva a többieket a zsákmányról. A halászatban, hajózásban is hangsúlyos a hármas szám. A déli területeken úgy tartják, hogy a harmadik hónap a legszerencsésebb a halászhajó készítéséhez. A hajó használatba vétele előtt a tulajdonos három éjszakán át a hajón alszik. A hármas szám köszön vissza a samjaebu (삼재부, ejtsd: számdzsebu), a háromfejű sólymot ábrázoló, védelmező talizmánon is.
A Dangun-legenda (Korea alapításának története) talán a legismertebb mítosz, amelyben fontos szereppel bír a hármas szám: amikor Hwanung (환웅) leszállt az égből háromezer követőjével, hogy uralkodjon a földi életen, magával hozta az Ég Három Pecsétjét (Cheonbuin), irányítása alatt a szél, az eső és felhő istenével.
A 100 a befejezetlen dolgok teljessé válását szimbolizálja. Újszülöttek esetén a századik nap (백일, ejtsd: begil) rendkívül fontos: a család egy különleges szertartást ül, lakomát csapnak a gyermekért, hogy áldásban legyen része élete során, és hogy a csapások elkerüljék. Ekkor tudatja a család azt is, hogy a gyermek túlélte az első száz napot. Ehhez a hagyományhoz tartozik egy babona: ha azt a ruhát, amelyet a környékbeli családoktól kapott anyagból készítenek, ráadják a gyermekre, akkor a gyermek százéves koráig fog élni egészségben.
Ez a szám a szerelmespároknak is fontos, akik között az a szokás, hogy évforduló helyett a kapcsolatuk századik napját ünnepelik.
A korábban említett Dangun-legendában a hármas szám mellett a százas is megjelenik: egy tigris és egy medve imádkozott Hwanunghoz azért, hogy emberré válhassanak. Amikor meghallotta imáikat, Hwanung eledelként húsz gerezd fokhagymát és egy köteg fekete ürmöt adott nekik, majd megparancsolta, hogy száz napon keresztül tartózkodjanak a napfénytől. Ha ezt kibírják, akkor emberré válhatnak, ami végül a medvének sikerült.
Nem ez az egyetlen történet, amelyben a 100-as szám fontos szerepet tölt be az emberré válás során. Az ilyen történetekben sokszor a róka a főszereplő, akinek száz emberi májat kell megennie ahhoz, hogy emberré válhasson.
Cikket írta: Rácz Ivett
Forrás: m.khan.co.kr, folkency.nfm.go.kr
Képek forrása:
