Bár Dél-Korea az elmúlt években az alacsony születésszám körül kialakult társadalmi változásokkal került be a nemzetközi sajtóba, mostanában pedig sok cikk született a ,,no-child" (,,gyerekeket kérünk ne hozzanak") vendéglátóipari egységek kapcsán, ám nem minden fronton olyan borús a koreai gyerekek élete. A koreai kultúra tele van érdekesebbnél érdekesebb szokásokkal, amelyek a gyermek születése és első életévének eseményei köré kapcsolódnak - a továbbiakban ebből mutatunk egy kis ízelítőt.
Ha az ember gyermekáldás elé néz, a nemen és a neven kívül a fenti a legklasszikusabb kérdések egyike. Ahogy a továbbiakban látni fogjuk, a legtöbb koreai szokás az otthonszülésből indult ki, ma a technológia és társadalmi fejlődésnek köszönhetően a koreai szülések erősen medikalizáltak, és szinte kivétel nélkül kórházban vagy nőgyógyászati klinikákon történnek. Az alternatív gyakorlatoknak azonban (talán a cikksorozat első részében olvasható ,,taegyo" hagyományok miatt is) mintha újra divatja lenne, így felfutóban vannak a dúlaszolgálatok is, melyek főképp Szöulban érhetők el.
Az 1 és 100 napos ünnep
Az első év a gyermekeddel mindenképpen meghatározó, és ha jól szervezted a várandósság időszakát, mindened megvan, amire a családnak a következő hónapokban szüksége lehet. Azért sosem árt egy kis extra ajándékozási lehetőség, és erre ad remek lehetőséget a következőekben tárgyalt ünnepek. Természetesen nem erről szól a tradicionális 1 éves és 100 napos ünnepség, és a kismamának sem a pelenkatorta építés és a bébitáp kóstolás programjának kelengyeparti rutinján kell végigverekednie magát (amely magunk között szólva, talán jobb is).
A doljanchi
A gyermek jövőjére vonatkozó jóslatokat sem bízza az esemény a véletlenre - a hanbokba (tradicionális koreai viselet) öltöztetett gyermek elé tengernyi tárgyat helyeznek, és attól függően, hogy éppen mi után nyúl, fogadást tesz a saját jövőjével kapcsolatban. A kalligráfia eszközei, az ecset és a tinta intelligens felnőttre utalnak, ha pedig az étel felé nyúl a gyermek, reménykedhetünk, hogy sosem tapasztalja majd meg, mi is az igazi éhség.
Ami az ajándékokat illeti, a ruhák és az általában idősebb családtagoktól érkező anyagi természetű ajándék mellett a legmeglepőbb az aranygyűrű, amely a hosszú és a sikeres élet reményét hivatott jelképezni. Úgy tűnik, ez nem ment ki a divatból, még ha az egyéb tárgyak változtak is, ugyanis akár a népszerű kézműves termékeket árusító globális platformon, az Etsy-n is vásárolhatunk egyéni ízlésünknek megfelelő gyűrűt.
Hogy végül orvos, ügyvéd vagy mérnök (hogy a hazai kedvenceket említsük), vagy éppen egy koreai konglomerátum vezető pozíciójában fog majd dolgozni a gyermekünk, arra még egy kicsit várnunk kell.
Baek il - a 100 napos ünnep
Kerek számokat könnyű megjegyezni - miért ne ünnepelhetnénk meg a századikat? Az ünnep egyik okát sok helyen a magas gyermekhalandósággal indokolják, az ünnep ugyanis mondhatni egybeesik a 3 hónapos kor elérésével, amelynél bizonyos immunrendszeri fejlődési szint már beáll a csecsemőnél, így a túlélésre is magasabb az esélye - belátható, hogy egy vakcinák előtti világban ez már önmagában elég ok az ünneplésre. Régi szokás szerint az újszülött nem is hagyta el az otthont, amelyben született, míg be nem töltötte a századik napot.
A külön az eseményre készített rizssüteményeket a ház 4 sarkában helyezték el, illetve lehetőleg 100 emberrel igyekeztek megosztani, miután hálát adtak a csecsemők védelmező szellemének, természetesen a közösség sámánjának közreműködésével.
A 4. trimeszter - postpartum post-its
Mániákusan jegyzetelek arról, hogy mit tegyek és mit ne tegyek, a keresési történetem mondhatni teljes egészében a szoptatás rejtelmeinek felderítésére irányuló cikkek garmadájával van tele, és még a zuhanyzást is napi sikerként könyvelem el. Lehet egy fokkal kevesebb dolgom lenne, ha a sanhujorit gyakorolnám.
A sanhujori (산후조리, ejtsd: szánhudzsori) első szakasza a szülést követő 3 hétre vonatkozik (saam-chil-il), amely során az újdonsült anyuka mondhatni semmilyen fizikai tevékenységnek nem lehet kitéve annak érdekében, hogy a kilazult ízületek minél hamarabb visszataláljanak az eredeti helyükre. Ezt követi a saan-hoo-poong, amely során ,,a hideg és ártalmas szelektől" vagyunk hivatottak megvédeni magunkat, és minél melegebben kell öltöznünk.
Hogy a modern trendekről is beszéljünk, egyre népszerűbb a koreai stílusú dúlaszolgálat, főleg a diaszpóra azon tagjai között, akiknél nincsenek a családtagok a közvetlen közelben, hogy segíteni tudjanak. Ennek is vannak tradicionális gyökerei, ugyanis korábbi évszázadokban is szokás volt, hogy egy idősebb női családtag, vagy felbérelt női segítő ellátta a ház körüli feladatokat, és segített a fiatal anyának talpra állni.
És hogy miképp fest ez a valóságban? Nos, példának itt egy rövid videó, amely mondhatni mennyei állapotokat fest le (legalábbis a föld ezen oldaláról nézve).
Egy biztos, ideje legalább egy-két dolgot beépíteni a hétköznapokba, akármilyen elfoglalt is lettem újdonsült anyukaként.
A cikket írta: Nagy Ildi
Források: asiasociety.org, youtube.com, morningcalmbirthing.com
theeverymom.com, zenkimchi.com, koreatimes.co.kr, bestofkorea.com
Képek forrása: unsplash.com, pixabay.com
