A különféle szerencsehozó tárgyak évezredek óta a mindennapjaink részét képezik. Egyiptomban a szkarabeusz bogár, Japánban az integető macska, Svédországban a dala ló, Koreában pedig újabban a mjongte, vagyis a tőkehal az, amelytől remélhetjük szerencsénk jobbra fordulását, vagy éppen a negatív energiák távolmaradását. Na de hogyan lett a tőkehalból kabala? 

Ki ne szeretne némi plusz szerencsét az életében? A koreai MZ generáció (az 1980-as és a 2010-es évek eleje között születettek) tagjai mindenképpen, körükben ugyanis egyre népszerűbbek a szerencsehozó tárgyak. Nemcsak a jól ismert négylevelű lóhere látható egyre több ember táskáján vagy telefonján lógva, hanem különféle karaktereket ábrázoló amulettek és a tőkehal is közkedvelt eszközévé vált a szerencse bevonzásának.

A tőkehal (명태, myeongtae, vagy még néven bugo, 북어, bugeo, azaz szárított tőkehal) mindig is fontos ételnek számított - régóta fogyasztják levesként, szárított formában pedig népszerű alkoholkísérő, ikrájából és beléből erjesztéssel csot (젓, jeot) készül, amelyet alapanyagként vagy köretként használnak fel. Napjainkban védett faj, kifogása tiltott a koreai tengerekben a túlfogyasztás és a felmelegedés miatt. Így az éttermekben kapható tőkehalak szinte kivétel nélkül Oroszországból származnak. Régebben viszont ez volt az egyik leggyakoribb és legolcsóbb élelmiszer az átlagemberek számára, amelyet az áldozati szertartáskor elkészített asztalon is elhelyeztek. 

Miért pont ennek a halnak tulajdonítottak szerencsehozó tulajdonságot? Leginkább a külseje miatt. A hiedelem szerint a tőkehal nagy szeme őrző-védő szerepet tölt be, előre érzékeli és távol tartja a házba bejutni készülő negatív energiákat. Nagy szája pedig mindent elnyel, ami rossz. Nem véletlen, hogy a legtöbb tőkehalat ábrázoló modern változat is ezeket a tulajdonságait hangsúlyozza. A népszokást követve az ilyen céllal készített termékekre gyakran selyemfonalat is kötnek, amely ugyancsak szimbolikus jelentéssel bír. Úgy tartják, hogy ez a fonal a jó energiákat vonzza be, illetve felerősíti a hal védelmező hatását. 

Tőkehal mintájára készített képtartós kulcstartó, fehér selyemfonallal

Hasonló jelentést tulajdonítottak a pontynak is. A vörös, olykor aranyosan fénylő pikkelyekről úgy vélték, hogy gazdagságot, jólétet és szerencsét hoznak. A fekete pontyról pedig azt tartották, hogy elhárítja a balszerencsét. A ponty azonban, ellentétben a keményre szárított tőkehallal, túl vizes ahhoz, hogy szárítsák és kihelyezzék azt az otthonukban. Ráadásul élő állapotban „hozza a szerencsét”, így inkább tavakban tartották őket. 

A szakértők szerint az egyre bizonytalanabb társadalmi légkör, a természeti katasztrófák miatt érzett szorongás az oka annak, hogy a tőkehal népszerűsége újra növekszik. Ezzel együtt egyre több fiatal figyel oda az otthonában a pungszura (a feng shui koreai változata) is. Ha például repedt vagy törött edény, vagy megállt óra van a házban, az balszerencsét vagy rossz energiákat vonz. Azzal a céllal, hogy egy kis életet vigyenek a lakásba, a bejáratnál egy vázát helyeznek el, benne egy-két szál friss virággal. Ezt a jelenséget unteria-nak (운테리어) nevezik, ami a szerencse (운, un, ejtsd: un) és a lakásdekoráció (인테리어, interia) szavak összetétele. 

Cikket írta: Rácz Ivett

Forrás: donga.com, chosun.com, chosun.com

Képek forrása: saját fotók, pixabay.com, pixabay.com