Természetes vágyunk, hogy barátságos, nyugodt, szépen berendezett otthonunk legyen, ahol jól alszunk, jót eszünk és kipihenhetjük testi-lelki fáradtságainkat. Azok, akik ezért a mostanság divatos feng shui szabályait követve ide-oda tologatják bútoraikat, irányba helyezik az ágyat, bizonyára sokat tudnának mesélni. Ázsiában, így Koreában is, a feng shui azonban még ma is jóval több ennél: sokan hisznek abban, hogy a lakás (jelen élet) és a temetkezés (elmúlt élet) helyének megválasztása mindent eldönthet: meggazdagodhatsz, tönkremehetsz, sőt még családod következő generációinak szerencséjére, vagy balsorsára is pecsétet üthetsz.
Ezt a tudomány és filozófia frigyéből született „térinformatikai” rendszert Koreában pungsu-jirinek (풍수지리, ejtsd: pungszudzsiri) nevezik, ami az eredeti kínai karaktereket alapul véve annyit tesz: „a víz, a szél és a föld szabályainak elmélete”. A házak, paloták, temetkezési helyek, sőt egész városok építési területeinek kiválasztásánál a természet erőinek hatásait és a topográfiai körülményeket kellett figyelembe venni, ami szerint vannak „jótékony” és vannak „ártó”, vagy „elátkozott” földek. Azonban nem akárki rendelkezett olyan tehetséggel, hogy ezt meg tudja állapítani, a Pungsu-jiri mesterek jövendőmondók, beleérző képességekkel rendelkező kiválasztottak és tudósok voltak egy személyben.
A Bodhiszattva* titkai
Zen buddhista szerzetes a Jiri-hegységben (illusztráció)
A Silla dinasztia hanyatlása után élt buddhista nagymestert, Doseont (826-898, 도선, ejtsd: Toson) már 20 éves korára hírneves taoista tanítóként ismerték. A zen tézisek kitűnő növendékeként a kínai Tangba utazott, ahol ezoterikus taoista és buddhista tanításokat szívott magába, ám ezeken továbblépve tanulmányozta és később maga is tanította a csillagászatot, a matematikát, a csillagjóslást, a világ elemeinek és a geológiai helyek együtthatásának elméleteit.
Hazatérve Doseon bevándorolta a Koreai-félszigetet, feltérképezte földrajzi sajátosságait, és ilyenkor figyelme leginkább a jelenségek, természeti adottságok (hegyek, folyók, sziklák, stb.) energia-kisugárzására irányult. Megtapasztalta és le is írta, hogy bizonyos dolgok energiákat gerjesztenek, mások pedig elterelik, vagy egyszerűen elnyelik azt. Utazásai végén épített magának egy kis kunyhót a Jiri-hegyen, ahol meditálni tudott, hogy maga is Bodhiszattva, azaz megvilágosodott lény lehessen. A Koreai-félsziget geológiai adottságait figyelembe véve itt dolgozta ki a pungsu-jiri teóriát, a koreai feng shui alapjait.
Pungsu – a Föld élő energiája, amit a szél és a víz teremt
Andong, Hahoe falu
A pungsu legfontosabb alapelve, hogy az életenergia, ami meghatározott útvonalakon áthatja az egész Földet, az emberek számára szerencsét, vagy szerencsétlenséget hoz, attól függően, hogy hol és milyen erővel keresztezik egymást ezek a csatornák. Az életenergia, azaz a csi úgy áramlik a csatornákon, akár az erekben a vér. Aki jó csi mellett él, annak egész életét szerencse és gazdagság kíséri, és ha egy ház olyan helyen épül, ahol ezek az energiavonalak átfedik, erősítik egymást, akkor a ház lakói generációkon átívelő jólétben élnek majd. Igaz lehet ez egy egész településre vagy országra is. Sőt, ha egy ilyen helyen (myungdang, 명당, ejtsd: mjangdáng) temetkezik egy család, egy dinasztia vagy egy klán, akkor abban a családban több generáción át sikeres leszármazottak születnek.
Yundo lenyomat 1848-ból
A pungsu mesterek egyik legfontosabb eszköze a yundo volt, ami annyit tesz: „grafológiai jelekkel ellátott kerék”. Ez lényegében nem más, mint egy iránytű, bár annak a mai értelemben vett formájához nincs köze. A fenti képen látható yundo lenyomat egy 24-körre osztott óra alakú szerkezettől származik, és a következő legfontosabb elemeket tartalmazza: a négy égtáj, a jövőt jósoló nyolc trigram**, a 10 égi ág, a 12 földi ág (a taoizmusban a Földet védelmező, 12 harci istenséget szimbolizálja), valamint a 24 szoláris ciklus. Mindezek egyetlen számlapon, körkörösen helyezkednek el a Yin és Yang törvényei, valamint az öt alapelem szerinti rendezésben. A koreai feng shui mesterek ezt a szerkezetet használták, amikor meg akarták határozni a topográfiai jellemzőket, a szél és a víz áramlásának mértékét, ezek egymásra gyakorolt hatását, valamint a föld alatt vonuló csi erejét. E tudás birtokában képesek voltak megtalálni azokat a földterületeket, amelyek a természet rendjével és törvényeivel teljes összhangban vannak.
A pungsu-jiri hatás
Jeongjo király (r. 1776- 1800) legkedvesebb ágyasának, Park hölgynek a sírhalma. Eredeti helyéről a földi maradványokkal együtt átköltöztették, mivel úgy ítélték meg, hogy a hölgyet nem a megfelelő myungdang-ba temették el
A pungsu-jirivel kapcsolatos tudás arra a nagyon régi keleti gondolkodásmódra épül, hogy az emberiség fennmaradásának egyedüli lehetséges útja az, ha a természettel együtt, nem pedig annak kárára él és tevékenykedik. A pungsu filozófiája a Három Királyság kora óta évszázadokon át óriási hatással volt a Koreai-félsziget lakóira. Többek között ennek is köszönhető, hogy valahányszor egy új dinasztia került hatalomra, az megváltoztatta a főváros helyét, éppen a család temetkezési helyének kiválasztása miatt. Hogy a múlt hogyan hathat ma is a jelenben?
Jelenet a 2018-as Fengshui c. filmből (a pungsu mester szerepében Cho Seungwoo)
Park Hee-gon rendező filmjét hatalmas sikerrel mutatták be 2018. szeptember 19-én a hazai mozikban, alig egy héttel a prömier után a nézőszám már meghaladta az egymilliót. A történet az utolsó Jeoson királyok idejében játszódik, amikor a meggyengült Yi (Lee) királyi dinasztia sarjai élethalál harcukat vívják a velük szoros rokoni kapcsolatban lévő és mindent uraló andongi Kim klán hatalmasságaival. A konfliktus a „jó”, azaz „áldott” földek és temetkezési helyek (myungdang) birtoklásáért, vagyis az ily módon az utódokra örökíthető hatalom megszerzéséért folytatott harcban csúcsosodik ki. A történet központi figurái egy fiatal, ám nagyon tehetséges pungsu-jiri mester, Park Jaesang (Cho Seung-woo alakításában) és a Yi-dinasztia fekete báránya, a kiközösített, törvénytelen hercegivadék, Heungseon (Ji Sunggal a szerepben). A film koreai címe „Myungdang”, azaz „az áldott sírhely". A fiatal mester családját a nagyhatalmú Kim Jwageun elpusztítja és házát felégeti, amikor az próbálja megakadályozni, hogy minden „jó” föld a hataloméhes Kim klán teljes birtokába kerüljön.
Jelenet a 2018-as Fengshui c. filmből (Ji Sung megrázó alakítása Heungseon „Daewongun” szerepében
Évek múltán Jaesang mester szövetségest vél felfedezni a királyi Yi-ház megvetett hercegében, Heungseonban (valóságban is az utolsó koreai uralkodó, Gojong császár bátyja, később „Daewongun” néven ismertté vált régens nagyherceg). Ám a történet egy csavart vesz, és kiderül, hogy Heungseon is csupán a királyi hatalom megszerzéséért küzd, s ennek érdekében a legrégebbi buddhista templomot is képes felégetni (nagyon erős szimbólum), mivel arról úgy tudja, hogy a „jó földet” foglalja el. A lángokban álló buddhista kolostor akár a rendező egy apokaliptikus látomása is lehet, mert a feng shui mester jóslata beteljesedik: hiába a temetkezési föld megszerzése, két generáció után a dinasztiának tragikusan vége szakad. Bár jó néhány szereplő valóban élt, nem tudjuk, hogy a valóságban a feng shuinak mekkora szerepe lehetett a történelemben. Egy biztos: két generáció múlva Joseon elbukik, a leghosszabb koreai királyság történetének vége szakad, Japán 1910-ben annektálja az országot, és Korea már soha többé nem lesz az, ami volt.
A pungsu-jiri hagyománya viszont – úgy tűnik - ma is jól tartja magát. A régi Silla királyai valószínűleg „jó földet” találtak, mert világhírű sírhalmaik békésen simulnak a tájba, és a régi fővárosban, Seorabolban (a mai Gyeongjuban) virul az élet.
Megjegyzések:
*Bodhiszattva: a megvilágosodott lét vagy a megvilágosodott lény (buddhista vallás)
**Trigram:
A trigramok folytonos átalakulás állapotában lévő jelek, olyan képek, melyek állandó változást mutatnak. Eképpen nem a dolgok állandó lényegét vagy külső formáját jelentik, hanem az általuk megragadott jelenségekben rejlő mozgás lehetőségeit az átalakulás során. A nyolc trigram többféleképpen értelmezhető. Leírhatók természeti jelenségekkel, de ugyanúgy megfeleltethetők egy nagy család tagjaival, ahol apa, anya, három fiú és három lány foglalja el a nekik megfelelő helyet. A dél-koreai zászlóban 4 trigramot láthatunk (egyik értelmezésben: menny, tűz, víz, föld).
A cikket írta: Csajka Edit
Forrás: Antique Alive, Culture Trip, The Korea Times, Britannica Encyclopaedia
Képek forrása: Antique Alive, Culture Trip, HanCinema, saját fotó
