A közvetlenül Szöul mellett fekvő, 160 ezer lakosú Ivangot gyakran a vasút városának is nevezik. A vasúti csomópont 1944-ben kezdett fejlődni, később a vasutasok számára külön lakónegyed épült itt, majd fokozatosan újabb létesítmények nyíltak, köztük 1966-ban egy vasúti vagongyártó üzem is. Mivel a városban működik a nemzeti közlekedési egyetem is, így szinte magától értetődő, hogy itt találjuk a Korail, azaz az állami vasúttársaság által működtetett Koreai Vasúttörténeti Múzeumot (철도박물관).
A múzeum csarnokába belépve egy nagyméretű, 1897-ben készült archív fotó fogadja a látogatókat, ami az első koreai vasútvonal munkálatainak megkezdését örökítette meg. “A koreaiak öltözködésén látszik, hogy a fénykép egy olyan országot ábrázol, amely még gyászol azután, hogy Japán 1895-ben meggyilkoltatta Mjongszong királynét, Kodzsong király feleségét” - mondta 2023 októberben Pe Unszon múzeumigazgató a The Korea Heraldnak.
A mai Szöult és Incshont összekötő vonal építéséhez 1897. március 22-én kezdtek hozzá, ekkor készült a fénykép. Az első szakaszt 1899 szeptemberében adták át, ekkor összesen négy darab, amerikai gyártmányú gőzmozdony húzta a napi 2 pár szerelvényt. Azóta a helyi vasút hosszú utat tett meg, és alig száz év múlva, 1992-ben Dél-Korea hozzákezdett saját nagysebességű vasúthálózata, a KTX kiépítéséhez.
Több évtizednyi tervezés után Japántól, Franciaországtól és Németországtól kértek ajánlatot, mivel ekkorra már mindhárom ország jól működő nagysebességű hálózatot üzemeltetett. Bár a koreai projekt kezdetben a japán Sinkanszent preferálta, a szomszédos ország vonakodott átadni a technológiai tudását, a francia TGV viszont hajlandó volt erre. Sőt, a franciák még azt is vállalták, hogy az első néhány szerelvény leszállítása után a többit már koreai vállalatok bevonásával, helyben építik meg.
A TGV-licensz alapján indult hazai fejlesztés ma már ott tart, hogy 2013-ban az új generációs szerelvény elérte a 421,4 km/h sebességet is, így Japán, Franciaország és Kína után Dél-Korea lett a világon a negyedik ország, amely 420 km/h feletti, hagyományos vasútvonalon közlekedő, nagysebességű szerelvényt fejlesztett ki.
A jó száz évnyi fejlődés mértékét akkor lehet igazán érzékelni, ha tudjuk, hogy amikor 1905. január 1-én megnyílt a Szöult Puszannal összekötő vasútvonal, akkor a 417 km-es út még csaknem 14 órába került. Ugyanezt a távot egy KTX járattal ma már akár 2 óra 18 perc alatt is megtehetjük.
A múzeum földszinti csarnoka a vasút történetét veszi végig a Koreai-félszigeten 1897-től a KTX-ig, így itt főként régi tárgyak láthatók, köztük például egykori jegypénztárak replikái, makettek, vagy épp több mint száz évvel ezelőtti menetrendek - és természetesen minden egyes tárgyhoz részletes magyarázat tartozik. De itt vannak kiállítva az 1899-ben átadott első koreai vasútvonal történelmi dokumentumai is rajzokkal és térképekkel. Ezeken túl bepillantást nyerhetünk akár a felső tízezer egykori életébe is: a múzeumban rendezték be a Szöul állomás 1925-ben megnyílt előkelő éttermének mását.
Szintén a földszinten található egy nagy dioráma-terem, ahol a gyerekek nagy örömére a fiktív koreai tájat valódi vonatok aprólékosan kidolgozott miniatűr másolatai járják, a korai gőzmozdonyoktól a modern KTX-szerelvényekig. Aki pedig nem éri be a szemlélődéssel, az a saját kezébe veheti az irányítást, az épületben ugyanis mozdonyvezető-szimulátorokat is elhelyeztek.
A múzeum talán leglátványosabb része azonban mégis a szabadtéri kiállítási terület a gőzmozdonyokkal, dízel- és villanymozdonyokkal, valamint a különböző vasúti kocsikkal. A vasúttörténeti gyűjtemény ráadásul egy különleges darabbal bővült 2023 novemberében. A szöuli Kjongbokkung palota előtti királyi reprezentációs emelvény, a volde 1923-ban pusztult el, amikor a japán gyarmati kormányzat a helyén villamossíneket fektetett le. A volde rekonstrukciója kapcsán 2021-ben kezdődtek a feltárások, ezek során pedig megtalálták az egykori síneket, amiket kiemelésük után az ivangi múzeumban helyeztek el.
A 1988-ban megnyílt múzeum mintegy 12 600 vasúttal kapcsolatos tárgyból és 26 járműből álló gyűjteménnyel büszkélkedhet. Köztük négy olyan járművel, amelyet 2022 áprilisában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nemzeti kincsként vett nyilvántartásba. Olyan különleges járműveket őriznek itt, mint a korábbi dél-koreai elnökök, például Li Szin Man vagy Kim Dedzsung különleges vasúti kocsijai, vagy épp azt az eredetileg 1936-ban gyártott vasúti kocsit, amit a koreai háború során az ENSZ által felállított haderő parancsnoksága használt.
A vasúttörténeti gyűjteményhez ha nem is vonattal, de metróval könnyen elgurulhatunk, ha Szöulban járunk. A főváros központjából, a Szöul állomástól az 1-es metróvonalon 50 perc alatt érhető el az Ivang állomás, aminek közvetlen kijárata van a múzeumhoz.
Szerző: Kocsis G. János
Források: koreatimes.co.kr, koreaherald.com
