Nemcsak idehaza, a Budavári Palotában folynak olyan rekonstrukciós munkálatok, amelyek célja az egykori királyi épületkomplexum eredeti állapotának visszaállítása. Hasonló folyamat zajlik Szöulban is, ahol a japán gyarmati uralom alatt (1910-1945) elpusztult részeket pótolják a Kjongbokkung palotában, amelynek helyreállítása már 1990 óta folyik.
Viszontagságos sors jutott a Kjongbokkung (경복궁, Gyeongbokgung) palotának. Építését a Csoszon-dinasztia (1392-1910) alapítója, Thedzso király rendelte el, amikor a mai Szöult tette meg fővárosnak. Az 1392-ben indult munkálatok befejezése után az épületegyüttes szolgált a királyság reprezentatív palotájaként, a király hivatalos rezidenciájaként.
1553-ban hatalmas tűz pusztított a falakon belül. A károkat óriási anyagi áldozatok árán egy év alatt teljesen helyrehozták, de ekkor még senki sem sejtette, hogy milyen sors vár a palotára. Hamarosan áldozatul esett az ország történelmének egyik legpusztítóbb háborújának, az 1592-ben indult Imdzsin-háborúnak, amelyet a japán Tojotomi Hidejosi vezetett Csoszon ellen. A sors iróniája, hogy (ekkor még) nem a japánok okozták a pusztítást. Amikor Szondzso király elköltözött az ostromlott fővárosból, a magukra maradt helyiek elvesztették a kormányzatba vetett hitüket, kifosztották a palotát, és vele együtt számos középületet felgyújtottak. A porig égett palota ezt követően évszázadokat töltött magára hagyatva – a királyi udvar kényszerből az addig másodlagos rezidenciának számító (szintén leégett, de újjáépített) Cshangdokkung palotába költözött.
A Kjongbokkung palota fényét majd csak 1867-ben kezdték visszaállítani, a munkálatok során a több mint 40 hektáros területen egy 330 épületből és közel 6000 teremből álló komplexumot hoztak létre. Ezzel a palota újra az ország és a királyi család szimbólumává válhatott.
„A történelem ismétli önmagát” – ahogy jó 300 évvel korábban, a teljes rekonstrukció után nem sokkal ismét pusztító tragédia várt a palotára. Amikor a Japán Birodalom 1910-ben annektálta a Koreai-félszigetet, a gyarmati kormány 10 kivételével a komplexum összes épületét szisztematikusan lebontatta. Az eredeti főkapu és a trónterem közé felépítették a japán kormányzói épület hatalmas vasbeton tömbjét, hogy szimbolikusan is kitakarják a volt uralkodói palotát.
Az építkezés során, 1923-ban pusztult el a főkapu, a Kvanghvamun előtti, reprezentációs célokat szolgáló emelvény, hogy a helyén elágazó villamossíneket fektessenek le. Az így lerombolt volde (월대, woldae) helyén még 2021-ben kezdődtek a feltárások, idén október 15-én pedig, száz év után ismét a régi alakjában fogadja a palotába lépőket.
A szertartásokhoz használt emelvény a király és a nép közötti kommunikációt szimbolizálta a nagy udvari események alkalmával. Bár építésének pontos ideje nem ismert, a történészek szerint Szedzsong király (1418-1450) uralkodása idején emelhették eredetileg. A 48,7 méter hosszú és 29,7 méter széles volde közepén 7 méter széles királyi út vezetett a főkapuhoz.
„Egyszerűen megfogalmazva, a mai modern értelemben a volde egyfajta nagyszínpadként működött, ahová a palotába belépés előtt a királyi szolgák hozták a lovakat, és ahol a külföldi követeket először fogadta a király” – mondta Sin Higvon, a Szöuli Egyetem történelemprofesszora, a Volde-projekt tanácsadója. A királynak át kellett haladnia rajta, amikor kilépett a palotából, ezért a volde egyfajta találkozási pontként szolgált a nyilvánosság számára a királlyal. Az emelvényen rendszeresen tartottak zenés előadásokat a kínai követek számára, így azokat az arra járó közemberek is hallhatták.
Mivel a főkapu és a volde egy egységet alkot, ezért a kapu eredeti formájában történt 2010-es visszaállítása után most az emelvény is újra helyére került. Persze, az október 15-i ünnepélyes átadó után a munka tovább folytatódik, nagyságát pedig jól jelzi, hogy a palotakomplexum 1990-ben indult és 40 évesre tervezett rekonstrukcióját még újabb 20 évvel hosszabbították meg.
Szerző: Kocsis G. János
Források: koreatimes.co.kr, koreaherald.com, korea.net
Képek forrása: cha.go.kr, flickr.com, unsplash.com
