Bár Dél-Korea az elmúlt években az alacsony születésszám körül kialakult társadalmi változásokkal került be a nemzetközi sajtóba, legfrissebben pedig sok cikk született a ,,no-child" (,,gyerekeket kérünk ne hozzanak") vendéglátóipari egységek kapcsán, ám nem minden fronton olyan borús a koreai gyerekek élete. Kezdjük azzal, hogy a koreai kultúra tele van érdekesebbnél érdekesebb szokásokkal, amelyek már a gyermek születése előtt megkezdődnek - a továbbiakban ebből mutatunk egy kis ízelítőt.
,,Taegyo - ami megelőzte az örökölt sorsokat"
Legyen szó a legújabb epigenetikai kutatásokról vagy éppen a babapszichológiai kézikönyvekről - abban úgy tűnik, egyetért a modern tudomány, hogy a fejlődő gyermekre már a legkorábbi, születést megelőző fejlődési szakaszban hatással van a külvilág.
Nos, ez a felismerés Koreába hamarabb érkezett el, mégpedig a Korjó királyság évszázadai alatti gyakorlatokban, amely aztán a 18. század egyik meghatározó művében került összefoglalásra, és amelyet ma talán életmód kategóriába sorolnának a könyvesboltok polcain. Sajudang Lee 'Taegyo singi' című művének várandóssági kisokosa egészen odáig megy, hogy a terhes asszony tevékenysége és életmódja a gyermek temperamentumát és személyiségét is meghatározza majd.
A felfogás olyannyira befolyásos, hogy a témakör a mai napig szerepel legalább említés, de akár fejezet szinten is az ázsiai régióban megjelenő terhességi könyvekben. Léteznek olyan utazási ügynökségek, amelyek a ,,taegyo vakációra" specializálódtak, olyan kikapcsolódást kínálva, amely garantáltan feltölti a kismamát. Végül is ki ne szeretne egy pihentető utazást még a végletekig kimerítő gyermekágyi és kisgyermekes időszak előtt?
A taegyo szerint minden benyomás, amely a gyermeket a méhben a 3 hónapos korától éri, befolyásolja a személyiségét, az egészségi állapotát, így de facto a jövőjét is. A gyakorlat a királyi család nőtagjainak esetében kiterjedt a korabeli tartalomfogyasztási szokásokra is; költemények olvasását és az obszcén, királynőt potenciálisan felzaklató jelenetek kerülését javasolták. Összefoglalva a stresszmentes hétköznapok, az egészséges étkezés és az elme pallérozása a cél. Mindez 600 évvel azelőtt, hogy terhes diéta tippeket bújtunk volna, és fejhallgatóval Mozartot pakoltunk volna a pocakunkra abban a reményben, hogy gyermekünk már az anyaméhben nyújtózkodva abszolút hallásra tesz szert.
Mai kritikák között azonban szerepel a nőkre helyezett nyomás (mondhatni kizárólagos felelősség a meg nem született gyermek egészségéért), illetve a jövendőbeli anyák döntési autonómiájának kétségbe vonása, főképp ami az életvitelüket illeti. A hírhedten versenyorientált országban továbbá gyökeret verni látszik az a gondolat is, hogy a gyermek sikerességét minél előbb meg kell alapozni, így a fentiek gyakorlása előnyökhöz juttatja majd a család legfiatalabb tagját.
,,Akkor hány éves is vagy tulajdonképpen?"
A konfuciánus elképzelés, miszerint a magzat már kifejlett egyénnek tekinthető, meghatározza azt is, hogy hány évesnek tekintik magukat a koreaiak.
Az egyik legmeglepőbb dolog, mikor az ember Koreába látogat, az a másik korára való rutinszerű rákérdezés. Míg mifelénk, különösen egy bizonyos kor fölött, már-már nem illendő a másikat a koráról kérdezni, bizonyos szempontból mégis értelmet nyer a magyar turista számára is a szokás - a tegezés/magázás témájában segít ugyanis eligazodni.
A magázás mint hierarchia irányadó és egyben társadalom rendező elv, beleivódott a koreai társadalomba, és bár idén júniusban minden dél-koreai legalább egy évvel fiatalabb lett, mert az ország áttért a hagyományos életkorszámításról a nemzetközileg elfogadottra, az utca embere azonban nem gondolja, hogy a mélyen beágyazott szokás hamar kihalna, ugyanis számos szociális interakció épül a rendszer meglétére és a nyelvi-szociális hierarchia irányító szerepére. És hogy hirtelen mindenki tegezzen mindenkit? Nos, ez egy ideig a nyelvtanulók álma marad.
A cikket írta: Nagy Ildi
Források: koreaherald.com, bbc.com, proquest.com
Képek forrása: pixabay.com, unsplash.com
