Ismerik azt a viccet, hogy az Egyesült Amerikai Államok elnökét, Dél-Korea elnökét és Észak-Korea vezetőjét észak-koreai puccsisták elrabolják a három ország közötti csúcstalálkozóról? Valószínűleg nem, habár ezzel a groteszk szatírával állt elő Yang Woo-seok 2020-ban. A Steel Rain 2: Summit pont olyan, mint egy klasszikus South Park epizód: első blikkre csak egy alpári karikatúra, aminek hátterében azonban igen valóságos és velős társadalomkritika áll.
Az amerikai elnök (Angus Macfadyen balra), az észak-koreai diktátor (Yoo Yeon-seok középen) és a dél-koreai elnök (Jung Woo-sung jobbra) egy csónakban eveznek
A pályáját képregényesként indító író-rendező, Yang Woo-seok ismét saját kútfőből merített, amikor vászonra álmodta igencsak bátor elképzeléseit. Yang 2011-ben robbant be a köztudatba a Steel Rain c. webtoonjával, amit 2017-ben saját maga adaptált filmre. A sztori szerint Dél-Koreának kellett megvédenie az északi diktátort saját emberei összeesküvésétől. A Steel Rain 2: Summit bár merészségben megidézi, sőt, túl is szárnyalja a Steel Raint, valójában mégsem egyenes ági folytatása a nagysikerű elődnek.
A Steel Rain 2: Summit olyannyira tiszta lappal induló történet, hogy az első film főszereplői ezúttal teljesen más szerepben bukkannak fel. Jung Woo-sung ezúttal nem egy észak-koreai ügynök bőrébe bújt, hanem egyenesen a dél-koreai elnökébe. Kwak Do-won pedig nem maradt meg az eszes déli intézőember szerepében, hanem áruló észak-koreai összeesküvővé vált. Emiatt az első Steel Raint ismerő nézőknek egy kicsit nehezebb lesz felvenni a film fonalát. Viszont nemcsak a korábbi színészek szerepei fordulnak ki teljesen önmagukból, hanem a maga történet és az egész ábrázolt világ is. 
A filmbéli világban Észak-Korea kész letenni a nukleáris fegyvereit, és tárgyalni a békéről Déllel és az USA-val. Az esetleges nukleáris leszerelés után Észak már nem jelentene fenyegetést az USA számára, így a legfőbb (gazdasági) veszély Kína lesz. Az USA lepaktál Japánnal, hogy a leszerelés után mondvacsinált indokkal megtámadják Kínát. Japán azonban Kínához fordul, mert Kína helyett mégis inkább Dél-Koreát támadná meg, hiszen hagyományosan minden birodalmi terjeszkedésük onnan indult. Kína ezért lefizet egy nagy hatalmú, korrupt észak-koreai tábornokot, hogy déli vizeken színleljen támadást japán tengeralattjárók ellen, ezzel adva okot Dél-Korea japán megszállásának. Azonban az észak-koreai tábornoknak más tervei vannak: elrabolja a három elnököt, és atomrakétát lőne ki Japánra.Ahogyan az a fent leírtakból látszik, a csavaros történetben mindenki elárul mindenkit, de legfőképpen a két Koreát, akik végre csak békét szeretnének. Ez a meredek, de egy kis agytornával mégis csak ésszerű összeesküvés-elmélet minden szóban forgó országot igen rossz színben tüntet fel. Mégis hogyan nem robbant ki valódi diplomáciai botrány a Steel Rain 2: Summit c. filmben felvázolt nemzetközi összeesküvés láttán? Nos, ehhez kellett a South Parkból ismert alpári, mocskos szájú és politikailag inkorrekt humor.
A három elrabolt államfő közül a leginkább földhöz ragadt figura a dél-koreai elnök (Jung Woo-sung), aki a józan észt képviseli ebben az őrült filmben. És bár a filmben látható, többi karakter ábrázolása sem rugaszkodik el túlságosan a valóságtól, a két legemlékezetesebb figura, az USA elnöke és az észak-koreai vezér, röhejesen kifordított karakterek. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Willis Chatman Smoot (Angus Macfadyen) Donald Trump és Eric Cartman szerelemgyereke. Önző, kicsinyes, tiszteletlen, mocskos szájú és csakis a pénz érdekli. Ha sarokba szorul, akkor az egyetlen fegyvere az orrfacsaró szellentése. Smoot elnök egy jól ismert amerikai karikatúra, a hamburgerzabáló tahó. Talán az ő eltúlzott figurája a szatíra komolyan vehetetlenségének kulcsa. Angus Macfadyen remek Trump-imitátor, ha csak a hangjára figyelünk, akár össze is keverhetnénk az igazival. Smoot elnök mellett mindenképpen említést érdemel Jo Seon-sa (Yoo Yeon-seok), az észak-koreai diktátor is. Jo vezér figurájának legviccesebb és leginkább szembe tűnő jellemzője az, hogy sportos és jóképű. Ráadásul képes túllépni saját egóján is.
A három államfő közötti szópárbajok viszik a hátukon a filmet. Smoot elnök és Jo vezér kicsinyes versengése meglehetősen szókimondó, csak úgy röpködnek egymás felé a nyomdafestéket nem tűrő szavak. Mégis inkább a groteszk helyzetkomikum a humor fő forrása, semmint az alpári káromkodások. Az egész film legröhejesebb és legbeszédesebb jelenete az, amikor a dél-koreai elnök egy monológban piedesztálra emeli az amerikai demokráciát, mind az egész világ előtt álló, követendő példát – teszi mindezt koreai nyelven. Mivel Smoot elnök egy kukkot sem ért az egészből, az angolul is folyékonyan beszélő észak-koreai diktátor tolmácsolja az USA-t dicsérő szavakat. Ez a lehetetlen helyzet sokkal ötletesebb bármelyik szitokszónál.
A fentiek alapján érezhető, hogy a Steel Rain 2: Summit afféle filmes udvari bolond, amire nem lehet haragudni. Egy dilis, de szókimondó szatíra. A sok poén ellenére a film megmarad egy izgalmas thrillernek, hiszen egy ilyen groteszk közegben bármi megtörténhet, még a harmadik világháború kirobbanása is. Az egész világ sorsa az elrabolt államfőktől függ. Ha ők együttműködnek, akkor megmenthetik a világot. Csak bírja a rekeszizmunk a sok nevetéstől!
A cikket írta: Szilágyi Miklós
Képek forrása: hancinema.net, youtube.com
