Eom Chul-woo (Jung Woo-sun), a leszerelt észak-koreai ügynök korábbi főnökének kérésére visszatér még egy utolsó bevetésre, hogy az Első Számú vezér elleni összeesküvést csírájában elfojtsa. Az akció számításait keresztülhúzza - a filmben meg nem nevezett - Kim Dzsongun személyes megjelenése Keszongban. Az ünnepséget - látszólag dél-koreai - merénylet szakítja félbe, klaszter rakétatámadás éri Keszongot. Eom Chul-woo kimenti a mészárlásból az öntudatlan, sérült Első Számút, és Szöulba szökik a merénylők elől. Eközben a déli Kwak Chul-woo (Kwak Do-won), a kormány kül- és biztonságpolitikai igazgatója azon fáradozik, hogy tisztára mossa országát és elkerülje az atomháborút a Koreai-félszigeten.

Az északi Chul-woo (Jung Woo-sun) a merénylet helyszínén

Mikor a két Chul-woo útja keresztezi egymást, rájönnek arra, hogy csak közös erővel kerülhetik el a teljes pusztulást. Ám ehhez az is létszükséges, hogy megmentsék az élet és halál között lebegő Első Számú életét, amit nem csak sérülése, de az utána küldött, északi elitkatonák is veszélyeztetnek.

Már a film "rövid" ismertetőjéből is jól látszik, hogy a Steel Rain esetében egy olyan történettel van dolgunk, ami fokozott odafigyelést igényel, de ez az izgalmas sztori minden perc figyelmet megérdemel.

Yang Woo-seok rendezőnek nem kellett messzire mennie az érdekes alapötletért, ugyanis saját, 2011-ben megjelent, azonos című webtoonját adaptálta. A Steel Rain mozi változatának cselekménye azonban alapos ráncfelvarráson esett át. Amíg a 2011-es képregényes eredetiben Kim Dzsongil hirtelen halála volt az események kirobbantója (a webtoon megjelenésekor még élt a Kedves Vezér), addig 2017-ben a Kim Dzsongun ellen összefogó katonai vezetők indítják útjára a káoszt. Vagyis a Steel Rain ugyanolyan releváns maradt 2017-ben, mint amilyen volt 2011-ben. Ez a nagyfokú odafigyelés igaz a film többi jellemzőjére is.

A főhősök, a két Chul-woo szöges ellentétei egymásnak, és két külön hőstípust is képviselnek. Az északi Chul-woo képviseli a XX. századi akcióhőst. Szikár, edzett, küzdősportokban és a lőfegyverhasználatban is első rangú harcos. Egy tank, ami átküzdi magát minden fizikai akadályon. Ezzel szemben a déli Chul-woo egy jólétben elkényelmesedett, testes alak, aki nem az öklével harcol, hanem a szürkeállományával. Az amúgy elvált, gyerekei és felesége szemében tökfilkó valójában egy igazi stratéga, aki a kapcsolataira, megérzéseire és éles eszére hagyatkozik, és minden követ megmozgat a siker érdekében. Yang Woo-seok rendező a déli Chul-woo figuráját talán a kosztümös koreai filmekből kölcsönözhette, ott láthatunk sok hasonló karaktert, akik tudják, mikor, kivel, hogyan, miről és mit kell beszélni a királyi udvarban. Ez a hőstípus felfrissíti az észak-déli buddy movie zsánerét, mert hasonló filmekben javarészt csak olyan déli hősökkel találkozunk, akik bár nagyszívűek, mégis komplett idióták.

A déli Chul-woo (Kwak Do-won) az ő fegyverével, a telefonnal a kezében

A film a főhősök mellett a politikai szereplőkről is igyekezett pontos képet festeni. Mindkét oldalon megtalálhatók azok az elemek, akik az eddigi, nyugodtabb status quo mellett teszik le voksukat. Az igazi veszélyt azok jelentik, akik egyszer és mindenkorra eldöntenék, kié is legyen a félsziget, még ha ez tömeges civil áldozatokkal, nukleáris holokauszttal is járna. Így lesz igazán rendhagyó, de érthető az, hogy Kim Dzsongun életéért szép számmal áldozzák fel magukat a dél-koreai katonák.

Mivel az ilyen filmek fő érdekessége az Észak és Dél közötti politikai és kulturális különbség, a Steel Rain sem mehet el szó nélkül a hétköznapi jellemzők mellett. Az északiak G-Dragontól kezdve az instant ramenig mindenre rácsodálkoznak, a személyi kultuszukban megingathatatlanok, stb. Ilyenkor felmerül az emberben a kérdés, hogy az északiak ábrázolása milyen mértékben sztereotipizált, és milyen mértékben ad pontos képet az amúgy disztopikus falanszterszerű rezsimről.

Egy szó mint száz, a Steel Rain olyan film, amit inkább jobb végigizgulni a képernyő előtt, mint a való életben. Reméljük, hogy a filmben látottakra nem kerül sor a jövőben.

A cikket írta: Szilágyi Miklós

Képek forrása: asianmoviepulse.com, wikipedia.com, imdb.com