2025. május 14. írta: Koreai Kulturális Központ

A repülőgépnél is gyorsabb mágnesvasút kötné össze Szöult és Puszant

Dél-Korea nekifekszik a következő generációs nagysebességű közlekedési rendszer fejlesztésének, és a hagyományos maglev (mágneses levitációval haladó) vonatokat egy vákuumközeli csőrendszerben továbbítva elérnék az óránkénti 1200 kilométeres sebességet.

Az így közlekedő járatok az ország két legnagyobb városát, Szöult és Puszant kötnék össze, a hetedére csökkentve a jelenlegi KTX gyorsvasút menetidejét - a tervezett Hypertube (하이퍼튜브) 16 perc és 15 másodperc alatt tenné meg a valamivel több mint 400 kilométeres távot. Az ehhez szükséges technológia tökéletesítésére a dél-koreai kormány egy új fejlesztési programot indított, amit a helyi közlekedési minisztérium és az állami vasúttársaság műszaki kutatóintézete irányít. Bár a lebegő mágnesvasút ötlete már több mint 100 éves, hagyományosnak nevezni azért túlzás talán, mert a technológia - főként az infrastruktúra horribilis kivitelezési költsége miatt - nem terjedt el széles körben. A különböző tesztpályák mellett az egyetlen, közforgalomnak átadott nagysebességű maglev a sanghaji repülőteret köti össze a kínai metropolisz belvárosával. Az alacsonyabb sebességű maglevek csupán néhány kelet-ázsiai városban közlekednek menetrendszerűen, Japán pedig egy minden eddiginél nagyobb projekttel Tokiót és Oszakát köti össze egy már épülő, nagysebességű maglev vonallal - a közel 440 kilométeres táv első szakaszának átadását a 2030-as évek közepére tervezik.

Dél-Koreában sem ismeretlen a maglev technológia: Tedzson városában 2008-ban adták át a helyi tudományos múzeumot és az Expo-parkot összekötő, alig egy kilométeres maglev szakaszt. A csupán 80 km/h sebességre képes járatok napi 16 alkalommal indultak, aztán 2014-ben megfelezték az egyébként is rövid vonalat. Ez értelemszerűen az utasszám bezuhanásához vezetett, végül a 2020-as koronavírus-járvány idején megszüntették és felszámolták a teljes vonalat. Hasonló sorsra jutott az Incshoni nemzetközi repülőtérnél közlekedő maglev is - a hat állomásos, 6 km hosszú vonal csupán 2016 és 2023 között üzemelt.

A már régóta tervezett Hypertube kulcsfontosságú műszaki részeire fókuszáló projekt 2027-ig tart majd, a fejlesztésére szánt költségvetés 12,7 milliárd won (átszámítva 3,2 milliárd forint). Ez az összeg kifejezetten alacsonynak tűnhet, ennek oka, hogy a technológia egy jelentős részét Dél-Korea az elmúlt években már kifejlesztette. A tervezési munkákban négy egyetem és hat kutatóintézet vesz részt. Első körben négy kulcsfontosságú technológia tesztelését tervezik: a Hypertube számára egy külön pálya, a szupravezető elektromágneses rendszer, a vonatvezérlő rendszerek, valamint a vonattest tervezését és gyártását.

A közlekedési minisztérium április 9-i közlése szerint a Hypertube szén-dioxid kibocsátás nélkül működik majd, felhasználja a csőrendszert borító napelemekből szerzett energiát, az időjárási viszonyok szinte egyáltalán nem befolyásolják, a csőrendszer földrengésbiztos módon megépíthető, és éppen a megújuló energia használata miatt a jegyek is megfizethetőek lesznek az utasok számára. A Hypertube ráadásul a légi közlekedéssel szemben nagyobb sebességet biztosítana, miközben kisebb környezeti terhelést jelentene.

Jun Dzsinhvan, a minisztérium vasúti hivatalának vezetője szerint a most induló fejlesztési szakasz az első jelentős lépés, hogy megvalósuljon a Hypertube. Ami nemcsak hozzájárul majd ahhoz, hogy az ország területileg kiegyensúlyozottan fejlődjön, de segíthet megállítani a népességcsökkenést a fővároson túli régiókban. Jun szerint húsz évvel ezelőtt Dél-Korea még a vasúti technológiák behozatalára szorult, ma azonban már exportálja az ország a saját sikeres vasúti megoldásait, bizonyítva azok globális versenyképességét.

Nagy kérdés azonban, hogy a szükséges technológiák kidolgozása után anyagilag egyáltalán megérné-e egy ekkora beruházás megvalósítása. Dél-Korea ugyanis már 2017 óta fejleszti a Hypertube-ot, jelentős részeredményeket is értek már el, ugyanakkor csupán egy év telt el azóta, hogy a kormány 2024 tavaszán lefújta az egész projektet a megvalósíthatósági tanulmányok számai láttán. Hogy most újra foglalkoznak a Hypertube-bal, abban szerepet játszhat, hogy több ország, köztük Japán, Kína, Kanada és Németország is fejleszti a saját maglev rendszereit, és Dél-Korea nem akar lemaradni az élmezőnytől.

Márpedig a technológiai versenyben Korea jó esélyekkel indul: 2020-ban már sikeresen tesztelték a Hypertube életnagyságú modelljét, akkor 1019 km/h sebességet értek el a csőben haladó járművel. Ezzel Korea lett az első ország a világon, amelynek sikerült több mint ezer km/h-s végsebességet kihoznia egy vasúti szerelvényből.