A magyar nyelv nem szűkölködik érdekes névvel vagy különleges történettel rendelkező ételekben – elég, ha csak a cigányprímás és a gazdag amerikai előkelőség szerelmének emléket állító rigójancsira gondolunk. Hasonló jelenséggel a koreai nyelvben is találkozhatunk: a következőkben a bossam kimchit (ejtsd: bosszám kimcsi) ismerhetitek meg, és megtudhatjátok, hogy mi a kapcsolat az étel és az emberrablás között.
A konfuciánus tanítások értelmében a nők egyik fő erénye a férjükhöz való hűségük, ennél fogva az özveggyé vált nők nem házasodhattak újra. Ennek ösztönzésére, azok a nők, akik példát mutattak a hűségükről (férjük halála után a férj szüleinek lányaként viselkedtek, vagy teljesen elutasították más férfiak közeledését, esetenként öngyilkosságot követtek el) elismerésben részesültek.
Ez a Csoszon-korban (조선, 1392-1897) vált igazán problémává, amikor a környező országokkal folytatott háborúk során sok férfit öltek meg, sokan váltak özveggyé. Ezek az asszonyok nem voltak hajlandóak újraházasodni a konfucianizmusba vetett hitük és a társadalmi nyomás miatt. Az ország újjáépítéséhez viszont szükség volt a születési ráta növekedésére. Ebből a szükségből született meg a bossam (보쌈, ejtsd: bosszám) szokása. A szó jelentése bojagiba (보자기, ejtsd: bodzsági), azaz a hagyományos kendőbe csomagolás.
A szokás lényege az volt, hogy általában az alsó és a középosztály alsó rétegéhez tartozó férfiak éjjel kendőbe csomagolva rabolták el az özvegyeket a saját otthonaikból, így kénytelen volt a nő feleségül menni a férfihoz. A kormány – a fentebb említett cél érdekében – szemet hunyt az ilyen esetek felett. A felső osztály természetesen továbbra is ragaszkodott a konfucianizmus szabályaihoz, tartózkodtak az effajta szokásoktól. Nyilvánvalóan voltak olyanok, akik kijátszották a rendszert, és az elrablást előre megtervezték, de voltak olyanok is, akik a hagyományokat annyira komolyan vették, hogy öngyilkosságot követtek el a rablás után. A probléma megoldását az 1894-ben kezdődő Gabo-reformok jelentették. A reform lehetővé tette a nők számára is, hogy azzal és akkor házasodjanak újra, akivel és amikor ők szeretnének.
A 2021-es Bossam: Steal the Fate című sorozat előzetese. A történet alapja az, hogy a rablással foglalkozó férfi tévedésből a király özvegy lányát rabolja el
Bár szerencsére a szokás kiveszett, maga a szó egy különleges kimcsi fajta, a bossam kimchi (보쌈김치, bosszám kimcsi) nevében fennmaradt. Ezt a korábban luxusnak számító ételkülönlegességet különféle gombák, tengeri élőlények, gyümölcsök és zöldségek, fenyőmagok felhasználásával készítik el, melyeket elkészítés után a kínai kel levelével kibélelt tálba tesznek. Ezt követően a levelek kimaradó részét szorosan ráhajtják a tálba szedett ételre, mintegy becsomagolva azt, úgy, ahogy annak idején az özvegyeket csomagolták be a kendőbe.
Érdekesség, hogy Gaeseong (개성, ejtsd: Keszang vagy Keszong; napjainkban Észak-Koreához tartozó terület) régióban, ahonnan ez a fajta kimcsi származik, általában csak ssamkimchinek (sszám kimcsi) nevezik. A bossam kifejezést használják azokra az ételekre is, ahol a húst növénylevélbe/salátába csomagolva fogyasztják.
Cikket írta: Rácz Ivett
Forrás: terms.naver.com, terms.naver.com, korea.net, koreanforinternauts.blogspot.com
ko.dict.naver.com, youtube.com
Képek, videó forrása: youtube.com, korea.net, pixabay.com, youtube.com