Az étel a kulturális identitás egyik legfontosabb része, amely egy régió vagy ország történelmét, földrajzát, társadalmi változásait és értékeit is tükrözi. Nincs ez másképp Koreában sem. Akit csak kicsit is foglalkoztat a koreai kultúra, az bizonyára már belefutott a kérdésbe: „ettél már?”.
Bap meogeosseoyo? (밥 먹었어요?, ejtsd: báp magasszajo?) „Ettél már?”
A koreaiak ezzel a kérdéssel fejezik ki az egymás iránti érdeklődést, törődést. Úgy tartják, hogy az üdvözlés ilyen módját a történelem során többször megélt nélkülözés, éhezés időszaka szülte. Az angol „How are you?” típusú, előre meghatározott forgatókönyvű üdvözléssel ellentétben a „Bap meogeosseoyo?” kérdésre nyugodtan lehet őszintén válaszolni.
Hasonló funkciót lát el a „Valamikor együnk együtt valamit!” (“언제 밥이나 한번 먹자.”, ejtsd: andzse bápiná hánban makdzsá) típusú, első hallásra későbbi közös étkezésre való invitálás is. Csupán ebből a mondatból azonban szinte soha nem lesz későbbi találka, csak a beszélgetés kedvesebb lezárására, elköszönésre szolgál.
Galmaegisal (갈매기살, ejtsd: gálmegiszál) és mayak kimbap (마약 김밥, ejtsd: máják kimbáp)
Ha nem ismerjük az adott ország nyelvét, akkor az ételek nevei sokszor misztikusnak hathatnak. Később persze kiderül, hogy legtöbbször csupán az elkészítés módját és alapanyagát rejtik magukban. A galmaegisal és a mayak kimbap viszont két olyan étel, amely már-már hírhedtek, mind a koreaiak, mind a külföldiek körében.
A galmaegi a garomak szóból ered, jelentése rekeszizom. Ahogy telt az idő, úgy változott a kifejezés, és ma már kevésbé ismerhető fel benne az eredeti alak. A dolgot viszont az bonyolítja meg, hogy a galmaegi szó egyben a sirályt is jelenti koreaiul. Emiatt a galmaegisal szó hallatán sok koreai fejében is akarva-akaratlanul először a sirály jelenik meg - akkor is, ha természetesen tudják, hogy nem sirályhúsról van szó. Az étlapon angolul esetleg seagull meat-ként szereplő fogás valójában a disznóból származó rekeszizom steak.
Ha kimbapról van szó, akkor rengeteg változatról beszélhetünk. Ezek közül az egyik a „mini” kimbap, amely más verziókhoz képest kevesebb hozzávalót igényel, de egyúttal mégis kimondottan kapós, addiktív. Egyes vélemények szerint a vele fogyasztandó mustáros szósznak köszönhetően. A 2010-es évek elejétől fogva el is terjedt a mayak kimbap elnevezés, amely nemes egyszerűséggel drog kimbapot jelent. Talán nem meglepő, hogy sok külföldi meghökken az étel nevének hallatán.
A piaci étkezde, amelyről úgy tartják, hogy elsőként kezdte el használni a mayak kimbap kifejezést. Háttérben az ételt reklámozó tábla
Mostanra egyre több márka alkalmazza a mayak kifejezést a termékek megnevezésében. Lehetséges azonban, hogy ez a gyakorlat hamarosan korlátozva lesz a gyártók számára. Az év elején az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Minisztérium azt tanácsolta a vállalkozásoknak, hogy ne használjanak kábítószerre utaló kifejezéseket élelmiszerek nevében vagy termékek reklámozására. A törvényjavaslat előreláthatóan júliusban lép hatályba, ezt követően a törvényt megszegő vállalkozások büntetésben is részesülhetnek.
Babssim (밥심, ejtsd: bápsim), azaz „rizserő”
Bizonyára mindenki tudja, milyen szerepe van a rizsnek az ázsiai kultúrákban. Erre utal a koreaiak „rizserő” kifejezése is. A közmondás úgy tartja, hogy a koreai embert a „rizserő” élteti („한국사람은 밥심으로 산다.”, ejtsd: hángukszárámün bápsimüro szándá.) A babsim az az energia, amit a rizs elfogyasztása után nyerünk. Gyakran tulajdonítanak neki jó eredményeket, vagy éppen panaszkodnak a hiányáról, ha valami nem az eredeti tervek szerint sikerül.
Cikket írta: Rácz Ivett
Források: gokmu.com, korea.kr, kidshankook.kr, news.mt.co.kr, koreaherald.com
Képek forrása: unsplash.com, unsplash.com
