Egy nép kultúrája és nyelve elválaszthatatlanul összefügg, így nyelvtanulás szempontjából is fontos az adott ország kultúrájának, történelemének megismerése. Sok olyan kifejezés van, amelyek első ránézésre talán nem olyan érdekesek, de hátterük megismerésével sokkal szórakoztatóbbá válhat a tanulás is. Az érdekes koreai kifejezésekkel foglalkozó posztsorozatunk legújabb részében olyan szófordulatokkal ismerkedünk meg, amelyek valamilyen érdekes történetet rejtenek magukban!
Mo animyeon do (모 아니면 도, ejtsd: mo ánimjan do), „ha nem mo, akkor do”
A yutnori (윷놀이, ejtsd: junnori) Korea egyik hagyományos népi játéka, amellyel általában a holdújév első napjától az új év első teliholdjának napjáig, azaz a Daeboreum ünnepéig játszanak. A yutnorit, amelyről úgy tartják, hogy már a Három Királyság időszaka (i. e. 57 – i. sz. 668) előtt is létezett, négy dobópálcával és rendszerint valamilyen ruhaanyagra hímzett táblával játsszák. A négy dobópálca feldobása után megjelenő öt lehetséges kombinációt öt állatról – malac, kutya, birka, tehén, ló – nevezték el. A malac, amelyet a játékban donak neveznek, 1 lépést, a ló, azaz a mo pedig 5 lépést enged.
A mo és a do között csupán egy pálcányi különbség van, az engedélyezett lépések száma közötti különbség viszont a lehető legnagyobb. A két szó eredménybeli kontrasztja, a játékra gyakorolt hatásának különbsége tükröződik vissza a mo animyeon do szófordulatban is. Olyan helyzetekben szokták mondani, amikor nagy a tét, sok forog a kockán. Magyarul a „mindent vagy semmit” kifejezéshez hasonlítható.
Bár valószínűleg a legismertebb, de nem a mo animyeon do az egyetlen kifejezés, amely ehhez a játékhoz kötődik. A yutjinabi (윷진아비, ejtsd: jutccsinábi) szót olyan emberekre használják metaforaként, akik folyamatosan vesztesen jönnek ki egy játékból, veszítenek el fogadásokat, de azt gondolván, hogy a következő alkalommal nyerni fognak, újra és újra játszani akarnak. A kifejezés maga azt jelenti, hogy „yutban vesztett apa”.
Sinmungo (신문고, ejtsd: sinmungo)
Eredetileg a sinmungo egy nagy dob, amely a Joseon-dinasztia idején a királyi palota kaputornyánál kihelyezve egy nagyon különlegesen szerepet látott el. Az volt a funkciója, hogy a dob megszólaltatása után a sértett polgárok panaszaikat közvetlenül a király, vagy legalábbis a hatóságok felé intézhették. A források szerint 1401-ben állították ki Taejong király utasítására, aki politikai hatalmát szerette volna erősíteni ezzel.
A valóságban azonban a sinmungo használata ennél összetettebb volt. A panasszal élő lakosnak először a lakhelye szerinti felügyelőnek kellett beszámolnia. Ha probléma nem oldódott meg, akkor a főfelügyelő hivatalánál kellett jelenteni az esetet, és csak ezt követően lehetett megütni a dobot. A procedúra alól csak az árulás jelentett kivételt. Ennek oka valószínűleg az, hogy Taejong király a testvérei megölése révén jutott a trónra, így ő maga is tartott az árulástól.
A gungminsinmungo kezdőoldala
A dob így a király hatalmát szimbolizálta, de a közemberek és az uralkodó réteg közötti közvetlenebb kapcsolat kialakításának első lépcsőfokaként is értelmezhető. Érdekesség, hogy a sinmungo eszméjét felhasználva hozták létre az úgynevezett gungminsinmungo (국민신문고, ejtsd: gukminsinmungo, szó szerinti jelentése: nemzeti sinmungo) weboldalt Koreában. A polgárok ezen a felületen élhetnek panaszaikkal a kormányzati szervek felé, tovább javaslatokat tehetnek és petíciót indíthatnak.
Cikket írta: Rácz Ivett
Forrás: jejunews.com, encykorea.aks.ac.kr, koya-culture.com, encykorea.aks.ac.kr
Képek forrása: pexels.com, epeople.go.kr
