Ősrégi táblajáték, melynek Kelet-Ázsiában máig sokmillióan hódolnak. Szabályai olyan egyszerűek, hogy akár egy négyéves is el tudja sajátítani őket, de a játék maga olyan komplex, hogy a rossznyelvek szerint még Einsteinen is kifogott. A számítógépnek mindenesetre több tíz évre volt szüksége ahhoz, hogy legyőzzön egy profi játékost. Ismerkedjünk meg a badukkal, ezzel a lebilincselő játékkal, mely valahol a művészet, a filozófia és a stratégiai játék határmesgyéjén foglal helyet!
A baduk (바둑) ellentmondásokkal teli játék. Könnyű, mégis komplikált, harcos, de egyben békés is, egyesek művészetnek, mások egyszerűen csak jó időtöltésnek tartják. Hosszú, sokak szerint 4000 éves történetének kezdetét szintén homály fedi. Egy legenda úgy tartja, hogy Yao császár készíttette, hogy buta fiába intelligenciát verjen. Egy másik szerint két hajótörött találta ki, hogy felosszák maguk között a szigetet, melyre vetődtek, a játék végére azonban barátok lettek. Legvalószínűbb azonban, hogy eredetileg jövendőmondásra, esetleg hadtervezés céljára használták. A baduk tábla 19x19, egymást keresztező vonala 361 metszéspontot jelöl ki, hasonlóan az év 365 napjához. A játék fő célja pedig a területfoglalás, melyben fekete és fehér, azaz a sötétség és világosság ütközik meg egymással, kialakítva az eljövendő év kilátásait.
Az eddigi egyik legrégibb baduk lelet, Krisztus előttről
Sokan nehéz játéknak gondolják, pedig a szabályok nagyon egyszerűek, bárki rövid időn belül elsajátíthatja őket. A Távol-Keleten ezért előszeretettel tanítják gyermekeknek már egészen fiatal, akár néhány éves kortól is.
Japán kislány, aki már tíz évesen profi szinten űzi a játékot
Koreában rengeteg pozitív hatást tulajdonítanak a játéknak, az általános vélekedés szerint a baduk erősíti a memóriát, segíti mindkét agyfélteke fejlődését, intelligensebbé tesz, illetve filozófiájából adódóan önmérsékletre, koncentrációra és az ellenfél tiszteletére nevel. Ezen felül persze nagyon szórakoztató is. Mivel interneten is játszható, jó alternatívája lehet akár a számítógépes játékoknak is.
Az egyik leghíresebb koreai baduk szerver, a Tygem aranyos grafikáival a fiatalabb korosztálynak is vonzó időtöltés
A következő néhány percben tehát ismerkedjünk meg a baduk szabályaival, utána pedig irány egy internetes szerver, hogy kipróbáljuk frissen szerzett tudásunkat!
Szabályok
1. Fekete és fehér felváltva helyez köveket az üres tábla metszéspontjaira, fekete kezd. Minden kő egy katona vagy hadtest a hadseregünkben. Középen egy egyedül álló kőnek négy élete van, vagyis annyi, ahány metszésponttal vonal köti össze.
Számoljuk meg, hány élete van a köveknek! Az x-ek segítenek!
2. A kövek lehelyezés után nem mozgathatóak a táblán, de az egymás mellé helyezett ugyanolyan színű kövek ’összeolvadnak’, egy alakzatot alkotva, megnövelve annak életeit.
Hány élete van az alakzatoknak? Vigyázzunk, az átló nem számít!
3. A játék fő célja, hogy több területet kerítsünk el az ellenfélnél. Ezt a köveink által alkotott várfalon belüli (tehát a falhoz viszonyítva a tábla széleihez közelebbi) metszéspontok jelölik ki. Egy metszéspont egy pontnak számít. A táblát úgy kell elképzelnünk, mint egy nagy szigetet, melyet minden oldalról tenger vesz körül. A tábla széle tehát természetes határt jelent a birodalmunk számára, ugyanakkor köveinknek a szélen és sarkokban emiatt kevesebb élete van.
4. A köveket mozgatni ugyan nem lehet, de hadifoglyokat ejthetünk az ellenfél katonái közül. Ehhez az szükséges, hogy minden életüket elvegyük, mind a négy oldalról körbekerítsük őket, mely után levehetők. Nem olyan egyszerű feladat, mint első hallásra tűnik, hiszen minden második lépést ellenfelünk lépi! Viszont kifizetődő, hiszen a játék végén minden leütött kő az ellenfél területében landol, egy-egy ponttal csökkentve azt.
A következő lépés kritikus! Mit lépjen a fekete a különböző szituációkban, hogy leüsse a fehéret vagy mentse magát?
5. A játéknak akkor van vége, ha mindkét fél úgy látja, hogy nem tud több pontot szerezni, sem úgy, hogy tovább terjeszti várfalát, sem az ellenfél területébe történő kamikáze támadással.
Itt a játék vége. De kinek hány pontja van, meg tudjuk számolni?
Megoldás a cikk végén!*
A baduk nagy előnye más táblajátékokkal – például a sakkal – szemben, hogy „kezdő-barát”. Kisebb méretű táblákon is játszható, mely nagy mértékben leegyszerűsíti a partit, ráadásul fejlett hendikep rendszerének köszönhetően akár egy kezdő is felveheti a versenyt egy haladóbb játékossal.
Egy angol infografika a baduk egyéb érdekességeiről
Ha ez a rövid ismertető felcsigázott, több nemzetközi baduk szerveren is összemérheted tudásod más játékosokkal! Ilyen például a GoKGS, ahol a Hungarian Room-ban kérdéseidet akár magyarul is felteheted. És talán a pandémia végével hamarosan élőben is találkozhatunk egy baduk klub alkalmával!
*Megoldás: Amennyiben senki nem ejtett foglyot, feketének 29, fehérnek pedig 23 pontja van. Fehér azonban 6.5 pont kompenzációt kap, mivel nem ő kezdte a játékot, így tulajdonképpen fehér nyer fél ponttal (29.5).
A cikket írta: Urbán Alexandra Eszter
Forrás: wikipedia.org, mek.oszk.hu, kiseidopublishing.com
Képek forrása: m.jejuweekly.com, kbaduk.or.kr, nunodnomad.tistory.com, fmkorea.com,
babelstone.co.uk, tygem.com, godokoro.net, lemongraphic.design
