Thegil (Park Jung-min) és Szangphil (Jung Hae-in) két fiatal srác, akik a középsulit végre maguk mögött tudhatják, és előttük az élet. Thegil igazi lázadó, aki nem tűri, ha korlátok közé szorítják. Megszökik anyjától, hogy bebizonyítsa, a saját lábán is meg tud élni. Elszegődik futárnak egy kínai étterembe, ahol a furcsa munkatársak talán még inkább megnehezítik az életét. Eközben az otthon maradt, felelősségtudatosabb Szangphil beáll uzsorások pénzbeszedőjének, hogy demens nagymamáját eltarthassa. Vajon a két fiú merőben különböző útja közül melyik bizonyul gyümölcsözőbbnek?

Thegil és Szangphil más utakon kezdik meg a felnőtté válást

A történet alapján minden adott ahhoz, hogy az Ideje felnőni, srácok! egy külön utakra tévedt barátok testvérháborúját ábrázoló, unásig ismert dráma legyen. Sok film készül egy kaptafára, de az Ideje felnőni, srácok! attól lesz különleges, hogy ez a bizonyos kaptafa lúdtalpra készült, mivel a dráma helyett ez esetben a humor érvényesül jobban. A film őrült figurákat felsorakoztató coming-of-age vígjáték, amiben nemcsak a fiatal fiúk nőnek fel a történet végére, hanem mindenki más is. Hiszen – ahogyan a való életben is – mindenkinek van hová fejlődnie.

A film alapjául szolgáló START-UP c. webtoon igencsak rányomja bélyegét a mozis adaptációra. A sztori szereplői szélsőséges, karikatúraszerű figurák, nemcsak jellemben, hanem küllemben is. Van a lázadó fiatal srác, akinek szabadságvágyánál csak a szája nagyobb. Van a vadóc lány, akinek szíve közel sem olyan kemény, mint az ökle. És van a rejtélyes munkatárs, akinek kiscsajos beütése összeférhetetlen marcona külsejével. Természetesen ezeket a klisés alakokat mindannyian ismerjük, de ezúttal ez egyáltalán nem baj, hiszen ennek köszönhetően a néző már ránézésre is meg tudja mondani, ki milyen ember is valójában.

A poén az, hogy az Ideje felnőni, srácok! ezeket a különleges képregény-/rajzfilmfigurákat a való életbe helyezi, és teljesen hétköznapi problémákkal állítja szembe őket. A valóságtól elrugaszkodott szereplők és a földhözragadt környezet ellentéte remekül megágyaz az abszurd poénoknak. A jól ismert klisék és figurák csak altatják a nézőt, amíg végül minden egy kicsit másként történik meg azokból az előre látható eseményekből, amikre számíthatnánk. Azaz a film szándékosan hagy ki az ilyen felnövéstörténetekre jellemző ziccereket.

Megelevenedett képregényfigurák (Ma Dong-seok és Choi Sung-eun)

Vagyis hiába különlegesek a szereplők, ha a problémáik a lehető leghétköznapibbak. És ebben a kisstílűségben van az Ideje felnőni, srácok! nagyszerűsége. A mesékkel ellentétben itt a jó nem nyeri el a méltó jutalmát, a rossz nem nyeri el büntetését. A tanulság ezúttal önmagunk megtalálása és megismerése. A képregényfigura hőseink is a vérrel, verejtékkel szerzett önbecsülésük révén válnak valódi emberré. És ennyi tanulság bőven elég – főleg úgy, hogy közben remekül szórakozunk.

A film Magyarországon is megtekinthető lesz a 13. Koreai Filmfesztivál keretén belül. Bővebb információ: koreaifilm.hu (a szerk.)

A cikket írta: Szilágyi Miklós

Képek forrása: 13. Koreai Filmfesztivál, Koreai Kulturális Központ; hancinema.net