Dél-Korea filmművészetének első aranykorából (1953-1973) származó művek a nyugaton egészen az elmúlt pár évig szinte teljesen ismeretlenek voltak. Csak most, a kortárs dél-koreai filmipar köztudatba való, figyelemreméltó belépésével kezdünk megismerkedni a régi klasszikusokkal. Ebben az időszakban jelent meg két olyan film is, amelyet ma a dél-koreai filmgyártás legfontosabb alkotásaiként tartanak számon: A cseléd (1960) és a Célt tévesztett golyó (1961). Utóbbi a Koreai Filmarchívumnak köszönhetően ingyen is megtekinthető.
A Célt tévesztett golyó (오발탄, Obaltan, ejtsd: Obáltán) egy azonos címmel megjelent novellán alapszik. A film megjelenése óta Dél-Korea egyik örök, klasszikus kedvencének tekinthető. 1998 júliusában a Chosun Ilbo (조선일보, ejtsd: Csoszan Ilbo) újság felmérést készített 31 koreai filmprofesszor, kritikus és filmmagazin szerkesztő segítségével, annak érdekében, hogy meghatározzák a valaha készített, legjobb 50 koreai filmet. Hasonló felmérést tartott 2003-ban a Film 2.0 (필름2.0) nevű magazin, ahol 74 tudós és kritikus segédkezett. Mindkét lista élén a Célt tévesztett golyó végzett. Érdekesség, hogy az egyetlen fennmaradt filmtekercs, az 1963-as San Francisco-i Nemzetközi Filmfesztivál keretein belül használt darab a pár évvel ezelőtti helyreállításig égetett angol feliratot tartalmazott.
Felújítás előtti és utáni jelenetek
A film rendezője Yu Hyun-mok (유현목, 1925-2009, ejtsd: Ju Hjan-mok). Első filmes tapasztalatát 1946-ban rendezőasszisztensként szerezte. Rendezőként 1956-ban debütált. Aktív évei során a rendezés mellett komoly szerepeket vállalt a filmművészeti közösségben, és több könyvet is publikált. Utolsó filmjét 1995-ben rendezte. A Célt tévesztett golyó forgatása 1960-ban, a Li Szin Man rezsim utolsó hónapjaiban kezdődött és egy évig tartott. A pénz hiánya mindvégig nagy gondot jelentett, a stábtagok és sok színész is minimálbérért vagy teljesen ingyen dolgozott a forgatás alatt. Az áprilisi forradalom után azonban Yu egy olyan légkörben találta magát, amely már fokozottabban támogatta a művészi szabadságot, így már lehetősége volt társadalmi témákat nyíltan is belevonni művészetébe.
Összességében nézve a film két műfajon belül helyezkedik el. Míg a kritikusok alapvetően a film realisztikusságát méltatják, addig a melléktörténetben tipikus hollywoodinak tűnő cselekményt láthatunk. Ezt a két műfajt a két fiútestvér, Cheor-ho (철호, ejtsd: Cshalho) és Yeong-ho (영호, ejtsd: Jangho) eltérő története jeleníti meg. Cheor-ho az idősebb testvér. Története elsősorban a háború utáni nyomorúságos életet hivatott bemutatni. Annak ellenére, hogy sok más emberrel ellentétben neki van munkája hivatalnokként, csak nagyon nehezen tudja fenntartani héttagú családját. Alacsony fizetéséből még fogorvosra sem futja, ezért életét állandó fogfájás keseríti meg. Anyja a háború miatt eszét vesztette és ágyhoz kötötté vált, folyamatosan azt mondogatja, hogy „menjünk!” („가자”, ejtsd: kádzsá). A mondat így a film egyik vezérmotívumává és a történet előre haladtával a szereplők kívánságává válik. Húga yanggongju (양공주, szó szerint: nyugati hercegnő, ejtsd: jánggongdzsu) lett, azaz prostituáltként dolgozik az amerikai katonák körében. Nyomorúságuk a történet folyamán pedig tovább fokozódik.
„Menjünk!" - A film híres mondata a főszereplő szájából. A felújítás előtti, égetett angol feliratot tartalmazó verzióból.
Eközben a munkanélküli háborús veterán Yeong-hot a feltörekvő színésznő, Mi-ri (미리, ejtsd: Miri) próbálja meg szerephez juttatni. Yeong-ho a forgatás helyszínére érkezve szembesül azzal, hogy voltaképp nem rá van szükség a filmben, hanem sokkal inkább a háború alatt összeszedett sebekkel tarkított testére. Ez pedig mélységesen feldühíti. Végső elkeseredésében olyan döntést hoz, amely miatt a film maga is változáson esik át, magára véve a gengszterfilmek vagy a film noir stílusjegyeit: rablás, üldözési jelenet és lövöldözés. Miközben a rendőrség elől futva próbál menekülni Szöul utcáin, a rendező elénk tárja a kor problémáit: átrohan egy üres gyárnak tűnő épületen, ahol egy felakasztott nő holtteste látható, a még élő, anyját szólítgató gyermekkel a hátán, majd elrohan egy munkássztrájk mellett is.
A Célt tévesztett golyó egy család, bővebb értelmezésben a koreai nemzet életét jeleníti meg. A filmben ábrázolt aktuálpolitikai és társadalmi problémák, háború okozta hatalomvesztettség és szerepcsere, illetve maga a légkör és a történet nyomasztó iróniája pedig olyan benyomást hagy, melyre a néző akár hónapok múlva is egy bizonyos érzéssel gondol vissza.
Kötelező darab, mely a Korean Film Archive youtube csatornáján ingyenesen megtekinthető.
Cikket írta: Rácz Ivett
Forrás:
Justin Bowyer: The Cinema of Japan and Korea, Wallflower Press, London, 2004.
Kathleen Mchugh & Nancy Abelmann (eds.): South Korean Golden Age Melodrama: Gender, Genre, and National Cinema, Wayne State University Press, Detroit, 2015.
Képek forrása: kpenews.com, newsquest.co.kr
