A „beton” szó hallatán igencsak lehangoló jelzők jutnak eszükbe, olyanok, mint a szürke, hervasztó, merev, unalmas, rideg, lélekölő, kocka, sivár és még sorolhatnánk. Ha pedig lehunyt szemmel egy távoli, zöld szigetről ábrándozunk, elég nagy a valószínűsége, hogy képzetünkben nem igen bukkan fel ott a beton. Pedig Dél-Koreában van egy csendes-óceáni, vadregényes kis sziget, ahová egy extravagáns fantáziájú építész-művész varázslatos betonépítményt álmodott meg, a különös formájú, méregzöld hegyek közé, a szétszórt szirtekkel csipkézett tengerpart közelébe. Sőt, meg is építette!
Dél-Korea modern kori építészetének egyik leghíresebb fenegyereke, Kim Chan-joong (김찬중, ejtsd: Kim Csándzsung), akinek már számos szembeszökő alkotására kapták fel tízezrek a fejüket – leginkább persze Szöulban – most már egy messzi szigetre is beházasította kedves építőanyagát, a kagylókövet, azaz az ultra nagy teljesítményképességű betont (UHPC). Csak azt ne gondolja bárki, hogy ez valami robusztus massza-tömb, mert távolról, közelről sem az! Ezzel szemben az akár mindössze 12 cm vékonyságú, bivalyerős kagylókő hihetetlen hajlékony, kacskaringós falak, mennyezetek létrehozására alkalmas, amelyek nemcsak fantáziadús, éterien könnyed, de atom-masszív terek kialakítását is lehetővé teszik. S ennek bizony csak a pénztárca, az építész fantáziája és a csillagos ég szabhat határt. Szó szerint, mivel Kim építész-művészt ott a messzi Ullung-szigetén a föld, a tenger horizontja és a csillagokkal borított végtelen ég egysége ihlette alkotásra. Így született meg képzeletében, majd a valóságban is egy olyan építmény, ami harmóniába olvasztja a föld és a mennybolt szépségeit, ahol találkozik a múló és az örök, s mindez beleolvad a sziget természet-szülte ábrázatába.
Ullung-szigetét (울릉도, ejtsd: ullüngdó) megközelíteni nem egy egyszerű eset. Szöulból, jó idő esetén is minimum 7 óra utazás vonattal és hajóval, ami a kelet-tengeri kikötővárosból, Pohangból indul, nem túl gyakran. A menetrend függ az időjárási- és az egyéb viszonyoktól is, mely utóbbi alatt azt kell érteni, hogy Ullung-do viszonylag közel van a koreai-japán területi vitát képző Dokdohoz, s ha errefelé hadihajó masírozik, akkor várhatunk sorunkra. Viszont, ha már közeledünk az arrafelé örökké háborgó, hatalmas hullámokon a ködbe vesző, komor hegycsúcsok felé, torokszorító élményben van részünk, melynek lényege: ez most valami más lesz. Talán egy másik világ egy másik galaxisban, túl időn és téren. (Korea „rejtelmes szigetéről” már írtunk korábban.)
E föld kétségtelen természetes uralkodója a tiszteletet parancsoló, komor Chu-hegy, amely a maga 430 méteres alakjával a sziget észak-nyugati, meredek sziklapartján magasodik a tenger fölé. A kilátás megismételhetetlen, érzékeidet összezavarják a tenger ádáz hullámainak csattanásai, illata, az elveszett látóhatár és a végtelen égbolt csillagai. És itt csücsül a maga hófehér valóságában egy mesebeli modern kunyhó, mint egy valószerűtlen UFÓ-űrhajó, csúcsíves ablakai fényt szűrnek, és az ember elindul felé, mert hunyorog, barátságos, hívogató, akitől nem kell félni. S valóban, még a neve is biztató: Healing Stay Kosmos, aminek fordítása talán gyógyító kozmosz-béli látogatás lehetne.
A 2018-ban épült Healing Stay Kosmos két szárnyból áll. A Villa Kosmos hat, magasra nyúló emeletes villa formációja, amely így egy óriási hatlapátos propellerre emlékeztet, míg a Villa Terret öt, földre simuló, boltíves panzió-típusú épület alkotja, melyek egymást kergető hullámok képét idézik. Lenyűgöző. Idén Kim Chan-joong alkotása meg is nyerte a rangos brit dizájner magazin, a Wallpaper* Design nagydíját a „legjobb új hotel” kategóriában.
Az építész arra törekedett, hogy olyan alkotást hozzon létre, amely magától értődően simul bele a természetes környezetbe, s úgy döntött, ehhez a csillagok mozgását és az égkép változásait fogja felhasználni. Hogy tisztán lássa a nap és a hold pályaívének alakulását, hozzáférést kért a Dél-Koreai Csillagvizsgáló Központ számítógépes adataihoz, és amikor azokat a földre vetítve átrajzolta, arra jutott, hogy spirálszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Mindezt a Chu-hegy sziklacsúcsával egészítette ki, mert ez az a pont, ahol a nyári napéjegyenlőség idején a nap lebukik, s hozzátette még a sziklás tengerpart, a kikötő, a hegyek-völgyek szabdalta erdő egy-egy látványát, így hat különböző tájolású képet kapott.
HAT LÁTVÁNY VARÁZSA
Mivel a képzeletbeli propeller lapátjai hat különböző irányba néznek, és egyetlen kör alakú építményt alkotnak, nincs két egyforma, de még hasonló kilátással rendelkező helyiség sem a Villa Kosmosban. A földszinten, vagyis a hatalmas spirál középpontjában a közösségi terek helyezkednek el, itt található az étterem és a szauna. Amint a falakba olvadó, lágyan hajló, központi lépcsőn felfelé lépdelünk, ráébredünk, hogy a képzeletbeli propeller minden egyes lapátja egy-egy álomszerűen kiképzett szállodai szoba. Minden szoba ajtaja egy hajlított folyosóra nyílik, s ahogy haladunk a folyosón, lassan az adott szárny szobájának hatalmas, csúcsos, boltíves ablakához érünk, melynek kiképzése a Chu-hegy alakját őrzi. A látvány fokozatosan bontakozik ki a szemünk előtt, s így valóban olyan érzetünk támad, mintha lassan beleolvadnánk a végtelen galaxisba, különösen igaz ez napszállta után. Olyan érzésünk van, hogy a hatást már nem lehet fokozni. Pedig lehet.
Hogy az épület egy kozmoszbéli műalkotásra, és ne egy bármilyen hotelre emlékeztessen a maga járulékos műszaki, gazdasági melléképületeivel és gépeivel, Kimnek sikerült a „gépházakat” a falak közé, illetve beléjük rejtenie. Így a Healing Stay Kosmos egyetlen hatalmas élő organizmust alkot, melynek tüdeje, szíve belül dolgozik és dobog. A világítástechnikai, a fűtési, a ventillációs és légkondicionáló berendezéseket (HVAC) gondosan és hangszigetelten beágyazta, eltüntette, gondoskodva a számukra szükséges térről és megfelelő védelemről. Ami viszont leginkább csodálatra bírja még az építészet legújabb trendjeit követő szakmabelieket is, az a beton nem mindennapi megszelídítése. A mindössze 12 cm széles mennyezetek és falak hihetetlen hajlékony, lágy kiképzése egyszerre teszi biztonságossá, légiessége és szürreálisan földöntúlivá ezt az építményt a távoli, csillag-közeli kis szigeten.
Itt szeretném a kedves Olvasók figyelmébe ajánlani a Koreai Kulturális Központ új épületében, 2019. november 11-én megnyílt kiállítást, mely a koreai modern kori építészet - olykor extravagáns - remekeit mutatja be. A kortárs koreai építészet kozmopolita arca, 1989-2019 c. tárlat 2020. február 28-ig látogatható ingyenesen.
A cikket írta: Csajka Edit
Forrás: Koreana
