Ha az ember két hónapot tölt el külföldön, idővel már úgy érezheti, nem is annyira idegen az ország, ahol épp tartózkodik. Van azonban egy igen fontos tényező, ami mentén az utazó a leghamarabb észreveszi a különbséget: az evés és az ételek. Koreai utazásom tapasztalatai következnek, avagy, hogy látja egy magyar lány a koreai étkezési kultúrát.
Ami sok egyéb mellett hamar feltűnik a Koreába utazónak az az, hogy minden második épület valami vendéglátóipari egység, magyarul mindenhol enni lehet és kell. Ezt úgy értem, hogy a koreai mindennapok erősen az evés köré koncentrálódnak. Az "Ettél már?" szinte ugyanazt jelenti, mint a "Hogy vagy". Tehát enni mindig kell és mindig sokat. Döbbenet, mekkora adagokat képesek a vendég elé rakni, amit aztán el is fogyasztanak minden nehézség nélkül. Egy igazán szép kulturális sajátosság, hogy Korea-szerte az étellel nagyon sok mindent lehet kifejezni; furcsán hangozhat, de az étel maga egy gesztus. Ezért nem kell meglepődni, ha valaki, inkább a nálunk valamivel idősebb, többször is meghív valamire. Ez a törődés kifejezése, egyszerűen boldogan el kell fogadni és megköszönni, majd a későbbiekben viszonozni. Meghívni egymást valami finomra, venni egymásnak valami finomságot, egy alapvető és mindennapos dolog Koreában.
Ha elmegyünk egy étterembe, akkor 10-ből 6-szor a földön fogunk ülni, aranyos kis párnákon, egy kb. 40 cm magas asztalka mellett. Persze ez nagyban függ az étterem jellegétől is. Erre jobb felkészülni, mert a sokadik törökülésben töltött perc után felállni nem olyan egyszerű. Tanulható képesség, de addig is érdemes néha megmozgatni a lábunkat, különben kellemetlen lehet az a pillanat, amikor sietve mindenki távozni akar, de nekünk nem sikerül fölkelni a földről.
Koreában szolgáltatásszerűen működik a csirkerendelés folyamata, olyan, mint itthon pizzát rendelni. Bárhol, bármikor, sőt! Ha éjjel felébredve támad kedvünk mézes vagy csípős csirkét enni, semmi akadálya. És mi történik akkor, ha kirándulunk épp egy pataknál, a hegy lábánál, de megkívánjuk a mustáros vagy klasszikus sült csirkét? Gond egy szál se, kiszállítják oda is. Nincs kétség, a koreai sült csirke útjába semmi se állhat. Percek alatt megérkezik illatozva, szép kis dobozba csomagolva, és frissen, darabokban kisütve az átlagosan 50 féle bunda közül abban, amiben kértük. Ha már a kirándulásnál tartunk, egy valamirevaló koreai piknik eleme a 김밥 (ejtsd: kimbap) és a 라면 (ejtsd: rámjon). Számunkra talán szokatlan, ahogy a természetben üldögélve, színes műanyag pohárkában lévő száraztésztát felöntünk némi forró vízzel, de hamar beláthatjuk, praktikus és gyors módszer ez.
Ha viszont nem a természetben járunk, hanem egy piacon vagy az utcán, nem muszáj éttermekig menni, jól lehet lakni a helyben sütött utcai ételekkel is. Az égvilágon mindent ki lehet sütni olajban, ezt bizonyítja a koreai utcai harapnivalók garmadája. Van sós, van édes, van csípős, van töltött... Valahol az étterem és az utcai ételek között foglalnak helyet azok a kis beülős vagy éppen napernyő alá kiülős helyek, ahol sütögetni lehet. Kapunk egy tál apróra vágott húst vagy szalonnát, némi kimchit vagy egyéb zöldséget, amit magunk süthetünk meg az asztal közepén elhelyezett vagy beépített sütőrácson. Az ilyenfajta ételekhez persze a soju, a koreai rizspálinka is dukál.
Tegyük fel, hogy ráuntunk a koreai konyhára, és más híján egy gyorsétterem felé vesszük az irányt. Ezekből elég sokat találunk, főleg a nagyobb városokban. Ami viszont közös bennük, hogy alaposan meg kell nézni mit választunk, mert a legtöbb hamburger a koreai ízlésnek felel meg. Azon se lepődjünk meg, ha rizst találunk a húspogácsán. De vannak különböző koreai szószos, kimchis menük is, és temérdek halas változat, tehát ha "hagyományos" gyorsételt szeretnénk, akkor érdemes az apróbetűket végigböngészni a táblákon.
A cikket írta: Filemon Naómi
Képek forrása: theodysseyonline.com, maangchi.com, pisanieprac.info, kimchiandme.com
