Dzsandzsu (Jeonju) a Csolla-tartomány északi részén található város, amely talán nem olyan ismert turisztikai célpont, mint Szöul, Puszan vagy Kjongdzsu, de aki szereti a finom ételeket és érdeklődik a koreai történelem iránt, az biztosan élvezni fogja a látogatást. Rövid sétánk alkalmával a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a látnivalók közül.
Mielőtt körbenéznénk a városban, essen a szó a múltjáról is, így később jobban fogjuk érteni, amit látunk. A város több mint 1200 éves történelme során fontos szerepet töltött be a X. században, a kései három királyság korában, amikor a kései Pekcse Királyság központja volt. Aztán a XVI. század végétől újra kiemelt jelentősége lesz, ugyanis innen származik Csoszon-dinasztiát alapító I-család, és a dinasztiaalapító I Szonggje (이성계) is itt született.
Hogy ne kanyarodjunk el messzire a témától kezdjük is a városnézést a történelmi negyedben, amelyet itt is Hanok faluként ismernek (한옥마을). Itt található a Kjanggidzsan (경기전) ami más, mint a Csoszon Királyság első uralkodójának, Thedzso király (태조) konfucionista szentélye. Az eredetileg 1410-ben emelt épületben minden évben gyászszertartást tartanak az alapító emlékére. Az épületegyüttesen belül őrzik a Csoszon-dinasztia több száz éves történetét leíró annáleszeket (évkönyveket). Eredetileg 4 példányt készítettek minden évkönyről, és azokat az ország négy különböző pontján őrizték. A könyvek a XVI. századi japán betörés alatt elpusztultak, és csak Dzsandzsuban maradtak épségben. A több mint 2124 kötet 470 év történelmét rögzíti, a királyság születésétől egészen a XIX. század közepéig. A páratlan értékű dokumentumokat az UNESCO felvette a világ emlékezete listájára.
Következő úticélunkig nem kell messzire mennünk, éppen szemközt található az 1908-ban, neoromán stílusban épült katolikus székesegyház, amelyet külföldi hittérítők alapítottak. A templom helyén lelte halálát 1791-ben Jun Dzsicsung (윤지충), az első koreai keresztény mártír. Ez a város legrégebbi temploma, amelyet manapság is gyakran használnak filmforgatási vagy esküvői helyszínnek. Koreában szinte mindenki modern házasságkötő központokban tartja az esküvőjét, ezért a templomi esküvő ritka és különleges.
Hogy újra a középkori Csoszon Királyságban érezhessük magunk, tekintsük meg a Déli Kaput (풍남문) A középkorban a várost körülvevő falakon a négy égtájnak megfelelően négy kapu állt, de a történelem viharos évszázadait csak a déli vészelte át. A XVI. századi japán betörés alkalmával mind a négy kaput lerombolták, de később újraépítették őket. A XVIII. században azonban a déli kapu kivételével egy tűzvészben leégtek a kapuk, s nem építették újra őket, mert a város akkora már rég kinőtte a régi falak által behatárolt területet, így a kapukra sem volt többé szüksége.
A nagy séta alatt bizonyára megéhezünk, ugorjunk be bármelyik közeli kis étterembe, és rendeljük a helyi specialitást: a dzsandzsui bibimbap-ot (전주비빔밥)! A bibimbab bizonyára ismerős. Széles szájú tálkában rizságyon pihennek a különböző hozzávalók; mungóbabcsíra, spenót, csíkokra vágott sárgarépa, gomba, darált marhahús, rá vöröspaprikakrém, a tetejére pedig egy tükörtojás kerül. Az étel neve koreaiul annyit tesz: összekevert rizs (비비다 – keverni), tehát az elemeket szépen egymásba kell forgatnunk a kanalunkkal. Saját tapasztalatból mondom, hogy ha esetleg ezt a műveletet kihagynánk, számíthatunk arra, hogy az ételünket felszolgáló néni kedvesen figyelmezet erre, vagy még inkább maga veszi kézbe az irányítást és keveri nekünk össze. Egyebként a hollywoodi sztár Gwyneth Paltrow is nagy rajongója a bibimbapnak, pár éve még egy videót is feltöltött a Youtube-ra, ahol bemutatja hogyan készíti el kedvenc ételét vegetáriánus módon.
Csolla tartomány híresen bőkezű, ha lakomáról van szó, így ne lepődjünk meg, ha a megszokott 4-5 pancsan (반찬) avagy köret helyett egyes éttermekben akár 30 (!) kis tálkát fognak a főfogásunk mellé tálalni, telis-tele finom kis étkekkel.
Dzsandzsu városát 2012-ben az UNESCO a Gasztronómia Városának választotta, elismerve kézzelfogható tevékenységét, amellyel megőrizte sok száz éves ételkultúráját. A hagyományőrzésen túl a város a élen jár tehetségek séfek képzésében és változatos helyi ételfeszitválokat rendez. Jeonju nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődére is, a bioélelmiszert termelnek és külön új rendelettel ösztönzték az ételhulladék csökkentését.
A cikket írta: Szabó Gábor Andor
Képek forrása: tour.jeonju.go.kr, rubygarden.tistory.com, fallsfog.tistory.com/176, http://corevasion.net/la-ville-gastronomique-de-jeonju/
