Közeledik a nyári TOPIK, és ezzel egy időben talán egyre többen izgultok is, hogy mégis mire számíthattok a vizsgán. Az előző részben általános tippeket, információt adtunk, most pedig nézzük meg kicsit részletesebben, mi vár majd rátok a megmérettetésen!
Ha esetleg megnéztetek már több vizsgát a korábbi évekből, észrevehettétek, hogy a feladattípusok nagyjából ismétlődnek évről évre, mind a hallgatás, mind az olvasott szövegértés részben. A feladatsor a hallott szövegértéssel indul. Az első feladatok általában azt igyekeznek felmérni, hogy rövid, egyszerű mondatokra, kérdésekre tudja-e a vizsgázó, mi a helyes válasz. Ezt követően több feladat során párbeszédek hangzanak el (egy kérdés-egy válasz formában), és az ezekkel kapcsolatos kérdéseket kell megválaszolni. Ez utóbbinál nagyon gyakran arra kérdez rá a tesztlap, hogy hol hangozhat el a beszélgetés (például céges környezetben, piacon, bankban, tanteremben, hotelben, fodrásznál, stb.), vagy hogy mi a témája a beszélgetésnek (például család, sport, közlekedés, stb.), ezért az ehhez a feladattípushoz tartozó szavakat érdemes megtanulni, mert értékes pontokat szerezhetünk viszonylag könnyen.
Évek óta előkerülő feladattípus még az, ahol szintén egy párbeszéd hangzik el, majd el kell döntenünk, hogy négy kép közül melyik illik a hallottakhoz.
A hallgatás későbbi részei már kicsit bonyolultabbá válnak, a párbeszédek is hosszabbodnak, és a kérdések is komplexebbek. Sokszor előkerül olyan feladat is, amiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a szereplő mit gondolt az adott témáról, ezért nagyon fontos, hogy amennyire tudjuk, próbáljuk meg elolvasni a kérdéseket is, hiszen ilyen esetben lényeges, hogy az adott szereplő elhangzó gondolataira koncentráljunk, és azokat megpróbáljuk minél jobban megérteni. A hallott szövegértés legutolsó három feladatához általában 2 kérdés tartozik, és ennek megfelelően ezek a leghosszabb szövegek is. Jellemzően van köztük valamilyen hangszórós bejelentés, valamint egy kicsit nehezebb témájú párbeszéd vagy interjú.
A hallgatás után az olvasott szövegértés következik, ez szintén egyszerűbb feladatokkal indít, és gyakran kell azt kiválasztanunk, hogy az egy-két mondatból álló szövegnek mi a témája. Nagyon sok kezdő tankönyv esetében egyébként az ebben a szakaszban megjelenő szókincs a leckék címe szokott lenni, úgyhogy érdemes ezeket jól a fejünkbe vésni. Ezután jellemzően olyan feladatok szoktak következni, ahol hiányzik egy mondatból egy partikula, rag vagy akár ige, melléknév, és ki kell választani a négy lehetőség közül, hogy melyik a helyes. Itt is még az alap nyelvtanra, igékre lehet számítani. Ezután hosszabb szövegértési feladatok következnek, ezeknek sorát valamilyen hirdetés, címke vagy SMS szövege szokta nyitni. Később már nem egy kérdést (pl.: mi igaz a szövegre, melyik állítás nem igaz?, stb.), hanem kettőt tesz fel a teszt egy-egy szöveg után, itt ismét előfordulhat tehát olyan kérdés, ami a nyelvtani ismereteinkre irányul, de ezek már jellemzően egy fokkal nehezebbek, mint a teszt legelején.
Az olvasott szövegértés közepe felé elő szokott még fordulni évről évre egy mondatot sorba rendezős feladat is, ezt is érdemes jól begyakorolni, mert értékes pontokat szerezhetünk vele.
Mire figyeljek oda?
Az első és legfontosabb az, hogy mindig olvassuk el a feladatot, még a hallott szövegértés esetében is törekedjünk rá, akkor is, ha nagyon gyorsan követik egymást a kérdések. Mindenképp figyeljünk arra, hogy a feladat mit kér pontosan (például négy közül a helyes állítást vagy a hamis állítást kell-e keresni), nehogy emiatt veszítsünk pontot!
Fontos még az előző részben említett válaszadó lap is, ugyanis csak az ezen megjelölt megoldásra kapunk pontot, a tesztlapon karikázottra nem. Emiatt érdemes lehet a hallgatás résznél rögtön itt jelölni a válaszainkat, egyrészt mert valószínűleg nem lesz idő átmásolni, másrészt pedig a hallgatás végére nem valószínű, hogy emlékezni fogunk arra, hogy az elején mi hangzott el.
Az olvasott szövegértés esetében már lehetséges, hogy tudunk időt szakítani a vizsga vége felé az átmásolásra, de érdemes itt is feladatrészenként legalább kitölteni a válaszadó lapot, ugyanis az idő viszonylag kevés. A jó időbeosztás nagyon fontos az olvasott szövegértés esetében is. Sajnos évről-évre előfordul, hogy a vizsgázók nem érnek ennek a résznek a végére, azonban ilyenkor sem érdemes a válaszadó papírt üresen hagyni! Ha esetleg így alakul, akkor egyszerűen tippelni kell, így van rá esély, hogy esetleg plusz pontokat szerzünk!
Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk ellátni titeket, mindenkinek jó felkészülést és sikeres vizsgát kívánunk!
A cikket írta: Pataki Petra
Forrás: topik.go.kr, topikguide.com
Képek forrása: unsplash.com, pexels.com
