Tudjátok, van ez a Jangsado (장사도 ejtsd: Dzsángszádó) nevű apró kis sziget. A dél-koreai vizeken megtalálható több mint 3000 sziget közt ő bizony sem nyúlfarknyi méreteivel, sem geopolitikai jelentőségével, sem felkapottságával nem tudná felhívni magára a figyelmet, és ráadásul még lakatlan is! Meglehet, nem itt húznak fel puccos kávézókat a sztárok, nem ide sikk nászútra elvonulni, ám ez a mindössze 400 méter széles és alig 2 kilométernyi hosszú, tengerből kiemelkedő, örökzöld földi Paradicsom olyat tud, amit más nem: decemberben is vérvörös kamélia virággal borítja el parányi birodalmát.
A „kamélia” szó hallatán talán mindenkinek más juthat eszébe elsőre. Az irodalom- és operarajongóknak valószínűleg ifj. Dumas világhírű regénye, a „Kaméliás hölgy”, vagy Verdi „Traviata”-ja, a botanika és a virágok szerelmeseinek pedig egy egyszerű, de pont ezért egy lenyűgözően egzotikus virág.
A fává nőtt virágzás
Anélkül, hogy belemennénk a tudományba, kicsit ismerkedjünk meg a kedves kaméliával, mely a harangvirágúak rendjébe tartozó teafélék családjának egy nemzetsége. Nagyjából 100 fajt sorolnak ide, a legtöbb faj őshazája Kelet- és Dél-Ázsia.
A kamélia cserje fás szárú, örökzöld, ágai ferdén felállnak, a koronája pedig szétterül, írd és mondd: itt ezen a szigeten akár négy-, hatméteres fává is tud cseperedni! Vadon különféle lomberdőkben nő, szereti a laza, tőzeges talajt és a párás levegőt, a szárazságot nem tűri. Nagyon fényigényes, de a közvetlen tűző napot nem bírja, fagyérzékeny. Hopp, és a kutya pont itt van elásva! Fagyérzékeny, s mégis, megfelelő körülmények között télen is csodálatosan virítanak a kamélia cserjék, és hogy lássuk őket, nem kell a szubtrópusi övezetbe, vagy az Egyenlítő másik felére utaznunk, elég, ha novemberben, december elején kikötünk Dél-Korea felségvizein, azaz a kicsiny-kis Jangsado-n.
A Nagy Admirális vizein hajózva
Tongyeong kikötője - @KTO
A szigetet többféle tengeri úton is elérhetjük, például Busanból, ám sokkal izgalmasabb, ha Yi Sun-sin admirális, Korea legnagyobb haditengerészeti admirálisának (1545-1598) városából, Tongyeongból indulunk, és azokat a vizeket hajózzuk meg, amelyeken a legendás vezér elindult, hogy nem kevesebb, mint hét tengeri csatát nyerjen meg, híres, teknősbéka hajóival a japán flotta hatalmas túlerejével szemben.
A gyönyörű fekvésű Tongyeong városából Jangsado-ra kizárólag a Tongyeong Excursion Ship Station (유람선터미널) kikötői öbölből hajózhatunk ki, és a kapitánynak igencsak helyén kell legyen a szíve és a szeme. Ezeken a vizeken ugyanis a navigálás csöppet sem egyszerű mutatvány, mivel itt a tenger telis-tele van kisebb-nagyobb zátonyokkal és a tenger vízszintje alatt veszélyesen meredező, tűhegyes szirtekkel.
Partot érve…
A tenger és a virágillat páratlan elegye, párás klíma és mély csend fogad, mert az átlag turistára jellemző csörtetés itt bizony akarva-akaratlan elhallgat. A zsebkendőnyi kis szigeten több mint 100 ezer fa és cserje él, elsősorban kamélia és ezüst magnólia, utóbbiak száma azért jóval kevesebb. De van itt hatalmas, vadon termő rókafarkú orchidea (aerides) és jeles vesszőskosbor (dendrorium nobile) is, melyek nagy része decemberben már nem virágzik, nem úgy, mint a szigetet szinte teljes mértékben uraló, örökzöld kamélia. Tip-top rendben tartott, keskeny ösvényeken és parányi, romantikus hidakon csatangolva bámészkodik itt az ember, jobbra-balra tekergetve a fejét, és totálisan megfeledkezik arról, hogy a lába alá is nézzen, pedig olyan fényűzően pompás szőnyegen tapos, amilyen szépséget csak a természet képes leteríteni az ember lába elé, hisz a lehullott kaméliavirágok millióinak bársonyán járunk.
Említettük, hogy a kis sziget lakatlan, viszont nem néptelen, és ez nem csak a korlátozott számban beengedett turistacsoportokat jelenti. Egzotikus, romantikus aurája a filmeseket is megfogta, olyan híres sorozatok jelenetei forogtak itt, mint pl. a Running Man, a My Love from The Stars, a One Warm Word és az Uncontrollably Fond, sőt a görög amfiteátrumot idéző pódiumán az EXO és a BTS is koncertezett klipjei elkészítéséhez.
Madártávlat
Vessünk egy búcsúpillantást a kaméliás szigetre, mondjuk olyan magasból, ahogy a fáradhatatlanul röpködő sirályok. Mi itt Európában talán leginkább egy kifli alakot képzelünk bele a kék tengerből méregzölden kinyújtózkodó, parányi sziget formájába, ám Távol-Kelet szeme egészen mást lát. Bizony, még a japán kolonizáció előtt is Jamsa-do-nak, azaz Selyemhernyó-szigetnek hívták a koreaiak. Az elnevezést a jam kínai karakterből származtatták, ami selyemhernyót jelent, nem mintha lett volna itt bármilyen selyemhernyó tenyészet valaha, de a sziget alakja erre emlékeztette a régieket. Egy kis fordítási hiba miatt aztán Jangsado lett az elnevezésből. Nos, e különleges kis földdarabot hívhatjuk bárhogy, akár Selyemhernyó-szigetnek is, de aki ott egyszer is megfordul, számára már mindig is „ a kaméliás sziget” marad.
A cikket írta: Csajka Edit
Cikk forrása: Koreanet, KoreaHerald, KTO
Képek forrása: KTO, pixabay, Koreanet
