Ha koreai városok hangulatának jellemzéséről van szó, az emberekben általában az fogalmazódik meg gondolatként, hogy a tradicionális izgalmasan elegyedik a hagyományossal. Ehhez a városképhez hozzátartoznak az esténként a felhőkarcolók tövében meghúzódó utcácskákban felbukkanó, műanyag sátrak, amelyek különféle ételeket és italokat kínálnak meglehetősen szerény környezetben.
Ezeknek a koreaiul phodzsángmácsának (포장마차, pojangmacha, jelentése: fedett lovaskocsi) nevezett, utcai étkezdéknek, kocsmáknak az eredete nem teljesen tisztázott, de talán az 1950-60-as években felbukkanó utcai árusok elterjedéséhez vezethető vissza, akik a várost járva, kerékkel felszerelt bódéjukból szodzsut és rágcsálnivalókat árultak. Idővel aztán a kerekes bódékat felcserélték egyszerűen felállítható sátrakra.
Az 1986-as Ázsiai-játékok és az 1988-as nyári olimpia megrendezéséig rendkívül népszerű helynek számítottak, ahol egy fél üveg szodzsu mellé uborka, répa és csilipaprikakrém is járt. Az említett sportesemények miatti állami fellépések következtében a sátrak nagy része eltűnt. Az 1997-es gazdasági világválságot követően kezdett lábra állni a vendéglátás, mely az ország gazdasági fejlődésével együtt növekedett, így kínálatában is bővült. Az utcai bódék és sátrak az irodai dolgozók munka utáni menedékévé váltak.
A phodzsángmácshá egyébként gyakori helyszínként szolgál filmekben vagy sorozatokban is, ahová a szereplők keseregni, alkoholt fogyasztani járnak, barátaikkal vagy épp szerelmükkel.
Az első dolog, amit egy ilyen sátorba betérve észrevehetünk, azok a meglepően magas árak. Egy-egy fogás körülbelül annyiba kerül, mint egy étteremben, ahol kényelmes bútorzat és kiszolgálás található. A választék sem túl nagy: szinte az összes étel tipikusan az alkoholt kísérő fogások (안주, anju, ejtsd: ándzsu) egyike. Ilyen például a csirkezúza, csirkeláb és a rántott porc. Ritka jelenség, ha valaki előtt nincs egy üveg szodzsu vagy egy doboz sör. A tulajdonosok általában este 7-8 óra körül nyitnak, és másnap reggelig tartják nyitva sátraikat.
Az egyik vitapont a sátras árusokkal kapcsolatban, hogy sokan csak készpénzt fogadnak el. Az emiatt fellépő kényelmetlenségtől eltekintve, gyakran felmerül az adókerülés gyanúja is. A hatóságok időnként razziát is tartanak az illegálisan működő helyeken, melyek hatására az üzletek sorra zárnak be. Ez azonban elégedetlenséget is szül az emberek között, mert úgy vélik, a kormány ellehetetleníti az állampolgárok megélhetését.
A túlárazott, néha megkérdőjelezhető minőségű és árú ételek, a rossz megvilágítás, a műanyag asztalok és székek kényelmetlensége és a nem feltétlen elsőosztályú kiszolgálás ellenére továbbra is népszerűnek ezek a helyek, bár számuk csökkenőben van. Összességében elmondható, hogy az összetákolt bárok által nyújtott nosztalgikus és kötetlen légkör még mindig vonzó a koreaiak számára.
Cikket írta: Rácz Ivett
Forrás: weekly.donga.com, koreaherald.com
Képek forrása: pixabay.com, pexels.com, english.visitkorea.or.kr
