Az 1950-es évek közepére a koreai háztartások mélyreható változásokon mentek keresztül. A nyugati demokrácia olyan eszméket hozott az országba, mint az egyenlőség és a szabadság. Az eszmék mellett hamarosan amerikai filmek, magazinok és a nyugati életstílus is megjelent. Az új közegben a nők viszonylagos szabadságban találták maguk. A szabadság asszonya című filmen keresztül e kor újonnan megjelent női karakterével ismerkedhetünk meg.
A háborút követően történt változások következtében a házas nők is, akiknek korábban az életterük többnyire csak az otthonra terjedt ki, elkezdtek önálló szociális életet élni. A nők egy csoportja, akik férjeiknek hála viszonylag fényűző életet élhettek, nemcsak az otthon szabad elhagyásának jogát érvényesítették, hanem otthonaikban a nemek közötti egyenlőséget is hirdették, őket „szabadság asszonynak” nevezték. Ezek a nők, akiknek a női, anyai kötelességeik miatt nem volt lehetőségük különböző találkozókra, szociális klubokba járni, vagy akár az üzleti szférában jelen lenni, elkezdték maguknak megszervezni ezeket a korábban férfi privilégiumnak számító szociális eseményeket. A korábbihoz képest új társadalmi szerepeket szereztek.
A „szabadság asszony” jelenség köré épülő, hatalmas kasszasikernek számító A szabadság asszonya (자유 부인, Jayu buin, ejtsd: dzsáju puin) 1956-ban jelent meg, Han Hyeong-mo (한형모) rendezésében. A film egy újságban megjelent folytatásos novellán alapszik. Sok kortárs filmmel ellentétben, melyek a háború utáni férfit helyezik központban, ez a film egy középosztálybeli női karakterre fókuszálva meséli el egy professzor feleségének „botrányos történetét”.
Oh Seon-yeong (오선영, ejtsd: O Szanjang) a társadalmilag megbecsült, ám nem sok pénzt kereső professzor, Jang Tae-yun (장태윤, ejtsd: Dzsáng Thejun) felesége, a koreai szokásoknak megfelelő, családnak és férjnek alárendelt szerepén változtatva munkát vállal egy nyugati ruhákat és kozmetikai szereket forgalmazó üzletben, a Páriban (파리, jelentése: Párizs), ezzel még több szabadságra szert téve. Főnökének férje hamar szemet vet rá, a helyzetet azonban a szomszédban lakó fiatal egyetemista, Sin Chun-ho (신춘호, ejtsd: Sin Csunho) tovább tetézi, aki előszeretettel flörtöl a férjes asszonnyal. Eközben viszont a családban nem Seon-yeong az egyetlen, aki más társaságában keresi a kikapcsolódást. Férje egy diáklánynak tanít nyelvtant. Ingyen. Pénz helyett inkább hosszú sétákat szeret tenni a lánnyal.
A film folyamán az asszony egyre jobban belemélyed új életstílusába. Idővel nyugati stílusú táncmulatságokon vesz részt, ahol olyan szabályok vannak érvényben, hogy férjen kívül bárkivel érkezhet a szórakozni vágyó hölgy. A nyugati táncokat illető hiányosságai miatt Seon-yeong megkéri a szomszéd fiút, Chun-hot, hogy tanítson meg neki pár táncot. Később a fiú, világiasságát és kifinomultságát bizonyítva angolul vall szerelmet a nőnek. A kettejük közti vonzalom ellenére a kapcsolatukból semmi nem fejlődik ki, így Seon-yeong kénytelen főnökének férjét megkérni, hogy legyen kísérője a következő mulatságon, ezzel elindítva a filmet a végkifejlet felé.
Seon-yeong karakterének változásai nemcsak a konkrét tetteiben figyelhetők meg, hanem öltözködési szokásiban is. A film eleji erényes családanyából és feleségből kiskosztümös, sminket viselő és szórakozni járó nővé változik. A fordulópontot a kabaréjelent jelenti, ahol nyíltan szembe kerül a dél-koreai kultúra a nyugattal. Seon-yeong eddig a jelenetig hagyományos öltözéket visel, és habár több férfi is flörtöl vele, tartja azt a bizonyos távolságot. Ez, a film többi jelenetéhez képest igen hosszú rész egy táncklubba viszi a nézőt, ahová Seon-yeong a szomszéd fiúval érkezik. A táncosnő mambó tánca teljesen magával ragadja a főszereplőt, aki búcsút int korábbi magatartásának.
A ruhák által képviselt szimbolizmus egyébként igen jellemző a kor filmjeire. A cseléd című filmben Myeong-suk (명숙, ejtsd: Mjangszuk) is nyugati stílusú ruhákat hord, ellentétben a ház asszonyával, aki csak hanbokban látható a filmben.
A film nem csak egy „szabadság asszony” történetét mutatja be. Seon-yeong barátnője, aki megismertette őt a szabad nők életmódjával, önálló, a férjétől független üzletet tervez. Seon-yeong főnöknője pedig már sikeres üzletasszony. Aki kíváncsi arra, hogyan alakul a három asszony sorsa, az a koreai filmklasszisokat bemutató YouTube csatornán ingyenesen, angol felirattal megnézheti a filmet.
Cikket írta: Rácz Ivett
Forrás:
Yoon Jinyoung & Yim Eunhyun: Symbolic meanings of women’s dress on Korean film <Madame Freedom> from the fifties, in: Fashion and Textiles. 2/2, 2015
Kathleen Mchugh & Nancy Abelmann (eds.): South Korean Golden Age Melodrama: Gender, Genre, and National Cinema, Wayne State University Press, Detroit, 2015.
Képek forrása: marupress.tistory.com, cine21.com, blog.naver.com, koreatimes.co.kr
