Szöul fontos része a koreai kulturális örökségnek, és az egyik legnépszerűbb célpont a turisták körében. Habár mára a világ legnagyobb és legmodernebb metropoliszai közé tartozik, belvárosában történelmi falak találhatók, melyeket több mint 600 évvel ezelőtt építettek. Ezen falak körül számos történelmi örökség látható, köztük királyi paloták, régi lakónegyedek és városkapuk. Ebben a cikkben Szöul négy nagykapujának történetét ismerhetitek meg. 

Hanyang (한양, ejtsd: hánjáng), a mai Szöul, 1394-ben vált a frissen megalapított Jeoson (조선, ejtsd: Csoszon, 1392 – 1897) dinasztia fővárosává. A városvédelem és hatékonyabb működés érdekében szinte azonnal neki is álltak a városfal megépítésének. A város 4 fő hegye köré egy 18627 kilométer hosszúságú falat húztak fel, természetesen a pungsu (풍수, ejtsd: pungszu, a „koreai fengsuj”) szabályainak megfelelve. Négy nagykapu került kiépítésre a falhoz, melyek összefoglaló koreai megnevezése sadaemun (사대문, ejtsd: szádemun), közéjük pedig 4 mellékkapu került. 

A négy nagykapu térképen elhelyezve. A zöld háromszögek jelölik a város 4 fő hegyét

Keleti nagykapu

A Heunginjimun (흥인지문, ejtsd: hüngindzsimun, jelentése: emelkedő jóakarat kapuja) a keleti oldal kapuja. Nevében a konfucianizmus által számon tartott öt erény közül a jóakarat (인, in, ejtsd: in) szerepel. Ma ez többnyire Dongdaemun (동대문, ejtsd: dongdemun), azaz a Keleti nagykapu néven ismert. Ennek építése 1396-ban kezdődött, és a következő év áprilisában készült el. Jelenleg látható formáját 1869-ben történő átépítéskor kapta meg, melynek célja a terület energiáinak növelése volt. A kapu kedvezőtlen elhelyezkedésének kompenzálása érdekében elé egy félhold alakú védőfal épült (옹성, ongseong, ejtsd: ongszang), mely az ellenség bejutását volt hivatott megnehezíteni. Ma már nemcsak történelmi szempontból jelentős a terület, hanem a közelében kiépült Dongdaemun sijang (동대문 시장, ejtsd: dongdemun sidzsáng) miatt is. Ez egy több kerületből álló bevásárló negyed, ahol több mint 20 pláza, 30000 üzlet garantálja azt, hogy biztosan megtaláljuk, amit keresünk. Valószínűleg nincs olyan koreai nyelvtanuló, aki ne hallott volna róla. ☺ 

Déli nagykapu

A Sungnyemun (숭례문, ejtsd: szungnjemun, jelentése: magasztos szertartások kapuja) a nyugati oldal kapuja. A napjainkban leginkább Déli nagykapuként, azaz Namdaemunként (남대문, ejtsd: námdemun) emlegetett építmény a városfal főkapuja volt. Ennek megfelelően a nyolc kapu közül ez a legnagyobb, legimpozánsabb. Építése 1396-tól 1398-ig tartott. A kaput 1448-ben a pungszu és az akkori közvéleménynek megfelelően átépítették. Megnövelték a területét, ezzel „összekötve” a Namsan (남산, ejtsd: námszán) és az Inwangsan (인왕산, ejtsd: invángszán) hegyeket, így kialakítását tekintve az egész építmény körülöleli a Gyeongbok palotát (경복, ejtsd: kjongbok). Napjainkra is ez a formája maradt fenn, 1962-ben pedig Dél-Korea első számú nemzeti kincsévé nyilvánították. 2008-ban szándékos gyújtogatás következtében leégett, 2013-ban nyitották meg újra a látogatók előtt. Érdekesség, hogy a Sungnyemun része a Lego különféle építmények előtt tisztelgő Architecture gyűjteményének is. 

A Déli nagykapu Legóból elkészített változata

A Nyugati nagykapu helyén álló emlékmű

A Donuimun (돈의문, ejtsd: donüimun) a nyugati oldal kapuja. Megnevezésében öt erény közül a tisztesség (의, ui, ejtsd: üi) szerepel, így neve a tisztesség kapujaként értelmezhető. A napjainkban Seodaemunként (서대문, ejtsd: szademun), azaz a Nyugati nagykapuként emlegetett kaput 1396-ban építették. Eredetileg a Gyeonghui palotától (경희, ejtsd: kjanghüi) nyugati irányban elhelyezkedő dombon állt, neve ekkor Seojeonmun (서전문, ejtsd: szadzsanmun) volt, mely nyugati íjvessző kaput jelent. 1422-ben a kaput lebontották, és megépítették a későbbi Donuimunt, amit ekkor gyakran Saemunnak (새문, ejtsd: szemun) vagy Sinmunnak (신문, ejtsd: sinmun) neveztek, mindkettő új kaput jelent. Ezen megnevezések emlékeit a valamikor kapu - mivel a japánok 1915-ben lebontották azt - körüli utak őrzik. Fekvése miatt ez a kapu szolgált járatként az Uiju (의주, ejtsd: üidzsu) országútra, mely Hwanghae és Pyeongan tartományokon áthaladva Kínába vezetett. 

Északi nagykapu

A Sukjeongmun (숙정문, ejtsd: szukdzsangmun), eredeti nevén a Sukcheongmun (숙청문, ejtsd: szukcsangmun) az északi oldal kapuja. A többi kapuhoz hasonlóan ezt is többnyire az elhelyezkedéséből eredő Bukdaemunként (북대문, ejtsd: bukdemun), azaz Északi nagykapuként szokták említeni. A Hanyang város pungszujának szempontjából fontos Bugak (북악, ejtsd: bugák) nevű hegy lábának keleti oldalán helyezkedett el, emiatt a többi nagykapu helyett kiskapu mérete van. Eredeti helyéről 1504-ben valamelyest nyugatabbra helyezték át. Elhelyezkedése miatt szinte alig használták, forgalma elhanyagolható volt. Az épület eumyang (음양, ejtsd: ümjáng, a koreai „jin-yang”) energiái miatt főként az esős évszakok során az eső elállítása érdekében megtartandó, különféle szertartások helyszíneként szolgált, illetve szárazság idején az esőért is itt imádkoztak. 

Cikket írta: Rácz Ivett

Forrás: encykorea.aks.ac.kr, kccuk.org.uk, whc.unesco.org

Képek forrása: study.zum.com, korean.visitseoul.net, lego.com, 1boon.kakao.com