A bérlő és az édesanya (사랑방손님과 어머니, Sarangbangsonnimgwa eomeoni, ejtsd: szárángbángszonnimgvá amani) egy 1920-ban játszódó, özvegyi léttel és az azzal járó társadalmi szabályokkal foglalkozó film. Bár elfogadásra nem került, ez az első olyan film, melyet Dél-Korea Oscar-jelölésre előterjesztett. Az 1961-ben megjelent film rendezője Shin Sang-ok (신상옥, ejtsd: Sin Szánggok), aki többek között a Bulgasarit is megalkotta.
A film címében megjelenő sarangbang (사랑방, ejtsd: szárángbáng) a hagyományos koreai lakóházak férfi részlege. A ház ura szellemi tevékenységeinek elvégzésére és a férfinemű seonnim (손님, ejtsd: szonnim, jelentése: vendég) fogadására szolgáló tér. Tehát a film címének szó szerinti jelentése „A sarangbang vendég és az édesanyám”. Érdekesség, hogy sarangbang kifejezés olyan weboldalak gyűjtőneveként is szolgál már, ahol az emberek különböző témákról beszélgethetnek, ahhoz hasonlóan, ahogy a vendégek tették a sarangbangban a ház urával.
A hagyományos koreai otthon sarangbangja
A történet, melynek narrátora a hat éves Ok-hui (옥희, ejtsd: Okhvi), egy vidéki kisvárosban játszódik. Tőle megtudjuk, hogy otthonát az emberek „özvegyek otthonának” nevezik, mivel a kislányon kívül minden ott lakó személy özvegy. Ok-hui apja a lány születése előtt egy hónappal halt meg. A férfi tanár volt, halálakor mindössze egy éve voltak házasok feleségével. A lány nagymamája és a ház cselédje is özvegyek. Kisvárosról van szó, de a jelek szerint a modernizáció hatása már itt is érzékelhető: van templom, Ok-hui anyjának van zongorája, a később felbukkanó bérlő pedig nyugati stílusban fest. Azonban ez modernizáció nem írja felül a több száz éves konfuciánus szokásokat, melyeket az új, keresztény elvek tovább árnyaltak.
A jelek szerint a fiatal özvegyasszony, az említett elveknek eleget téve még nem gondol az újraházasodásra. Egészen addig nem, ami meg nem érkezik a ház vendége, az elhunyt férj egykori festő barátja, aki tanítani érkezett a városba. Idővel a vendég és a nő között kölcsönös vonzalom alakul ki, amelyet Ok-hui apró füllentésekkel segít elő.
Ezzel párhuzamosan egy másik, teljesen más típusú szerelmi szál is kezd kibontakozni, a cselédlány és a (szintén özvegy) tojásárus között. A kétféle szerelem a középosztály keresztény-konfuciánus társadalom szokásait és szabályait helyezi szembe az ateista alsóosztály viszonylagos szabadságával.
A bérlő és a tojásárus ugyanakkor jelennek meg a két özvegyasszony, a cselédlány és Ok-hui anyja életében. A cselédlány életében a keresztényi szabályok hiánya lehetővé teszi, hogy románca az azonos társadalmi osztályból származó tojásárussal kialakuljon és egészen a házasságig fejlődjön. A lány szabad szájú, spontán és féktelen. Ezzel szemben Ok-hui családja vallásos, így az özvegyasszony a keresztény-konfuciánus elveknek megfelelve (melyeket a családban egyértelműen a nagyanya jelenléte testesít meg), kénytelen harcolni az új szerelem iránti vágyával.
A három özvegy
A kereszténység, jelen filmben a protestantizmus teljesen összeolvadt és beépült a konfuciánus társadalmi rendbe. A két rendszer harmóniában hozott létre elveket, amelyeknek minden rendes nőnek meg kell felelnie. A pletykák és a szomszédok figyelő tekintetei felügyeletként szolgálnak, annak érdekében, hogy ezek a normák ne kerüljenek megszegésre. Összességében elmondható, hogy a film a konfucianizmus nőkre helyezett korlátjainak kritikájaként értelmezhető. Hiába veszíti el a cselédlány a munkáját büntetésként, a film végén látható, hogy boldog és kiteljesedett életet él. A film során az anyós által mutatott nyitottság a menye esetleges újraházasodásának gondolatára pedig sejteti annak a lehetőségét, hogy a magasabb társadalmi osztályokban is bekövetkezhet a változás.
A film ingyenesen megtekinthető ITT.
Forrás: Kathleen Mchugh & Nancy Abelmann (eds.): South Korean Golden Age Melodrama: Gender, Genre, and National Cinema, Wayne State University Press, Detroit, 2015.
Chung Steven: Split Screen Korea: Shin Sang-ok and Postwar Cinema, University of Minnesota Press, Minnesota, 2014.
folkency.nfm.go.kr, koreanfilm.org
Képek forrása: pedia.watcha.com, m.blog.daum.net, giff.kr, etoday.co.kr
