Éppen Koreában tartózkodtunk 2020 nyarán, amikor szembejött velem egy Instagram poszt, amin csodaszép, kalocsai virágmintás macaronok tündököltek. Jómagam nem vagyok túl édesszájú, a szemet kápráztató macaronok látványa azonban nyomban felkeltette bennem a kíváncsiságot. Igencsak meglepődtem, amikor láttam, hogy ezek a kézzel dekorált édességek Szöulban készülnek, egy magyar hölgy, Herman Ingrid keze munkája által.

Amikor tudomásomra jutott, hogy egy magyar tulajú boltocska működik Szöulban, feltétlen meg szerettem volna hallgatni a történetét – és úgy hiszem, nem vagyok ezzel egyedül. Ezért külön köszönöm, hogy a teendőid mellett időt szakítottál erre az interjúra és válaszolsz a kérdéseimre! Kedves Ingrid, kérlek mesélj egy kicsit magadról!

Herman Ingridnek hívnak, Szöulban élek és a Herman Cookie édességbolt tulajdonosa vagyok. Macaronokat és magyaros díszítésű mézeskalácsokat készítek, valamint a magyaros díszítést a macaronokon is alkalmazom, így a Matyó és Kalocsai hímzéseket népszerűsítem a süteményeken keresztül.

Mióta élsz Szöulban? 

Pontosan nehéz megmondani, mert az első évben ingáztam Korea és Magyarország között. Pár hónapot Magyarországon voltam, majd 3 hónapot Koreában, de körülbelül 5,5 éve élek itt.

Közös fotónk Ingriddel

Milyen számodra Korea és az itteni élet? 

Amikor először jöttem Koreába - amire nagyon vágytam - úgy éreztem, hogy nem biztos, hogy tudnék itt élni. Annak ellenére, hogy éltem külföldön több évet Spanyolországban, Angliában, Amerikában, tehát nem állt távol tőlem a külföldi élet. Korea azért mégiscsak az első ázsiai ország volt, amit megtapasztaltam. Emlékszem, hogy az emberek mindenhol megnéztek. Mivel külföldi vagyok, ez érdekesség volt. Azóta ez rengeteget változott. Már nem újdonság, ha külföldit látnak. Ez lehet, hogy a sok koreai tévéműsornak is köszönhető, amiben külföldiek szerepelnek. Amint említettem, eleinte nagyon furcsa volt minden, mára pedig már annyira természetes, hogy amikor megkérdezik, hogy miért szeretek itt élni, nem tudok mit felsorolni, hiszen olyan, mintha mindig is itt éltem volna. Mindent szeretek. Ezt nagyrészt a férjemnek köszönhetem. Rajta keresztül sok mindent megtanultam, megértettem a kultúrával kapcsolatban és emiatt természetessé vált. 

Kiemelném még azt is, hogy Korea nagyon biztonságos! A kávézókban az emberek az asztalon hagyják a legújabb telefonjukat, amíg elmennek a mosdóba, és senki sem fogja ellopni. Ugyanez a metrón, a lányok táskája nyitva szokott lenni, és senki nem nyúl bele a táskájukba. Kivételek persze vannak, de általánosságban Korea nagyon biztonságos. 

Mit tapasztalsz a hétköznapokban?  Hogyan viselkednek a koreai emberek veled?

Az emberek általában nagyon kedvesek. Vásárláskor, étteremben, piacon - mindenhol készségesen állnak a vevőkhöz. Azt hozzá kell tennem, hogy itt nincs borravaló, tehát a kiszolgálás nem a borravaló miatt jó, hanem egyszerűen jó! Számos alkalommal kaptam valamit pluszba, csak mert külföldi vagyok. Egy gyümölcsöt a piacon, vagy valami apróságot. Cserébe semmit nem várnak el, ez a csupa vendégszeretet. Csak pozitív megkülönböztetésben volt részem. A koreaiak vendégszeretete lenyűgöző. Mindenki nagylelkű, vagy ahogy itt mondják, "nagy kezű" (azaz sok fér el a kezükben és sokat adnak). Még a vevőimtől is sokszor kapok valamit ajándékba.

Van olyan dolog, amit nehezen tudtál megszokni?

Most már nehéz visszaemlékezni, de volt, amit nem értettem eleinte. Például az alkoholfogyasztást munka után. Ez az úgynevezett hoesik. Ha munka után a főnök azt mondja: „Megyünk inni!” - akkor mindenkinek csatlakoznia kell. Ennek csapatépítő szerepe van. Ahhoz, hogy feloldódjanak az emberek, kell egy kis segítség. Ha isznak, akkor közelebb tudnak kerülni egymáshoz, nyitottabbakká válnak és tudnak őszintén beszélni. Ezzel nincs is gond szerintem, de amikor ezek a vacsorák heti 3-4 alkalommal vannak, az már teher mindenki számára. 

A másik nehéz kérdés az oktatás. Általános iskolás gyerekek is este 10-kor még tanulnak. Iskola után mindenki megy a különórákra - az akadémiákra, ami talán fontosabb, mint az iskola. A követelmény magas, és mindenkinek követnie kell ezt a rendszert, hogy majd a legjobb egyetemekre mehessenek és utána a legnagyobb cégeknél helyezkedjenek el. Már gyerekkortól nagy a nyomás.

Mikor született meg benned a gondolat/ elhatározás, hogy saját vállalkozásba kezdj?

Eleinte angolt tanítottam, és az egyik tanítványom születésnapjára készítettem el az első macaronokat. Az első próbálkozás távol állt egy igazi macarontól, de ez volt az, ami elindított ezen az úton, és utána itthon folyamatosan próbálkoztam. Pár hónap alatt már napi szinten sütöttem sikerrel. Mézeskalácsokat is elkezdtem díszíteni és ez a kétféle sütemény már elég volt ahhoz, hogy megnyissam a boltot.

Mennyire volt könnyű/nehéz megtalálni a megfelelő helyet a boltnak? 

Az otthonunkhoz közeli helyet kerestem, és ingatlanközvetítőn keresztül meg is találtam a számomra ideális helyet pár napon belül. 

Mennyi ideig tartott, amíg a bolt engedélyeztetése zöld utat kapott? 

Ebben a férjem segített rengeteget. Mindent ő járt ki nekem és intézett el. Az engedélyekhez kellett egy kis idő, de mire a boltot kicsit felújítottuk és berendeztük, azalatt az engedélyek is megérkeztek. Ennek már 4 éve.

Csodaszép macaronokat készítesz! Hányféle található meg a kínálatodban? Melyik ízűt kedvelik a leginkább a koreaiak (ha van ilyen)? 

Összese 18 féle íz van, de ezenkívül vannak szezonális ízek is. Készítettem Gundel palacsinta ízű macaront is, ami egy nagyobb macaron, palacsintával és diós töltelékkel a közepén. Ezenkívül volt már mojito macaron, kiwi, yuja, guava, mangó, almás pite, de ezek nem kerültek bele az állandó menübe.

Ami érdekes, hogy nincs egy kedvenc íz, ami a legjobban fogy. Minden macaron egyformán népszerű. Vannak napok, amikor a csokis ízek kedveltebbek, máskor a gyümölcsösek fogynak jobban. Ez lehet, időjárástól is függ. 

Koreai tradicionális zokni és szerencseszütyő kalocsai mintával

Láttam, hogy folyamatosan van a kínálatodban szezonális termék. Honnan veszed az inspirációkat ezekhez? 

Szezontól függ, hogy mit kreálok. Holdújévkor vannak szimbólumok, amiket használok, mint például a 버선 (ejtsd: baszan), a tradicionális koreai zokni, amit hanbokhoz viseltek és viselnek ma is, vagy a szerencseszütyő. A kínai horoszkóp szerint minden Holdújévkor belépünk egy állat évébe, így az is ötletet ad. Amikor a disznó évébe leptünk, akkor egy nagyobb macaronra tettem egy habcsókból készült disznót hanbokban. Ezek az ötletek sokszor sok fejtöréssel és próbálkozással járnak, mert nem mindig sikerül az, amit megálmodok elsőre.

2019 a disznó éve volt

Mennyire fontos, hogy tudj mindig valamit „újítani”?

Azt nem tudom, hogy a vevőimnek fontos-e, de azt igen, hogy nekem fontos. A kreativitás és az alkotás az, ami miatt macaronokat készítek. A lehetőségek végtelenek. Az ízekben sokat nem változtatok, mert a vevőim a meglévő macaronok miatt jönnek. Naponta 12 féle ízt szoktam készíteni, és így is minden nap van olyan, aki pont azt szeretné, ami aznap nincs a menün. 

Mit gondolsz a koreaiak munkamoráljáról? Próbálsz lépést tartani velük – gondolok itt arra, hogy pl. hosszabb nyitvatartási időt tartasz?

A koreaiak nagyon keményen dolgoznak. Nagy az elvárás és a verseny, így csak az marad fenn, aki bírja az iramot. Az én munkamorálom eléggé hasonló, mert ha valamit csinálok, akkor szívvel-lélekkel csinálom. Ez a saját üzletem, így természetes, hogy túlórázok és dolgozom szabadnapokon is. A macaronok készítése és újdonságok kitalálása nagyon izgalmas, így kicsit összefolyik a hobbi a munkával. Bar 8-kor zárok, sokszor este 11-kor mentem haza, mert addigra tudtam befejezni mindent. Úgyhogy tőlem nem áll távol a koreai munkamorál.

A kiszolgálást egyedül végzed? 

Most egyedül vagyok, így igen. Ha nagyon sűrű időszak van, akkor a férjem is besegít a munkája után, vagy korábbi alkalmazottjaimat is meg tudom kérni. 

Akkor gondolom elkerülhetetlen, hogy koreaiul tudj beszélni a vevőkkel. Mennyi ideig tartott koreaiul megtanulnod? Jártál-e külön tanfolyamra, vagy önállóan és/vagy férjed segítségével tanultál/tanulsz? 

Beszélek valamennyire, de sajnos nem annyira jól, mint amennyire tudnom kéne ennyi idő után. Nem jártam tanfolyamra, egyedül tanulgatok és a férjem segítségére is számíthatok.   

Láttam, hogy nagyon aktívan jelen vagy a közösségi médiában is – Instagaram profilodat naponta frissíted és Youtube csatornád is van. Szerinted mennyire fontos a koreai üzleti életben – a te esetedben és a hozzád hasonló vállalkozásoknak – hogy jelen legyenek ezeken a platformokon?

A közösségi média és különböző platformok nagyon fontosak, gondolom más országokban is, de itt Koreában különösen. Az én boltom egy kis utcában található, lakóövezetben, ami eleve nagyon furcsa volt a koreaiak számára, mert hasonló desszertboltok a nagy bevásárlóközpontokban vannak, vagy legalábbis főúton. Tehát ez már egy szokatlan helyzet, és ezért kicsit szkeptikusak voltak eleinte. Sok vevőm először megkereste, mi van a boltomról az interneten. Blogok, Instagram, Facebook. Ezek után már nagyobb bizalommal jöttek be. Az instagramot arra is használom, hogy a napi menüt feltöltsem, valamint ha új szezonális macaront készítek, azt ezen a platformon tudom a legjobban közölni és így a vevőköröm máris sokkal nagyobb. 

Nemcsak Szöulból vannak vevőim, hanem az egész országból. Továbbá a közösségi médiának köszönhetem azt a boom-ot, amin keresztül rengetegen megismerték a boltomat és a termékeimet. Egy vevőm posztolt pár képet a macaronjaimról és mézeskalácsokról, amit közel 36.000 megosztást kapott a Twitteren. Onnatól kezdve kígyózó sorok álltak 3 hónapon keresztül nyitás előtt, és még a mai napig is annak a posztnak köszönhetem a sikert. Ehhez is ismerni kell a koreai szokást, hogy itt az emberek sorban állnak órákkal nyitás előtt, hogy jusson nekik termék.  

Sokan úgy jönnek, hogy valaki ajánlotta nekik a boltot, vagy kaptak macaront ajándékba és nagyon ízlett nekik. Amikor először látogatnak el a boltba a vendégeim, akkor szeretik megosztani, hogy hogyan találtak rám, ami számomra is nagyszerű visszacsatolás.

Kígyózó sor az apró magyar édességbolt előtt

Vannak visszatérő vásárlóid, úgymond „törzsvendégek”?  Kik Ők? Hogyan jellemeznéd őket?

Igen, nagyok sok törzsvásárlóm van. Vannak, akik a környéken laknak és pár naponta benéznek. Vannak, akik messzebb laknak. Ők ritkábban jönnek, de több macaront vesznek egyszerre. A vevőim férfiak és nők egyaránt – van aki a párjának, vagy ajándéknak szánja. A korosztály inkább a 30 év körüliek, hiszen ők inkább megengedhetik maguknak, hogy többet költsenek desszertre, mint a tinédzserek. 

Nagyon sok kisgyerekes anyuka is a vevőm. Én nem használok mesterséges színezéket, sem mesterséges ízeket, számukra ez is mérvadó. Emellett vannak nagyobb megrendelőim is, iskolák, cégek, nagykövetségek.

A koreai vevőid tudják, hogy hol van Magyarország? 

A boltban ki vannak téve fényképek Budapestről, a Balatonról és kalocsai népviseletről. Nagyon sokszor ránéznek a fotókra és rögtön mondják: „Oh, HUNGARY!” Vagy ha ők kérdezik meg, hogy honnan jöttem, és válaszolok, hogy Magyarország, a következő szavuk, hogy Budapest. A koreaiak tökéletesen tudják, hol van Magyarország. Nagyon magas szintű az oktatás és az iskolázottság.

Jelenleg elvitelre lehet vásárolni nálad, de gondolkozol a későbbiekben másik helyre költözni, vagy elégedett vagy a bolt jelenlegi helyével és méretével? 

Eredetileg szerettem volna bővíteni, de ahhoz hogy egy nagyobb helyre menjek, hatványosan több tőke kell. A macaronok nagyon populárisak lettek az elmúlt 2 évben. Olyannyira, hogy mikor én nyitottam, nem volt egy macaronbolt sem a környéken, és sok vevőm nem is tudta mi az a macaron. Mostanra a kerületemben 30 macaronbolt lett, úgyhogy most emiatt sem szerencsés bővíteni. Valamint fizikailag ez egy nagyon megterhelő munka. Napi 10 órát állni és ugyanazt a munkát végezni, hosszú távon kimerítő. Rendszeres látogatója vagyok a 한의원-nak (keleti orvosi gyógyászati központ), ahol akupunktúrás kezeléseket kapok a különféle, munka miatti panaszokra. 

Mik a közelebbi terveid?

Nagyon sok vevőm kérte, hogy tanítsak macaron készítést, de arra időt kell szánni és a bolt mellett még szabadnapra is ritkán van időm. Ezért a hosszabb távú tervem az, hogy átalakítom kicsit az üzletet és a nyitva tartást, hogy belekezdhessek a tanításba. A bolt bővítését pedig egy későbbi időpontra hagyom.

Ha jól tudom, az első tanfolyamod már le is ment, igaz? 

Igen, a Magyar Kulturális Intézetben most indítottuk el a tanfolyamot, ahol mézeskalácsot dekorálnak a tanulók. A meghirdetést követően egy fél nap alatt be is telt a 10 fős csoport. Ebből azt szűrtük le, hogy van rá érdeklődés.

A tanfolyamon résztvevőket hogyan jellemeznéd? Az érdeklődésük inkább a macaron dekorálásra korlátozódik kizárólag, vagy mellette érdeklődnek Magyarország és a magyar hagyományok iránt? 

Volt, aki Magyarország iránti érdeklődése miatt jött el, és volt, aki a dekorálást akarta jobban megismerni. 

Mit csinálsz, amikor nem az üzlettel foglalkozol?

Az üzlet annyira lefoglal, hogy amikor nem vagyok nyitva, akkor is valamit alkotok az üzletben. Eleinte hat napot tartottam nyitva, de ez azt jelentette, hogy hét napot dolgoztam és nem volt egy pihenőnapom sem, ugyanis a macaronoknak kell legalább egy nap, hogy összeérjenek az ízek, ezért mindig előre kell dolgozni. 

Most két napot vagyok zárva, de most sincs igazán pihenőnapom. Valahogy úgy alakul, hogy mindig van valami tennivaló. Rendéleseket is kapok folyamatosan, és eközben új dizájnon is dolgozok. Szinte minden hónapban új szezonális macaronnal készülök. 

Ha mégis szabadnapot tartok, sokszor áthívom vacsorázni a barátaimat, eszünk, borozunk, beszélgetünk, tervezünk. Mások otthonába menni sem koreai szokás, de az én barátaim nyitottak és már hozzászoktak ehhez.

Szerinted milyen egyéb, magyar kultúrához köthető vállalkozás tudná megállni a helyét Szöulban? Mire lenne kereslet?

Egy magyar étterem biztosan csábítaná a koreaiakat. Tőlem is sokan kérdezték már, hogy van-e Szöulban vagy környékén magyar étterem.

Mit üzennél azoknak a vállalkozó kedvű magyaroknak, akik Koreában szeretnének saját üzletet indítani? 

A legfontosabb a nyelvtudás, a kultúra ismerete, a kemény munka és kiválónak lenni abban, amit csinál az ember. A koreaiak nagyon ügyesek, találékonyak és nagyon gyorsan alkalmazkodnak, adaptálódnak az új trendekhez, így azzal nehéz felvenni a versenyt. Viszont ha valamiben egyediek vagyunk és profi módon végezzük a munkánkat, az kitűnik és sokáig fenn lehet tartani!

Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat és további sikert kívánok neked a szöuli karrieredhez!

Herman Ingrid instagram oldala

Az interjút készítette: The Kim Family Orsi

Képek: Herman Ingrid, The Kim Family Orsi