2020. július 24. írta: Koreai Kulturális Központ

Minden, amire csak szükséged lehet, egy helyen

편의점 (pyeoneuijeom), azaz a koreai kisbolt története

Kisboltok az egész világon találhatóak. Közös jellemzőjük, hogy általában némiképp drágábbak a nagyobb társaiknál, a választék viszont kisebb, de nagyjából megtalálhatóak azok a termékek, amik a „túléléshez” kellhetnek, a nyitvatartási idő szerint pedig lehetnek korán reggeltől késő éjjelig működő üzletek, vagy akár éjjel-nappalik is. Az ilyen, nagyjából közös tulajdonságok ellenére vannak olyan lokális jellegzetességek, amik elkülönítik egyes országok kisboltjait a többitől, és ezeknek a különbségeknek köszönhetően akár egész különleges helyet is elfoglalhatnak egy ország kultúrájában.

A kisboltok angol elnevezése convenience store, a koreai pedig pyeoneuijeom (편의점, ejtsd: pjanvidzsam), ami jelentésben az angollal egyezik meg, tehát kényelmi/kényelmes boltot jelent. A név találó, hiszen olyan üzletekről van szó, ahová gyorsan be tudunk szaladni, ha szükségünk van épp valamire. Azonban a magyar vásárlók leginkább a magas árakra asszociálnak, ha a kisboltokról, éjjel-nappalikról, benzinkúti üzletekről van szó, és sokszor inkább kényszermegoldás, ha más épp nincs nyitva, vagy túl messze van egy „rendes” bolt (az amerikai, valamint az amerikai modellt annak idején alapul vevő, távol-keleti convenience store kultúrától az európai egyébként is eltér). Bár a benzinkúti üzletek egy kicsit talán különbözőek, sokszor le lehet ülni kint vagy bent, sőt, a kínálatukban megjelentek limitált és egyedi termékek is (pl. szendvicsek, desszertek, kávék), így akár némiképp össze lehetne őket hasonlítani a koreai kisboltokkal, azonban a koreai kisboltkultúra egész más a hazaihoz képest, ahogy azt a következőkben látni is fogjuk.

Az első, mai értelemben vett, sikeres dél-koreai kisbolt egész későn nyílt meg az országban, 1989-ben, Szöulban. A ’80-as évek elején ugyanis végre eltörölték az éjszakai kijárási tilalmat, így teret kaptak az ilyen jellegű üzletek. Természetesen már ’89 előtt is voltak próbálkozások egy-egy kisbolt megnyitására, azonban ezek hamar be is zártak, ugyanis nem volt elég vásárlóerejük a működéshez, a koreaiak még nem voltak hozzászokva az ilyen jellegű boltokhoz és az árak sem voltak a legjobbak. Az 1989-ben kinyitott üzlet végül a Lotte alá tartozó 7-eleven franchise első boltja lett Dél-Koreában, ami az év minden napján 24 órás nyitvatartást kínált.

Az első 편의점, azaz kisbolt Dél-Koreában régen és ma

Ezután a ’90-es években egyre nőtt a modern kisboltok száma, és a külföldi hálózatokon kívül megjelentek a hazai kézben lévő üzletláncok is. A népszerűségükön sokat dobott az 1992-es, 질투 (jil-tu, ejtsd: dzsiltu, magyarul: Féltékenység) című sorozat is, amiben a szereplők rendszeresen egy 7-elevenben futottak össze, éjszaka instant leveseztek vagy épp jégkrém evés közben újságot olvastak. A két főszereplőt Choi Soo Jong és Choi Jin Shil, a 90-es évek híres színészei alakították, szerelmük kialakulásában a sorozat szerint a kisboltnak is szerepe volt. A 7-eleven, amiben rendszeresen találkoztak, egyébként a valóságban is létezett, 2019-re viszont már egy ruhaüzlet került a helyére. A sorozatra azóta is sokan gondolnak vissza nosztalgiával.

A sorozat híres jelenete, amiben a két főszereplő kimbapot és instant levest eszik egy 7-elevenben

Hozzá kell tenni azonban, hogy ekkoriban még sokan fiatalos és városias dolognak tartották ezeket az új típusú kisboltokat, mivel vidéken is inkább csak a nagyobb városokban voltak megtalálhatóak. Az idősebb korosztály továbbra is sokszor inkább a hagyományos kisboltokat (koreaiul: 구멍가게, ku-meong-ka-ge, ejtsd: kumangkáge) preferálta. Ez persze az elmúlt évek során változott, mára rengeteg ilyen üzletet találunk Dél-Koreában, és szolgáltatásaikat gyakorlatilag minden korosztály élvezi.

Dél-Korea egyik vezető kisbolt üzlethálózatának, a GS25-nek egy boltja napjainkban

A „rengeteg" kifejezés olyannyira igaz, hogy a világon a legtöbb egy főre jutó, ilyen típusú kisbolt Dél-Koreában található, 2018-ra már több mint 40.000 üzlet volt az országban. A vezető üzlethálózatok közé tartozik a GS25, a CU, az emart24, valamint a Ministop és a már említett 7-eleven is. Ezek az üzletek mára a szolgáltatások tekintetében is változtak, a 2000-es évek elején kezdték a boltokban az ATM automaták beüzemelését, amikkel különböző banki ügyeiket is kényelmesen elintézhették már a vevők. Később, a 2010-es évektől kezdődően már a házhozszállításba is belefogtak a hálózatok, de szolgáltatások tárházát nyújtják ezeken felül is. A GS25 például 2015-ben az egyetemek környékén található üzleteikbe olyan nyomtató és fax automatákat szerelt fel, amiknek segítségével a diákok könnyedén kinyomtathatták többek közt a TOEIC nyelvvizsga eredményüket is. Ugyanebben az évben a 7-eleven 100 üzletét szerelte fel vérnyomásmérővel, mindezt úgy, hogy figyelembe vették az adott környéken élő, idős emberek számát.

2020-ra a kisboltok haszna már a nagyobb élelmiszer áruházakéval vetekszik. Ennek oka valószínűleg ugyanaz, ami a kisboltok felvirágzásához is vezetett: egyre több az egyedülálló, akik a kisboltokat preferálják, de ugyanez igaz a két fős, egy párból álló háztartásokra is, ahol mindkét fél dolgozik, így a pörgős életmód mellett a legkényelmesebb és legegyszerűbb egy ilyen üzletbe betérni.

Mára már nemcsak a dél-koreaiak, hanem az országba látogató vagy ott élő külföldiek is rajonganak a koreai kisboltokért. Sorra születnek a beszámolók ezekről az üzletekről, illetve az ajánlások, hogy mit próbáljunk ki feltétlenül, ha Dél-Koreába mennénk. A videómegosztó oldalaknak köszönhetően pedig akár már az otthonunkból is betekintést nyerhetünk egy-egy ilyen kisboltba, tegyünk tehát egy virtuális sétát mi is az alábbi videó készítőivel együtt három ilyen üzletben! :)