Hol gólya hozza, hol káposztában nő, hol különböző fákon terem. Szinte minden népnél megtalálható a történet, mely a gyermekek világrajövetelét magyarázza el. Egy-egy ilyen történet, a kultúrának a születéshez való viszonyulása, hiedelmei, szokásai igen sokat elmesélnek az adott népről. Koreai vonatkoztatásban ezt chulsanmunhwanak (출산문화, ejtsd: cshulszán munhvá), azaz szó szerint születés kultúrának nevezik, központi alakja pedig a Samsin Halmeoni (삼신할머니, ejtsd: Számsin Hálmani).

Samsin Halmeoni a fogantatást és születést felügyelő, a gyermek és anyja egészségéért, tejtermelődésért felelős női istenség a koreai néphiedelemben, egyike a körülbelüli 271 sámánizmusban megjelenő istenségnek. Érdekesség, hogy egyes falvakban a tapasztalattal rendelkező, szüléskor segédkező asszonyokat, Jeju-szigetén pedig a gyermek egészségéért imádkozó idős néniket is Samsin Halmeoninak nevezik. Magának a névnek többféle értelmezése is van. Legkézenfekvőbb olvasata a 三 (삼, ejtsd: szám, jelentése: három) és 神 (신, ejtsd: sin, jelentése: isten) hanja (kínai) írásjegyekből származik, melynek jelentése így Hármasistenség Nagyanyó. A hármasistenség megszólítás Gojoseon, az első koreai királyság alapítástörténetében megjelenő három isten együttes megszólítására használatos elsősorban, azonban ők a Samsin Halmeoni által képviselt terhesség, születés és csecsemőgondozás témakörétől távol állnak.
Viszont a samnak hagyományosan másik jelentése is van: tae (태, 胎, ejtsd: te), az embriót körülölelő magzatburok és placenta. A köldökzsinór (탯줄, taetjjul, ejtsd: tetcsul) pedig más néven samjul (삼줄, ejtsd: számdzsul). A kínai írásjegyekkel való írás elterjedése miatt a samjul helyett a taetjjul maradt meg a közhasználatban. Jeju-szigetén azonban, ahol a hanja kultúra nem fejtett ki akkora hatást, még mindig a samjul használatos. Illetve olyan kifejezésekben is, mint a sameul gareuda (삼을 가르다, elvágni a köldökzsinórt, ejtsd: számül kárüdá) továbbra is fennmaradt. Bár ez egyértelműen nem eldöntött, ebből az következik, hogy a Samsin Halmeoni a placentát és magzatburkot (azaz a taet), valamint az új életet védelmező nagyanyó istenségként értelmezendő, mely nézettel a legtöbb kutató is egyetért. 

Hagyományosan két oka lehet annak, ha egy nő nem képes teherbe esni: Samsin Halmeoni nincs jelen a házban, vagy jelen van, de különböző okoknál fogva nem hajlandó gyermekáldásban részesíteni az asszonyt. Az előbbi esetben, azaz ha Samsin Halmeoni eltűnt, távozott a házból vagy a család költözött új házba, el kell végezni a fogadására tartott szertartást. Hiánya vagy éppenséggel rosszkedve nem csak a megtermékenyülést gátolhatja, hanem akár az anyatejtermelődést is ronthatja, illetve súlyosabb esetben különféle gyermekbetegségeket is okozhat. Ezért annak érdekében, hogy a Samsin Halmeoni ne hagyja el a házat, érdemes mindig jól bánni vele. Kedvében járni például a tilalmak betartásával, megfelelő mennyiségű imával és áldozati asztal (삼신상 samsinsang, ejtsd: számsinszáng) megterítésével lehet. 

A tradicionális házban a női tér, azaz az anbang (안방, belső szoba, ejtsd: ánbáng) nemcsak a napi pihenésre és alvásra szolgál, hanem helyszíne olyan fontos eseményeknek, mint a születés és halál. A modern Dél-Koreában természetesen a születés és sokszor a halál is kórházban zajlik, hagyományosan azonban egy koreai ember az anbangban született, élete ott zajlott és ott is érte a halál. Az anbang és a születés ilyennemű szoros kötődése miatt nem meglepő, hogy a Samsin Halmeoni megtestesülése is ott kapott helyet. Pontos helye a szoba legmelegebb pontjának falára felrakott polc. A gyermekét éppen világra hozó anyának is szoba legmelegebb pontján kellett pihennie. Az, hogy a gyermekekért felelős Samsin Halmeoninak is meleg helyet biztosítanak, az élet gyakorlati oldalát tükrözi. Maga a megtestesülésének alakja és tartalma területenként változó, de általában valamilyen lefedett tál, kosár képezi a fizikai testet, melyben rizs van.  A koreai nép számára a rizs a legfontosabb gabonaféle, elsődleges élelemforrás és mezőgazdasági termény. A Samsin Halmeoni megtestesülésébe helyezve médiumként szolgál az istenség áldásának átadásához. Tehát, az ilyenkor samsinssalnak (삼신쌀, ejtsd: számsinsszál) nevezett rizst az élet forrásának tekintik. Szigorú szabály, hogy a megtestesülést nem szabad megérinteni.

Érdekesség, hogy a koreaiak hagyományosan úgy tartják, hogy az újszülött fenekén lévő mongol foltot is a gyermek világrajövetelét siettető Samsin Halmeoni lökése okozza.

Cikket írta: Rácz Ivett

Forrás:

Laurel Kendall: Receiving the Samsin Grandmother: Conception Rituals in Korea. 

Laurel Kendall: Shamans, housewives, and other restless spirits: Women in Korean Ritual Life. 

정래진: 삼신받기 연구 

임지해: 탯줄의 문화읽기와 민속지식의 태아생명 인식

Choi Jongseong: Family Popular Beliefs 

최준식: 한국의 풍속 민간 신앙 

김명자: 민속,석학에게듣다: 집과 가족을 일체화 하는 가정신

Chung Myung-sub: Encyclopedia of Korean Folk Beliefs Encyclopedia of Korean Folklore and Traditional Culture

훙순석, 정연학: 이천 사람들의 생활과 의례

Képek forrása: notefolio.net, folkency.nfm.go.kr, folkency.nfm.go.kr