Koreában tett látogatásaim alkalmával olyan sok új dologgal találkoztam, hogy szinte fel sem fogtam mindet. Ha listát kellene írnom mindezekről, talán sosem lenne vége, éppen ezért nehéz egyet-kettőt kiragadni. Ahányszor megyek, mindannyiszor szembesülök számomra furcsa, érdekes szokásokkal. Ezek sokszor csak egy-egy hétköznapi apróságnak tűnnek, mégis egy külföldi ember számára meglepően hatnak. Ezekből szemezgettem most nektek.
Óvatos gyalogosok
Az óvatosságot több ízben is megtapasztaltam Koreában. A mozgólépcsők például lassabban mozognak, mint nálunk általában. Működésük közben egy női hang folyamatosan figyelmezteti a gyalogosokat, hogy a mozgólépcsőt fokozott figyelemmel használják a balesetek elkerülése érdekében.
A férjem is felfigyelt már arra, hogy Európában nagyon gyakran túl “bátran” közlekednek a gyalogosok, különösen, ha autóval szemben lépnek le a járdáról. Míg nálunk Európában a gyalogosok védelme az elsődleges – akkor is, ha szabálytalanul lépett le az útra – addig Koreában az erőviszonyok tekintetében az autónak van elsőbbsége. Én magam is tapasztaltam, hogy a sofőrbe vetett bizalmam - miszerint lassítani fog, amíg átérek a túloldalra - Koreában nem sokat ér.
Csomagok kézbesítése
Amikor Koreában tartózkodunk, sokat vásárolunk online. Ruhákat, kozmetikumokat, játékot, nedves törlőkendőt, miegymást. Egyszerű és villámgyors a kiszállítás, ami azt jelenti, hogy már másnap, de legkésőbb 3 napon belül kiszállítják a megrendelt terméket. A csomagot kiszállításkor a lakás ajtaja elé helyezi a futár, a kézbesítéskor így a vevő és a futár nem találkozik. A legtöbb esetben nem kell semmit sem aláírni az átvételről, és nem készpénzben történik a kifizetés sem. Néhány futárszolgálatnál a kézbesítés időpontjában egy fényképet készítenek a lehelyezett csomagról. A csomagok kézbesítését pedig néhány cég már hajnali órákban is vállalja a gyors szolgáltatás biztosításaként.
Sütőhasználat
A koreaiak ritkán használnak sütőt, a legtöbb háztartásban jellemzően nincs is. Hogy őszinte legyek, a koreai férjem családjánál, rokonságánál, barátainál sosem láttam sütőt. Ilyen formán a sütőben készült ételek sem jellemzőek egy átlagos koreai családnál. Amikor Koreába látogatunk, egy idő után ez az egyik, aminek a hiányát érzem: nem tudok semmilyen rakott ételt készíteni (pedig nagyon szeretem őket).
Amikor megkérdeztem a férjemet, miért nincs sütőjük, egyszerűen csak azt felelte, hogy nincs rá szükség. Nem sütnek otthon semmit. Ha kenyérre vagy süteményre vágynak, inkább megveszik, a gyorsfagyasztott pizzát pedig a mikróban készítik el.
Fordított helyzetben a férjem reakciója is érdekes volt, amikor először került közel a konyhánkban a sütőhöz, itt Magyarországon. Távolról méricskélte, és többször rákérdezett, mit merre kell csavarni.
Szemétgyűjtés és szemétszállítás
A szemét gyűjtése és elszállítása is különbözik attól, amit itthon Magyarországon megszoktam. Ahol mi lakunk Budapesten, két szelektív gyűjtő van (papír és műanyag), illetve a kommunális szemét. Ezzel szemben Koreában tovább kell szortírozni a hulladékot, a kommunális szemétbe csak tényleg olyan kerül, ami máshova nem sorolható be. A kommunális szemetet kizárólag egy ahhoz gyártott szemeteszsákban lehet csak elhelyezni. Minden kerületnek más szemeteszsákja van, amit csak a környékben lakók használhatnak, a szemeteszsákon az is fel van tüntetve, melyik kerülethez tartozik.
Az újrahasznosítható szemétnek nincs megszabott zsákja, ezt gyakorlatilag tetszőleges formában szortírozhatjuk. Ezek a következők: papír, papír csomagolás, üveg, alumínium doboz, PET palack, műanyag és vinyl.
A lakosok érdeke minél jobban kiválogatni az újrahasznosítható hulladékot, hogy csökkentsék a kommunális szemét mennyiségét, hiszen annak elszállításáért meglehetősen sok pénzt kell fizetniük. Koreában a szemeteszsák ára jóval drágább, mint nálunk, hiszen ez a költség már tartalmazza a szemét gyűjtésének és elszállításának a díját is. A szemeteszsákok ára régiónként és literenként is változik. Nagyságrendileg egy 20 literes zsák ára 7000 won (kb. 1750 Ft).
A koreai családom otthonánál heti kétszer szállítják el a szemetet, hétfőn és csütörtökön. Így néz ki az apartman előtt felhalmozott “hulladékhegy” a szállítás napján:
Mosdószemle
Emlékszem, hogy Koreában tett első látogatásom legelső “kultúrsokkja” a repülőtér mosdójában ért. Első ránézésre azt gondoltam, hogy biztosan eldugult a wc, azért áll benne a víz olyan nagyon, de hamar rá kellett döbbenjek, hogy semmi baja, csupán teljesen máshogyan működik. A toalettet nem a nagy nyomású, zúduló víz öblíti le, hanem gyakorlatilag kiszivattyúzza, majd visszatölti a csészét.
Koreában háromféle toalettel találkoztam:
- a számunkra is "normális" wc-vel,
- a bidével (nagyon gyakori, arra kell csak ügyelni, hogy az öblítéséhez ugyanúgy hátul, vagy oldalt kell keresnünk a gombot. Nehogy a sokfunkciós karon keresgéljük a “lehúzó” gombot, mert akkor könnyen vizesek lehetünk!)
- és a guggolós wc-vel. (Ez utóbbi ritkább, de akár egy autópálya melletti pihenőn is találkozhatunk vele.
A másik fontos dolog, - még ha nem is tudjuk elolvasni a koreai figyelmeztető szöveget - hogy a toalett papírt nagyon sok helyen nem szabad a wc-be dobni, mert dugulást okozhat!
Későbbi látogatásaim alkalmával is mindig bebizonyosodott, hogy Koreában igen egyszerű szinte bárhol egy tiszta, kulturált, ingyenesen használható mosdót találni.
A cikket írta: The Kim Family – Orsi
Képek forrása: saját képek