Konfuciusz tényleg segít?
2020. április 17. írta: Koreai Kulturális Központ

Konfuciusz tényleg segít?

Harc a koronavírus ellen, koreai módra

A bejegyzés születésének idején a mindössze elektronmikroszkópikus méretű, parányi gyilkos még mindig nyerésre áll az emberrel szemben, aki a világ különböző pontjain, általában hasonló módszerekkel, adott gazdasági, társadalmi és kulturális körülményei között több-kevesebb sikerrel próbál védekezni ellene. Ismeretes, hogy még a legfejlettebb államok politikusai, kutatói és egészségügyi szakértői is felkapták a fejüket a dél-koreai modellre, melyet egyre többen követendő példaként emlegetnek, de Szöul sikerének okát mégis eltérő módon ítélik meg. 

1_700x300_7.jpg

Nagynevű politológusoknak, szakértőknek és elemzőknek máig nem sikerült teljesen megegyezni abban, hogy mi állhat e nemzetközi elismerést kivívó és sikeresnek mondható dél-koreai védekezési stratégia hátterében. Ki így vélekedik, ki meg amúgy, a statisztikák pedig április 15-ig így néznek ki Dél-Koreában (51 259 000 lakos) az új típusú koronavírus első, január 20-i megjelenése óta:

  • az igazolt esetek 72%-a (!) gyógyult, izolációból elbocsátva, 
  • április 15-ig 534 552 tesztvizsgálat történt, mely azt jelenti, hogy egymillió emberből 10 426 ezret szűrtek meg.

Ez bizony beszédes és biztató adat, ezért a véleményezők, elemzők jó nagy része éppen ebben, azaz a lakosság nagyarányú átszűrésében látja a megoldás kulcsát. Igen ám, de ha megnézzük a gazdaságilag és egészségügyileg szintén elég fejlett Olaszországot (60 480 099 lakos), a következő adatokat találjuk az első, január 31-i igazolt eset óta (az igazságosság érdekében vegyük figyelembe a két ország földrajzi elhelyezkedését):

  • az igazolt esetek 23%-a (!) gyógyult, izolációból elbocsátva,
  • április 15-ig 1 173 404 tesztvizsgálat, mely azt jelenti, hogy egymillió emberből 18 480 embert szűrtek meg, ami a dél-koreai szűrésarány kétszereséhez közelít (!).  

Lehetséges akkor, hogy nem is annyira a szűrések számában, hanem annak hatékonyságban, esetleg más egyéb tényezőben is keresendő az ok? 

SZŰRÉS, AHOGY DÉL-KOREA CSINÁLJA 

2_700x394_1.jpg

Tény, hogy Dél-Korea e téren jelentős előnyre tett szert Európával és Amerikával szemben, mivel a 21. században két alkalommal is ádáz harcot vívott már a hasonló eredetű vírusokkal, 2009-ben és főleg 2015-ben, a MERS-járvány kitörésekor. Akkor ezeket a járványokat az európaiak és az amerikaiak megúszták. Dél-Korea viszont most nagy hasznát vette a MERS elleni küzdelemben szerzett tapasztalatainak, valamint az akkor kifejlesztett tesztelési mechanizmusnak, a kórházak átszervezésben szerzett rutinnak és eljárási protokollnak, hisz a MERS is a pusztító koronavírusok egyik fajtája, s az okozott tünetek pedig a megszólalásig hasonlítanak. 

Az első COVID-19-es eset diagnosztizálása után (január 20.), felismerve a kísérteties párhuzamot, az egészségügyi minisztérium haladéktalanul  összehívta az ország majd’ minden szaktekintélyét, beleértve a kórházak képviselőit is. A kormány utasította az erre kijelölt cégek vezetőit, hogy késedelem nélkül kezdjék meg a tesztcsomagok kifejlesztését és tömeggyártását, melyek akkreditálása néhány nap alatt meg is történt, és naponta több ezer felszerelés került az ellátórendszerbe. Manapság már napi 100 ezer darabot gyártanak és 17 ország áll sorban érte, köztük az USA is.  

3_700x483.jpg

Hogy a kórházak a fekvőbeteg izolációs ellátásra tudjanak koncentrálni, igyekeztek mentesíteni őket a tesztelési mechanizmustól, ennek érdekében 600 szűrési központot hoztak létre. Elkerülendő a magasabban képzett egészségügyi szakállomány közvetlen érintkezését az esetleg fertőzött pácienssel, a mintavételeket az alacsonyabb képesítésű, de erre a célra speciálisan kiképzett személyzet végzi. Kórházi ágyakat szabadítottak fel, és elindították a gyógyítószemélyzet átszervezését.  

50, úgynevezett drive-thru autós szűrőállomást alakítottak ki, ahol úgy vesznek mintát, hogy a tesztelt személy ki sem száll a kocsiból, s a folyamat maximum 15-20 percet vesz igénybe. Léteznek hatalmas, átlátszó sátorra emlékeztető szűrőpontok is, ahol a műanyagfalon át telefonon keresztül kommunikálnak a pácienssel. Ha valaki ellenőriztetni szeretné, hogy éppen akkor koronavírussal fertőzött-e, úgy is jelentkezhet szűrésre, hogy nem tünetes, ekkor a vizsgálatért fizetni kell. Egy gyorsteszt 160 ezer koreai vonba kerül (kb. 42600 Ft). Amennyiben produkálja a betegség tünet-együttesét, és/vagy rendelkezik orvosi ajánlással (beutalóval), a tesztelésért nem kell fizetni. 

Az embereket naponta többször sms-ben figyelmeztetik, hogy haladéktalanul jelezzék orvosnál, ha tünetesek, vagy ha külföldről érkeznek haza. Az irodaházakat, szállodákat hőkamerákkal szerelték fel, és az éttermek is ellenőrzik vendégeik hőmérsékletét. 

Ugyanakkor a tesztelés mint olyan, nem mindenható, különböző megbízhatósággal működnek, ráadásul attól, ha ma még negatív eredményt kapunk, nem dőlhetünk hátra, hisz már akár másnapra, harmadnapra pozitívvá válhatunk. A dél-koreai orvos-szakmát pl. nagyon megdöbbentette egy daegui eset, amelyre máig nem leltek magyarázatot. Március 17-én egy 17 éves daegui középiskolás több előzetes negatív COVID-19-es teszt után egy hét leforgása alatt vesztette életét, a boncolásnál derült ki, hogy koronavírussal fertőzött, s az ügyet „megoldatlan”-ként zárták le. 

PRO ÉS KONTRA   

4_700x446.jpg

A távol-keleti országok – így Dél-Korea – relatíve eredményesebb küzdelmét többféle módon magyarázzák az elemzők. Az egyik fő irányzat szerint a világ különböző országainak járvány elleni védekezési stratégiájában a kulturális, filozófiai és történelmi gyökereknek nincs semmilyen szerepük, vagy ha van is, az nem jelentős. Úgy vélik, ez az eredmény elsősorban a gyors reagálásnak, az információk korrekt és azonnali áramoltatásának, a társadalommal való nyílt kommunikációnak, valamint a lakosság nagyarányú átszűrtségének köszönhető. Dél-Koreában nem volt és most sincs az egészségesek mozgása teljesen korlátozva, a gócpontnak számító, 2,5 milliós Daegu lezárását kivéve. A kiszűrt fertőzötteknek és gondosan lekövetett, gyanús kontaktjaiknak ellenben kötelező karanténban kell maradniuk, és mindenkit sms-ben, e-mailben, appokon keresztül folyamatosan figyelmeztetnek az önkéntes otthonmaradásra, a higiéniás szabályok betartására, a tömegközlekedés lehetőség szerinti mellőzésére.

5_10.jpg

E vélemény képviselői úgy vélik, hogy még ennek (t.i. a szabálykövetésnek) nincs köze a konfucianizmusból oly jól ismert patriarchális, évszázadokon keresztül átörökített engedelmes, a hatalmat és feljebbvalót tisztelő ázsiai kultúrához. Azt állítják, hogy ezzel csak azon kevélykedő nyugati országok vezetői próbálják felmenteni magukat és elbénázott, megkésett, elmulasztott járványkezelési intézkedéseiket, akik kijelentik: ja, kérem, mi fejlett nyugati típusú demokráciában élünk, nálunk az embereket akaratuk ellenére nem lehet röghöz kötni, de hát Ázsia, no, az egész más, ott jól megvannak azzal, ha parancsolnak nekik, és ők engedelmeskedhetnek. Pedig ez óriási tévedés, mert Dél-Korea tetőtől talpig demokratikus állam, erre bizonyítékként említik, hogy nem sokkal a járvány kitörése után még komoly belpolitikai válság is beütött, sőt egy elnöki trónfosztás is ott lógott a levegőben. A Koreai Orvosi Szövetség (KMA) - ami kb. a magyar MOK-nak felel meg - a Moon Jaein által bevezetett és nagyon puhának tartott intézkedéseknek gőzerővel nekiment, és keményen bírálta a médiában is. Ennek eredményeképpen az elnök teljes egészségügyi tanácsadói testülete lemondott, otthagyva Moont és a kormányt a baj kellős közepén. A következő mélyütést a kezdeti, országos maszk-hiány mérte az államfőre: másfél millió ember írta alá azt az online petíciót, melyben alkalmatlanság miatt a lemondását követelték. 

Nem Konfuciusszal való takarózás kell ide uraim, hanem helyzetfelismerés és prompt cselekedet. Nyugat elaludt, az elejét elbagatellizálta, most kapkod, terel, és Dél-Korea sikerét azzal igyekszik megmagyarázni, hogy Konfuciusz és Buddha soha nem múló, mély nyomokat hagyott a koreaiak viselkedésében és magatartáskultúrájában – szól azok érvelése, akik elutasítják a nemzeti kultúrák szerepét, például egy katasztrófa-helyzetben.

6_700x466_2.jpg

De vajon valóban igazuk lehet azoknak, akik kizárják a keleti gondolkodásmód és társadalmi magaviselet évszázados hatásait, valamint a közösségi érdek és a feljebbvaló iránti tisztelet előtérbe helyezésének szerepét a Távol-Kelet országainak hatékonyabb védekezésében? A másik, legalább ennyire népszerű irányzat képviselői is úgy vélik, hogy a nyugati világ vesztésre áll kelettel szemben a járvánnyal való hadviselésben, ám ez nem kizárólag a vezetők hibáinak köszönhető. Szerintük legalább ennyire ludas a nyugati embernek a vezetőihez hasonlatos nagyképű, magabiztos hozzáállása, önzése és önállóskodása. Minden szabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. Dél-Koreában például nincs tiltakozás a kontaktkövető app személyes mobiltelefonjukra történő telepítése ellen, amellyel az ő, illetve a vele kontaktusba lépők mozgását lehet felderíteni, s folyamatosan nyomon követni. Vajon a nyugati világban hányan örülnének ennek, s hányan tiltakoznának a szabadságjogok megsértése miatt - teszik fel a kérdést, akik szerint Konfuciusz, a koreai sillai hwarangok etikai kódexe és a japán szamurájok busidó-törvényei igenis a mai napig hatnak a távol-keleti ember gondolkodásmódjára, magatartására és életvitelére.  S ha már a szabályoknál tartunk: elevenítsük csak fel azokat a régieket, melyek születése térben és időben (időszámításunk előtti időktől fogva egészen a középkorig) eltérőek a távol-keleti országokban, és más-más megfogalmazásban ugyan, de lényegüket tekintve megegyeznek:

  • az uralkodó és a szülők iránti tisztelet, hűség és feltétlen engedelmesség, kötelességtudat
  • becsületesség és bajtársiasság, barátokba vetett bizalom, felelősségvállalás
  • bátor lélek és rendíthetetlenség a küzdelemben
  • az ok nélküli ölés tiltása, tisztességes harc 

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a cikk nem foglal állást sem egyik, sem másik magyarázat mellett, vagy ellen, melyek próbálják feltárni Dél-Korea sikerét a korunk legveszedelmesebb járványával folytatott küzdelemben. Figyelmükbe ajánljuk viszont a két fenti táblázatot, melyet a London Deep Knowledge Group nemzetközi elemzőcég készített április 12-én a világ 75 országát figyelembe véve, ahol Afrika és Dél-Amerika nem szerepel. Az első táblázat azt a 10 országot mutatja, amelyekben a járvány kezelése eddig a leghatékonyabbnak bizonyult: a 10-ből 6 távol-keleti ország. 

Bőven találhatunk tanulságokat a második táblázatban is, mely azt vizsgálja, hogy a COVID-19 járványban mely országok számítanak a legbiztonságosabbnak. Az első 15 ország között mindössze 6 (!) európai ország szerepel, (utóbbiak közt hazánk az 5. helyen, ami kiváló teljesítmény). Ugyanebben a listában a 75 vizsgált ország közül Dél-Korea a nagyon szigorú korlátozások bevezetése nélkül is a harmadik tudott lenni.

9_700x428.jpg

A cikk születésekor rendkívüli óvintézkedések és magas részvétel mellet zajlanak az általános választások Dél-Koreában. A kampány során Moon Jaein elnök a következő üzenetet küldte a koreai népnek: 

Mára már világos, hogy ez járvány sokkal tovább tarthat, mint arra valaha is számítottuk. Azt kérem tőletek, hogy most ne fáradjatok bele a küzdelembe, ki kell tartanotok!        

 

A cikket írta: Csajka Edit

Cikk és képek forrásai:

foreignpolicy.com, nytimes.com, thebulletin.org, koreatimes.co.kr

upi.com, dkv.global, Worldometers.info

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr6915616166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása