Ahogy azt egy korábbi cikkemben már említettem, hatalmas megtiszteltetést jelent az, ha egy koreai család meghív bennünket az otthonába. Hogy mire érdemes ilyenkor ügyelni, azt az említett cikkben összegyűjtöttem nektek. Arra azonban, hogy szükségünk legyen az asztalnál érvényben lévő illemszabályok ismeretére, nem kell addig várnunk, míg ebben a kiváltságban lehet részünk.
Egyre több koreai étterem nyitja meg kapuit szerte az országban, és előfordulhat, hogy koreai munkatársaink vannak, vagy épp ellátogatunk a nemrég újranyílt Koreai Kulturális Központ rendezvényeire, így akár céges vacsorán vagy más ünnepi banketten is találkozhatunk a lenyűgözően terített koreai asztal látványával.
Ami első pillantásra feltűnik, az a számtalan apró tálka, mely telis-tele van különleges ételekkel. A koreai gasztronómia a „sok kicsi sokra megy” elvére épül, vagyis míg nálunk az a szokás, hogy az étkezésnek van egy nagyjából szigorú sorrendje (előétel, leves, főétel, desszert), addig Koreában egy hatalmas asztalt ülnek körbe, melyen legtöbb esetben már ott van a fogyasztásra kész összes étel jóval kisebb adagokban, mint amit mi megszoktuk. Egyszerűen fogalmazva, a koreaiak együtt eszik a levest a másodikkal, de ennél nyilván árnyaltabb a kép. Általában a helyünket elfoglalva látjuk majd a számunkra odakészített két kisebb tálkát és evőeszközöket (hagyományosan egy kanál és egy pár fém evőpálcika). A nagyobb tálba (jobb oldalon) szedhetünk magunknak levest, a másik, kisebb tálkában feltehetően egy adag gőzölgő rizs (bal oldalon) csak ránk vár. Ez a két tálka képviseli az intim szféránkat, a többi ételt ugyanis közösen fogyasztjuk az asztaltársasággal.
Első kérdése az szokott lenni a koreai étkezési szokásokkal ismerkedő barátaimnak, hogy „de akkor mindenki mindenbe beleeszik?”. A válasz az, hogy igen is és nem is. Szokjuk meg a gondolatot, hogy a „Joey nem ad a kajájából” hozzáállást abban a pillanatban el kell felejtenünk, hogy koreai ül velünk szemben az asztalnál. Másrészt nem kell aggódnunk a higiénia miatt, ugyanis a valóságban az történik, hogy az asztalon elhelyezett fogásokból ugyan mindenki csipeget kedve szerint, viszont ügyel arra, hogy azt ki is vegye, amihez hozzáért a pálcikája. A szószosabb ételekhez pedig külön merő/szedő eszköz is van készítve, amivel csak vesz az ember, a szájához csak a saját kanalával ér.
- illemszabály
Az idősebbek kezdik meg az étkezést. Ez azt jelenti, hogy ha van nálunk idősebb a társaságban, akkor várunk, amíg ez megtörténik. Addig az evőeszközünket sem illik kézbe venni.
- illemszabály
Amikor itallal kínálnak minket, engedjük, hogy a másik töltsön, és miközben ez megtörténik, két kézzel érintsük a poharat (akkor is, ha az végig az asztalon marad). Illik felajánlani, hogy mi is töltünk a másik számára.
- illemszabály
Ivás közben forduljunk kissé oldalra, hátunkat mutatva az idősebb személyek felé.
- illemszabály
Minden tálka marad az asztalon evés közben. Nem illik ugyanis felemelni a leveses vagy rizses tálkánkat, miközben kanalazunk belőle. Ez azért is fontos, mert magyarként talán szokásunkká vált, hogy az utolsó korty leves megkaparintása érdekében megdöntjük, esetleg felemeljük a tányért. Éveken át töprengtem, hogyan lehetséges, hogy mégsem marad egy csepp leves sem a koreaiak tálkájában az étkezés végére. Nos, a trükk abban rejlik, hogy az utolsó falatnál egy kis kanál rizst tesznek a leveses tálkába, ez pedig magába szívja a levest. Rejtély megoldva!
- illemszabály
Amikor épp nem használjuk az evőpálcikánkat vagy a kanalunkat, akkor azt helyezzük az erre odakészített apró tálkára (ez nem mindig van a terített asztalon), vagy a tálkáinkra fektetett helyzetben, de sohase szúrjuk bele a rizsbe. Nagyon csábító lenne ez a megoldás, főleg, ha ügyetlenkedünk a pálcikákkal, de ez nagy illetlenségnek számít, mert ez a mozdulat az elhunyt családtagok emlékére végzett szertartások egyik eleme.
- illemszabály
Inkább szipogj, minthogy kifújd az orrod! Ez talán az egyik legnehezebben megszokható jelenség koreai asztaltársaságoknál ülve, de sajnos valóban kulturális norma. Nem illik orrot fújni mások előtt, főleg nem étkezések ideje alatt.
Reméljük, hogy az itt felsorolt tudnivalók segítenek jobban megérteni a koreaiak viselkedését, és legközelebb, ha velük tartasz egy finom ebédre vagy vacsorára, ügyesebben veszed az esetleges akadályokat. Természetesen külföldiként rendszerint elnézőek az emberrel, így nem fognak elzavarni az asztaltól, ha megszegjük ezeket a szabályokat, vagy nem követjük minden szokásukat, ahogyan mi sem lennénk gorombák egy más országból érkezővel, ha kissé furcsán néz ránk, amikor kitunkoljuk a pörkölt szaftját a tányérunkból.
A cikket írta: Kovács Janka
Cikk forrása: korea.net
