Júliusi számunkban főként a Kvangdzsuban (Gwangju) megrendezett 2019-es úszó világbajnoksággal foglalkozunk. Külön figyelmet fordítunk az abszolút kezdő dél-koreai női vízilabda-válogatottnak és az éremesélyes műugróknak is. Továbbá röviden ismertetjük a Japán és Dél-Korea közötti legújabb feszültség történelmi és gazdasági körülményeit, valamint a felek hivatalos álláspontját. Végül szó lesz az egész világot ellepő problémáról, a műanyagról is.
Július 12-én elstartolt a FINA (Nemzetközi Úszószövetség) 18. világbajnoksága, melynek a dél-koreai Kvangdzsu ad helyet. Már mindjárt a világbajnokság elején, szenzációként robbant be a köztudatba a Magyarország és Dél-Korea közötti női vízilabda-selejtező, amelyet a magyar csapat nyert meg rekord fölénnyel, 64–0 végeredménnyel. Ezúton is gratulálunk a magyar csapatnak! A kimagasló gólzápor annak is köszönhető, hogy a koreai női vízilabda csapat abszolút zöldfülűnek számít, a versenyre is csak mint a rendező ország csapata kvalifikálta magát, és pechjükre mindjárt az egyik legnehezebb selejtezőcsoportba kerültek be, Magyarország, Oroszország és Kanada ellen. A magyarok elleni hatalmas vereség után következett az oroszok elleni meccs, amin Kyung Da-seul megszerezte a csapat első gólját is, az örömkönnyek közötti gólöröm pedig bejárta a világsajtót. Gratulálunk a dél-koreai csapatnak is! A vébédöntőhöz ugyan még nagyon hosszú út vezet, de valahol el kell kezdeni!
Sikerek műugrásban
Történelmi siker: Kim Su-ji megszerezte Dél-Korea első, női úszó vébés érmét. Kim a női 1 méteres műugrás számban 257,20 ponttal nyert bronzérmet a Kínai Chen Yiwen (arany; 285,45 pont) és az amerikai Sarah Bacon (ezüst; 262,00 pont) mögött. A bronzérem magát Kim Su-jit is meglepetésként érte, aki elsősorban a 3 méteres műugrók közé sorolja magát. Gratulálunk!
Kim Su-ji
Korea férfi műugró-favoritja Woo Ha-ram volt, aki a döntőbe jutást tűzte ki célul. Az éremeső ugyan most elmaradt, de a kitűzött célját többszörösen is elérte. Woo 4. helyezett lett műugrásban mind 1, mind 3 méteren. Harmadik egyéni számában, toronyugrásban a 6. helyet érte el, Kim Yeong-nammal való párosa pedig 10. lett szinkron műugrásban és 6. szinkron toronyugrásban. Woonak és Kimnek is további sok sikert kívánunk!
Bocsánatkérés helyett exportkorlátozások
Mun Dzsein dél-koreai elnök találkozója a nagyobb cégek vezetőivel
Július elején Japán váratlan korlátozásokat vezetett be Dél-Koreával szemben, miszerint csökkenti az okostelefonok és chipek gyártásához szükséges ipari alapanyagok, félvezetők exportját az országba. Japán hivatalos álláspontja az, hogy Dél-Korea nem tudja biztosítani azt, hogy az exportcikkek ne jussanak át Észak-Koreába. Dél-Korea szerint ez csak egy mondvacsinált ürügy arra, hogy Japán a valódi motivációit leplezze. Tavaly a dél-koreai legfelsőbb bíróság újabb ítéletet hozott az 1910 és 1945 közötti japán megszállási érával kapcsolatban: kártérítés megfizetésére kötelezte azokat a japán cégeket, amelyek a kérdéses időszakban elhurcolták és kényszermunkára kötelezték a koreai állampolgárokat. Dél-Korea szerint a japán exportkorlátozás a legfelsőbb bíróság által meghozott ítélet retorziója. Mun Dzsein elnök ismertette a hivatalos dél-koreai álláspontot is, miszerint a japán korlátozások inkább politikai indíttatásúak, mintsem gazdaságiak. Hasonló állásponton van Észak-Korea is. A dél-koreai tech-cégeket érintő üggyel kapcsolatban Észak-Korea is megszólalt, szerintük az exportkorlátozással Abe Sinzó japán miniszterelnök a közelgő választásokra készül.
Műanyag, műanyag, műanyag
Ahogyan az egész világon, úgy Dél-Koreában is fontos kérdéssé vált a háztartási műanyaghulladék természetre káros hatása. Korea a világ egyik legnagyobb műanyag-felhasználója. Az EUROMAP szerint 2015-ben az egy főre jutó műanyaghulladék 132,7 kilogramm volt. A Statistics Korea szerint 98,2 kg egyszer használatos műanyagdoboz, 420 db egyszer használatos műanyagzacskó és 509 db egyszer használatos műanyagpohár jutott egy főre 2016-ban.
A szöuli Greenpeace piknikjén a résztvevők minden egyszer használatos terméket mellőzve is jól tudták magukat érezni
Ennek kezelésére a dél-koreai kormány azt tervezi, hogy 2022-re 30%-kal, 2030-ra pedig 50%-kal csökkenti a műanyag-felhasználást. Továbbá a jelenlegi 34%-kos újrafelhasználási rátát is feltornázzák 70%-ra 2030-ig. Tavaly betiltották az egyszer használatos poharakat a kávézókban és a gyorséttermekben, ezeken a helyeken már csak többször használatos pohárból lehet inni. Idén pedig a bevásárlóközpontok eldobható műanyagzacskóit is betiltották.
A Greenpeace Korea megkérdezett 999 koreait, ők hogyan állnak a témához. A megkérdezettek 57,1 százaléka azt állította, hogy az elmúlt évben csökkentette a mindennapi műanyaghasználatát, 41,6 százalék pedig azt mondta, hogy most ugyanannyi műanyagot használnak fel. A többség szerint az alternatívák hiánya volt a legnagyobb gátja a műanyag-felhasználás csökkentésének. Bár a kormány azt ígérte, 2030-ra felére csökkentik a műanyaghulladékot, az aktivisták gyorsabb, keményebb fellépést követelnek. Szerintük egy erősebb szabályozás megváltoztatná a hozzáállást az eldobható termékekhez és a műanyaggyártáshoz.
A cikket írta: Szilágyi Miklós
Források:
