Idén februártól a Korea in Hungary egy új sorozat indításával szeretné meglepni Olvasóit, „Annyeong, Korea! Mi újság?” címmel. A havonta jelentkező rovatban a teljesség igénye nélkül olyan Koreával kapcsolatos aktuális hírekről találnak összefoglalókat, amelyekről a mindennapok emberei beszélnek, amelyek közvetlenül érinthetik hétköznapjaikat, jövőjüket. A februári számban a következő témákkal várjuk Olvasóinkat: az évről-évre súlyosabbá váló légszennyeződés, egy botránygyanús eset a festői Jeju szigeten található, profitérdekelt magánkórház megnyitása körül, valamint a két Korea legközelebbi közös nagy álma: a 2032-es Nyári Olimpia megrendezésének terve. Kérjük, tiszteljenek meg bennünket hozzászólásaikkal, véleményükkel.
LEVEGŐT!
Kritikus méreteket öltött a finompor légszennyezettség Dél-Koreában, ami már közvetlenül a mindennapi életet és az embernek a szabad, tiszta levegőhöz való jogát is fenyegeti. Az utóbbi évek egyre fokozottabban tapasztalható, rémisztő egészségügyi jelein kívül egy megdöbbentő nemzetközi statisztikai adat is napvilágot látott, miszerint Dél-Korea a 35 OECD ország közül az utolsó helyen végzett a légszennyeződés-fenyegetettség tekintetében. A lesújtó eredmény okainak keresése és a felelősség megállapítása heves vitákat, tüntetéseket váltott ki. Sokan Kínát, sőt Mongóliát is okolják, tekintve, hogy amikor a félszigettől nyugatra eső sivatagok, illetve ezen országok felől jönnek az erős légáramlatok, akkor ugrásszerűen megemelkedik az ultrafinomságú sárgapor szennyeződés a Koreai-félsziget felett.
Hazai zöldpárti politikusok és aktivisták azonban a még mindig használatban lévő, nagyszámú szénalapú erőművek üzemeltetőit is felelőssé teszik, de ugyanakkor szintén ők a legnagyobb ellenzői az atomerőműveknek is.
Január 25-én egy kutatókból és meteorológusokból álló csoport kísérletet tett arra, hogy mesterséges esőt generáljanak a leginkább fertőzött területek felett, de ez nem sikerült. A kormány ezt követően extra sürgősségi alapon 2019. február 8-án életbe léptette a „Finom Szállópor Csökkentéséről és Kezeléséről szóló Törvényt”. Ennek értelmében létrehoznak egy központi megfigyelő állomást, valamint háromoldalú megállapodást sürgetnek Kínával és a szintén érintett Japánnal. Az új törvény szerint minden tartomány önkormányzata saját hatáskörben dönthet a gépkocsik, autóbuszok használatának drasztikus korlátozásáról és a hőerőművek használatáról. Kritikus esetben rendelkezhetnek a gyermekintézmények és a munkahelyek időszakos bezárásáról, illetve a szorgalmi/munkaidő csökkentéséről is. A legszigorúbb intézkedéseket maga a főváros vezeti be, ez érinti az állami gépkocsipark, illetve parkolóhelyek működését, a dízelmeghajtású és régi rendszámú gépkocsik, a metrószerelvények, valamint az autóbuszok üzemeltetésének feltételeit is.
KÓRHÁZ A SZIGET SZÉLÉN
Bezárás fenyegeti az ország első, tisztán profitalapú luxuskórházát, még mielőtt megnyithatná kapuit Jeju szigetén. Dél-Korea Egészségügyi Törvénye értelmében a kórháznak március 4-e előtt, a helyi önkormányzattól kapott jóváhagyás kézhezvételétől számított 90 napon belül meg kell nyitnia. Csakhogy sem elegendő személyzet, pl. egyetlen orvos sincs, sőt engedély sincs, márpedig ennek híján egy főtárgyalás után bevonhatják a shanghai székhelyű befektető tulajdonosnak, a Greenland Groupnak korábban, 2018. december 5-én kiadott feltételes működési engedélyét. Vegyük sorjában:
Mért nincs személyzet?
2017 augusztusában a Greenland Group beadta a kérelmét az engedély megszerzésére, ezzel párhuzamosan 134 fős személyzetet szerződtetett, köztük 9 orvost, 28 szakápolót. Ám az engedély Jeju saját joghatással rendelkező önkormányzatától több mint egy évet váratott magára, s időközben valamennyi szakorvos és a személyzet nagyobb része felmondott. A Greenland Group pedig nem toborzott új személyzetet, mivel sérelmesnek találja a csak decemberben kiadott engedélyt.
Mi a baj az engedéllyel?
Az, hogy olyan feltételt tartalmaz, amiről a befektetőnek korábban nem volt tudomása, vagyis, hogy a kórház kizárólag külföldi pácienseket láthat el, koreai állampolgárokat nem.
A felépített, felszerelt kórház ügye patthelyzetben, a labda a jogászok oldalán pattog, a kínai befektető pedig február 18-án kártérítési pert indított a jejui önkormányzat ellen, melynek értéke meghaladhatja a 72 millió dollárt.
Korábban, február 11-én a Koreai Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Szöulban tüntetett az Elnöki palota előtt, követelve, hogy vonja vissza a meglévő engedélyt, mivel a profitalapú kórház működése a hazai egészségügyi szolgáltatások polarizációjához és összeomlásához vezet.
DÉL ÉS ÉSZAK KÖZÖSEN RENDEZNÉ A 2032-ES OLIMPIÁT
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke február 15-én sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a két Korea küldöttsége a NOB svájci székhelyén járt ugyanazon a napon. A munkamegbeszélésen megerősítették szándékukat, miszerint közös pályázatot kívánnak beadni a 2032-es nyári olimpiai játékok megrendezési jogáért. Közös kérvényben fordultak továbbá a NOB-hoz, hogy a 2020-as Tokiói Olimpiára Észak- és Dél-Korea egyesített csapatokat nevezhessen.
Bár a 2032-es játékokra való nevezési időszak még nem érkezett el, a NOB elnöke üdvözölte a két Korea szándékát, mert ahogy mondotta: „A sport nagyszerű küldetése, hogy olyan hidat építsen a sokszínű világban, amely a népeket összeköti. Ezért is melegen üdvözölhető Észak- és Dél-Korea szándéka, mely kétségkívül e célt szolgálja, és megerősíti a béketörekvéseket nemcsak a Koreai-félszigeten, de az egész földkerekségen.”
EGYMONDATOS
Február 11-14. között Szöulban tanácskoztak a Koreai Kulturális Központok igazgatói, akik 36 országból gyűltek össze az évente megrendezésre kerülő találkozóra. Megtalálod közöttük a budapesti központ igazgatóját, Lee Dangkweon urat?
Az összeállítást készítette: Csajka Edit
Forrás:
