Gun-woo (Gang Dong-won) jólelkű kézbesítő, a lehető leghétköznapibb ember, ha eltekintünk attól, milyen kivételesen kedves ember. Mikor egy popsztár segítségére siet, olyan médiafigyelmet kap, ami a nagybetűs Jó Ember piedesztáljára emeli, és nemzeti idol lesz belőle. A hirtelen jött hírnév miatt a rég nem látott barátja, Moo-yeol (Yoon Kye-sang) is felkeresi, de mint kiderül, nem a régi barátság felmelegítése végett. Ugyanis Gun-woo népszerűsége felkeltette egy politikai árnyékügynökség figyelmét is, akik rá akarnak kenni egy robbantásos merényletet.
Noh Dong-seok rendező Kotaro Isaka azonos című regényéből adaptálta a Golden Slumbert, tipikusan koreai szájíz szerint. Bár Noh nem tartozik a legfelkapottabb koreai akciófilm-rendezők közé (rövidke filmográfiájában inkább tipikusan a fiatalokra és azok minden problémáira összpontosít), mégis tisztességes iparos munkát tett le az asztalra, sőt, a nem igazán új keletű sztorit képes megfűszerezni néhány olyan kulturális elemmel, amitől a film igazán koreaivá válik.
Akár a bibimbap nevű koreai étel esetében, a Golden Slumber történetében is adott egy alap – jelen esetben a politika thriller – amelyre felhelyezhetők további színes összetevők, melyek alapos összekeverésével igazi koreai végeredményt kapunk. A feltétek között meghatározó az ifjúsági film, amiben a rendező leginkább jártas. A szövevényes összeesküvés felgöngyölítése közben kirajzolódik Gun-woo, Moo-yeol és középiskolás barátaik közötti szoros kötelék, az ifjú szerelmek és korai csalódások. Emellett megjelenik a jellemző koreai könnyűzene is, a srácok fiatalon K-pop fiúbandának készültek, illetve Gun-woo életében is meghatározó szerepet játszik az általa megmentett popsztár énekesnő. A történetben külön hangsúlyt kap egy másik koreai elem is, a plasztikai műtét, ami európai szemmel korántsem olyan hétköznapi, mint Koreában, ahol egy ilyen szépészeti beavatkozás olyan természetes, mint az, ha az ember manikűröshöz megy. Persze e fentebbi összetevők minden kultúrában megtalálhatók, de ha összevegyítjük ezeket az elemeket, akkor az összeesküvéses, tini bandás, arcplasztikázós thriller koreaiként marad a leghitelesebb, hiszen a világon talán sehol máshol nem olyan könnyű az átmenet a politikai machinációk, a sztárkultusz és a küllem átszabása között, mint Dél-Koreában.
A kulturális vonatkozások mellett a Golden Slumbert a Gun-woot alakító Gang Dong-won miatt is érdemes megnézni. A film készítőinek nagy erénye, hogy a mimóza főhős szerepére Gangot kérték fel, ugyanis Gang teljes megjelenésében azt az ártatlanságot tükrözi, ami Gun-woo természetére is jellemző. Furcsa, hogy egy amúgy sem családi műfajban (thriller) pont egy 37 éves férfit kell megemlíteni, mint „cukiság faktort”, de Gang a bő 15 éves pályafutása során semmit sem vesztett csintalan, kisfiús bájából. Ha van olyan koreai színész, akinek láttán még a leginkább szőrös szívű néző meglágyul, az mindenképpen Gang Dong-won. És pont emiatt is lesz tétje a Golden Slumbernek: őszintén izgulhatunk, hogy a kedves, naiv főhősünk ne érjen csúfos véget.
A cikket írta: Szilágyi Miklós
Képek forrása: asianwiki.com, cbmpress.com