Korea mindig is megújulóképességéről és kreativitásáról volt híres, azonban úttörőnek lenni nem mindig egyszerű. Főleg, ha valami újdonság bevezetéséről van szó, hiszen mindig kicsit nehézkes 1-1 új fogalmat/ technológiát bevezetni. Nem túl rég valami hasonlóba futottam bele én is…bár már hosszú évek óta igen aktívan érintett vagyok az agrárium történéseiben, bevallom, nagyon meglepett, amikor először olvastam a smart farming nevű jelenségről.

Oké, intelligens meg mezőgazdaság, gazdálkodás, de mi ebben az új? Hiszen valljuk be, nem kell ahhoz gyakorló gazdának lenni, hogy tudjuk, a szakmai tapasztalat és elszántság mellett bizony elég tetemes adag józan ész is szükségeltetik a gazdaságok üzemeltetéséhez. Szóval legjobb barátaim, a Daum és Naver segítségével nekiláttam a dilemma megfejtésének, és bizony mire az első cikk végére értem, legszívesebben már foglaltam is volna a repjegyet, hogy élőben is megnézhessem ezt a rendszert.

De honnan az ötlet, mit is jelent ez az intelligens mezőgazdaság, és miért volt szükség az életre hívására? Hol is kezdődtek a dolgok? Mint azt mindnyájan tudjuk, Dél-Korea az ipari fejlesztéseknek köszönhetően került olyan magasra, mint ahol most van. Azonban a robbanásszerű ipari fejlődésnek akadt egy csendes szenvedője is, ez pedig a méltatlanul mostoha sorsra jutott mezőgazdaság. A nagyjából minden más téren igencsak élmezőnybe tartozó ország agrárszekciója mondhatni némi ráncfelvarrásra szorul(t). Ezt felismerve a kormányzat első lépésként országszerte innovációs központokat hozott létre, hogy az ott élőket közelebb hozza a modern megoldásokhoz. Ez a lépés már nagy jelentőséggel bír, hiszen a statisztikai adatok alapján mintegy 1,1 millió háztartás végez gazdálkodást, és ezeknek a gazdálkodóknak több mint 60%-a időskorú volt, egyszóval a vidéki lakosság erősen öregedőnek minősül. A kor mellett további problémát jelent, hogy hagyományos, kisméretű farmokon gazdálkodnak, és elavult, nagy energiaszükségletű technológiákat, módszereket alkalmaznak. A kutató és fejlesztő csoportok mindezt figyelembe véve kezdték el kialakítani az új módszereket, melyek átlendíthetnék a mezőgazdaságot a holtponton, és az innovációs központokon keresztül igyekeznek a mai napig minél több érdeklődőhöz eljuttatni az információkat a modern technológiai lehetőségekről, valamint létrehozni egyfajta szaktanácsadói rendszert.

A kezdő ötlet és a kutatások, fejlesztési munkák eredményeként megszületett a hatodik iparágnak (6th industry) keresztelt, jelentősen felturbózott vidékfejlesztési koncepció, amely sikeresen kombinálja az agráriumot és termelést, mint elsődleges szektort a forgalmazással, melyet a másodlagos szektornak tekint; a harmadlagos szektornak pedig a turizmust jelöli meg. Érdekes a lassan körvonalazódó kép, ugye? Na de hogyan kapcsolódik össze és mitől lesz ez ’smart farming’? A megoldás sokkal kézenfekvőbb, mint amire gondolnánk: az IT szektor is belépett a játékba. De hogyan? Applikációkkal és különféle intelligens megoldásokkal, mint  például a hőérzékelő kamerák és kockázat értékelő rendszerek. 

Akkor nézzük először az IT és a mezőgazdaság házasságát, mely a helyiek kreativitásának köszönhetően messze túlmutat a GPS-szel felszerelt traktorok és néhány elemző program használatán. Az ebben rejlő lehetőséget elsők között az SK Telecom Co. látta meg, akik a kísérleti telepeken történő fejlesztések után léptek be a piacra a termékeikkel. Mire van szüksége egy gazdálkodónak, ha bekapcsolódna a programba? Bármilyen meglepő, nem szükséges óriási kiadásokba vernie magát, hiszen  csupán internetre, wifi-re, az intelligens eszközökre (telefon/tablet, smart cctv) és a direkt erre a célra fejlesztett applikációkra (Smart Farm, Smart Local Food) van szüksége.

De mit kínálnak ezek a termékek a valóságban? Hiszen ez szép és jó, de okosabbnak még nem igazán érzi magát az ember néhány app és kamera telepítésétől. Pedig pontosan ezek az eszközök azok, amelyek lehetővé teszik a valós idejű érzékelést (időjárási adatok, páratartalom stb), ezen folyamat nyomon követését akár telefonon keresztül. A különféle rendszerek probléma nélkül futnak párhuzamosan, és ráadásul még csak profi informatikai tudást vagy épp komoly eszközparkot sem igényelnek. Cseresznyeként a hab tetején pedig még összeköttetést is biztosítanak más termelőkkel, valamint a helyi piacokkal és szaktanácsadókkal. Gyakorló gazdásznak pedig ezek óriási segítséget jelentenek. Az ezt lehetővé tevő Smart Local Food alkalmazás pedig személyes kedvencem.

Ezek talán elsőre nem tűnnek fontosnak, de jobban belegondolva az igények minél pontosabb ismerete elengedhetetlen egy sikeres gazdasági modell kialakításához. Ez a rendszer nemes egyszerűséggel lehetővé teszi a gazdálkodóknak a termékeik közvetlen eladását vagy az állami fenntartásban működő termelői boltokban történő értékesítést az eladási árak megadásával, és a farmerek az applikáción keresztül nyomon tudják követni az eladott termékek mennyiségét, és a vevők sem vaktában indulnak piacozni.

Természetesen a rendszer ismerete nem magától jön, de erre vannak az innovációs központok és ICT (információs és kommunikációs technológia) megoldások, melyek egészen új lehetőségeket biztosítanak a regionális képzésre, kiemelt figyelmet fordítva az IT és ICT rendszerek alkalmazásának elsajátítására

Végül, de nem utolsónak jöjjön a harmadik szektor, a turizmus. Bármennyire is furcsa, egész jól illeszkedik a vidékfejlesztésbe, sőt konkrétan a mezőgazdaságba is a vendéglátósdi. Az elmúlt évek tendenciáit végignézve elmondható, itthon is egyre nagyobb az igény, hogy a városból kiszabadulva ásót-kapát ragadjon az ember és felgyülemlett feszültséget a gazdaság javára fordítsa. Bizony erre Koreában is nagy a kereslet, így szintén applikációk alkalmazásával lehetővé tették, hogy a dolgozni vagy esetleg tanulni vágyók közvetlen kapcsolatba kerülhessenek az őket szívesen fogadó gazdálkodókkal, és könnyedén létrejöhessen a mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolat. Aki próbált már önkénteseket fogadó gazdaságokra találni neten, ismerősökön, bármi és bárki segítségének igénybevételével, az azt hiszem irigységtől könnyes szemekkel olvas ezen app létezéséről. 

Nagyon röviden összegezve úgy gondolom, az ötlet zsenialitása pontosan az egyszerűségében és a könnyű hasznosíthatóságban rejlik. Azt hiszem, Korea ismét egy hiánypótló szolgáltatást vezetett be, amely nagyban megkönnyíti az egész szektor munkáját, és őszintén remélem, hogy hamarosan testközelből is megismerkedhetünk a smart farming áldásos hatásaival.

A cikket írta: Szabó Dóra

Források:
www.koreaherald.com - SK to support smart farm in Sejong

www.morefoodlessearth.org/the-blog/south-korean-smart-farms-initiative/

www.koreatimes.co.kr - SK to cultivate smart farming in Sejong

www.theworldfolio.com - Smart farm technology set to revolutionize Korean agriculture

www.smartfarmkorea.net/ (koreai!)

Képek forrása:

www.morefoodlessearth.org/the-blog/south-korean-smart-farms-initiative/ - SK Telecom