2016. szeptember 14. írta: Koreai Kulturális Központ

Hallasan

A természeti csodák és a rendkívüli szépség otthona

A Jeju-szigetén lévő Halla-hegy, vagy más néven Hallasan (한라산, e. Hállászán) Dél-Korea legmagasabb pontja. Az 1950 m magasra emelkedő csúcs nevének jelentése tehát nem véletlenül hangzik így: „A hegy, amely elég magas ahhoz, hogy elérjük a csillagokat.” A Hallasan és környéke az azonos nevű nemzeti park részét képezi, és az ország egyik legkülönlegesebb hegyeként van számontartva.

Egyediségét elsősorban jellegzetes formája adja, amely minden oldalról szemlélve egy új arcát mutatja. Földrajzi meghatározás szerint a hegy egy kialudt vulkán, amelynek tetején egy vulkánkitörést követően krátertó (Baeknokdam, 백록담, e. Beknokdám) keletkezett. A legendák elbeszélései azonban úgy tartják, a szigetet és annak hegyeit is a védelmező istennő Solmundae Halmang (솔문대 할망, e. Szolmunde Hálmáng) hozta létre. A krátertó keletkezésére is van egy mesés történet, miszerint az égboltot uraló Jáde császár tépte le a hegy tetejét dühében, amikor egy vadász a nyilát véletlenségből az égbolt szívébe lőtte.

A sziget és a hegy másodsorban gyönyörű természeti környezetéről is híres, amelyhez több mint 40 túraútvonal kínál valódi közelséget. Őzek, vízesések és közel 4000 növényfaj birtokolja a hegy lejtőit, amelyek a felét teszik ki a félszigeten fellelhető fajoknak. Szubtrópusi és alpesi növények egyaránt megtalálhatóak, köztük nem egy ritka példány. Tavasszal és nyáron színes virágok és a zöld legkülönfélébb árnyalatai keltik életre a hegyet, a késői hónapokban pedig parázsló őszi színek adják át a helyet a tél fehérségének.

A Hallasan kedvelt túrázóhely az év minden szakában, de télen különösen sok hazai és külföldi vendéget vonz a hóval borított, különféle formákat öltő sziklák lélegzetelállító szépsége.

A helyiek is nagyra becsülik a Halla-hegyet, úgy tartják, hogy a félsziget déli tartományainak gazdag terményhozamát biztosítja azáltal, hogy felfogja a délről érkező szelet és a tájfunokat.

A hegy környékén általában változékony az időjárás, amit a hegyszellem intenzív jelenlétének tulajdonítanak.

Koreában fontos szerepe van a hegyeknek, egyfajta spirituális helyszínként szolgálnak. A hegyeknek általában van egy őrző szelleme, akihez védelemért és bő termésért lehet imádkozni a hegy lábánál bemutatott szertartással. Emiatt a templomok is a hegyek lábánál épültek fel, biztosítva a szellemeknek és Buddhának intézett imák mindenkori helyszínét.

A Hallasan legjelentősebb temploma a Gwaneumsa-szentély (관음사, e. Gvánümszá), amelyhez az azonos nevű túraútvonalat követve lehet eljutni. A hegy északkeleti lábánál fekvő templom megépülését a korai Tamra Dinasztia (i.e. 476 - i.u. 1005) korára teszik, bár pontos kormeghatározási adatok nem állnak rendelkezésre, hiszen a 17. század szigorú konfucianista éveiben több buddhista templommal együtt ezt is lerombolták. Az újjáépítésre a 20. század elején került sor, melyet később több felújítás is követett. Aki szeretne több időt eltölteni a templomban és környékén, az mindenképpen vegye igénybe a hely által kínált templestay program lehetőségét.

A Gwaneumsa-útvonalon emellett azért is érdemes elindulni, mert egészen a Baeknokdam csúcsig feljuthatunk, ahonnan igazán csodaszép látvány tárul elénk a szélrózsa minden irányába. Az ösvény hossza 8,7 km és kb. 4-5 óra alatt lehet megtenni az utat. A csúcsra érve érezhetjük az égbolt szinte tapintható közelségét, amit a mondák szerint a mesebeli Shinseon szarvas (신선, e. Sinszan) is „kihasznált”, hogy szomját a tó vizével csillapítsa. Nos, ha még az égiek is alászállnak, hogy a tóból igyanak, akkor több bizonyíték talán nem is szükségeltetik a hely szépségét illetően.