A changgeuk reneszánsza
2016. augusztus 12. írta: Koreai Kulturális Központ

A changgeuk reneszánsza

Koreai musicalek

Sokan emlékezhetnek arra, hogy Magyarországon milyen nagy változást okozott a Rómeó és Júlia című musical bemutatása 2004-ben. Ennek köszönhetően, a mai napig az egyik legnépszerűbb színházi műfajok közé tartozik. Hasonló változás figyelhető meg Dél-Koreában is, ahol szintén egy musicaltípus vált közkedveltté, egészen pontosan a koreai típusa, a changgeuk (창극, ejtsd. csángguk).

kezdo_kep_1.jpg

A changgeuk tulajdonképpen egy pansori (판소리, ejtsd. pánszori) opera, amely az utóbbi időben számos változáson keresztül ment, ami minden korosztály tetszését elnyerte. A pansori egy tradicionális koreai énekes műfaj, amit hagyományosan két ember ad elő, egy énekes, aki a történetet meséli el, s egy dobos. Ennek a népi szórakozási formának a gyökerei a sámánok régi, rituális énekléseiben keresendő, majd a 17. század végén kezdett el terjedni szegényebb emberek körben. A 19. század közepére pedig nemcsak a tömeg körében, hanem az elit tagjai között is népszerű volt. A századforduló idején népszerű szórakozási formának számított a pekingi opera, az új japán színház és a modern nyugati színházak. Ebben az időben a legjelentősebb változást jelentette, amikor az énekes előadás új műfaja jelent meg, kettő vagy több énekessel. Ezt a típusú pansorit hívjuk changgeuk-nak, ami tulajdonképpen egy musical. Az első ilyen előadás, az Ezüst világ volt, amelyet 1908-ban mutattak be a szöuli Wongaksa (vongaksza) Színházban, ami a modern koreai színház kezdetét jelentette.

kep_1_3.jpg

Jelenet a Nyúl úr és a Sárkánykirály című előadásból

Az utóbbi időben számos jelentős változás következett be a changgeuk életében. Míg korábban főleg a középkorúak és idősek néztek ilyen előadásokat, addig mára a hallgatók között egyre több fiatal van. Ez annak is köszönhető, hogy a changgeuk előadásokon újfajta interpretációk és stílusok jelentek meg, amelynek három fő kulcsmozzanata volt.

Az első, hogy a hagyományos pansori dalokat felújították ismert koreai vagy külföldi rendezők, akiknek korábban még nem volt tapasztalatuk ezzel a műfajjal. A második a kulturális kölcsönhatások, ugyanis elkezdtek klasszikus darabokat átültetni a changgeuk műfajába. Ez a két újítás hatalmas sikernek számított azon koreaiak körében, akik a nyugati típusú színjátszást szerették jobban. A harmadik változás, hogy hét klasszikus pansorit, egészen merész módon értelmezték, amely a changgeuk drámai jellegét erősítették meg. E változások révén, a changgeuk ma már nem tekinthető ódivatú szórakozási formának.

kep_2_2.jpg

Részlet a Chunhyang más című színdarabból

Az első, új stílusú changgeuk bemutatóját 2011-ben tartották a Koreai Nemzeti Színházban a Nemzeti Cshangguk Társulat művészeinek közreműködésével. A Nyúl úr és a Sárkánykirály című darabot a német Achim Freyer rendezte. A színdarab egyik részében a Sárkánykirály elrendeli Nyúl úr portréjának elkészítését, ekkor azonban olyan ismert festők jelennek meg a színpadon, mint Kim Hong-do (김홍도, ejtsd. Kim Hongdo), Andy Warhol, Pablo Picasso vagy Albrecht Dürer. Emellett Freyer tervezte az előadók ruháit maszkjait,  sőt a háttér elemeket is.

A Chunhyang (Csunjang) más című changgeuk 2014-ben került a színpadra a román születésű, de már az Egyesült Államokban dolgozó Andrei Serban rendezésében. A történet az eltérő társadalmi osztályból származó fiatalok szerelméről szól, azonban ebben az előadásban a férfi végül úgy dönt, hogy elfelejti kedvesét. Emellett a színpad látványa is újszerűleg hatott, valamint a történetet átültették a mai korba, mivel a főszereplő laptopon dolgozik.

kep_3_4.jpg

A vörös szikla dala egyik jelenete

A harmadik ilyen áttörést jelentő színdarab A vörös szikla dala volt 2015 szeptemberében, amelyet a Koreai Nemzeti Opera művészeti igazgatója, Lee So-young (이소영, ejtsd. I Szojong) rendezett. Az eredeti történetben számtalan hős és hadvezér jelenik meg, akik kérkednek bátorságukkal a csatában, ezzel szemben a rendező azokra a névtelen és elfelejtett emberekre fókuszált, akik a háborúban meghaltak.

Valamint számos pansori darabokat is bemutattak, amelyek már olyan újszerűek voltak, hogy a nevét is megváltoztatták, ilyen volt a Madame Ong. Ez azért is volt jó döntés, mert az eredeti a férjet helyezte a középpontba, míg ez a munka a felesége lelki vívódásaira fókuszál. Ez is közrejátszhatott abban, hogy az első olyan changgeuk darab, amelyen végig teltház volt.

kep_4_5.jpg

A Madame Ong című előadás részlete

Másik fordulópontot egy ókori klasszikus, a Médeia (Euripidész műve) 2013-as bemutatása jelentette, amelyet igazi changgeuk darabbá változtattak. Hasonló változáson ment keresztül 2015-ben Bertolt Brecht Kaukázusi krétakör című munkája, amely hatalmas népszerűségre tett szert.

kep_5_3.jpg

Jelenet a Médeia című előadásból

Dél-Korea évről évre egyre kiterjedtebb hálózattal rendelkezik a politika és a gazdaság területén, de vitathatatlan tény, hogy kulturális kapcsolatai is egyre jelentősebbé válnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a changgeuk reneszánszában komoly szerepet játszanak a nemzetközi művészek, valamint a világ különböző pontjain tartanak bemutatókat. Ezek a változások egy olyan tipikus koreai műfaj népszerűségét fokozzák, mint a changgeuk, amely ezáltal elfoglalhatja méltó helyét a világ színpadán.

 

 

A cikket írta: Szakál Veronika

Forrás: Koreana/2016 Spring

Képek forrása: ntok.go.kr, koreatimes.co.kr, koreaherald.com

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr4310116028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása