Mindenki ismeri azt a trendet, amikor egy nagy sikerű keleti filmnek elkészítik a nyugati újrafeldolgozását. A Target c. film homlokegyenest ellenkező eset, hiszen ez alkalommal koreai filmesek vettek alapul nyugati, jelen esetben francia filmet, ugyanis a Target a 2010-es Visszakézből (À bout portant vagy angol címén Point Blank) c. pörgős akciófilm remake-je.
Az ismeretlen Yeo-hoon (Ryu Seung-ryong) eszméletlenül kerül kórházba, lőtt sebe miatt a rendőrség azonnal őrizetbe veszi, és meggyanúsítja egy gyilkossággal. Eközben egy titokzatos férfi elrabolja a kórház orvosának várandós feleségét, és arra kényszeríti a doktort, hogy csempéssze ki az épületből a meglőtt gyanúsítottat. A kétségbeesett Tae-joon (Lee Jin-wook) mindent elkövet annak érdekében, hogy megmentse feleségét, azonban hamar kicsúszik a kezéből az irányítás, és jól összekuszálódnak a szálak. Yeo-hoon megszökik Tae-joon és a rendőrség felügyelete alól, miközben a doktort is üldözi a hatóság, továbbá menekülniük kell egy rejtélyes bűnszervezet elől, és még az elrabolt, várandós feleségről sem szabad megfeledkezni.
Minőségi koreai akcióthrillerek folyamatosan gördülnek le a futószalagról. A koreai hullám kezdeti fodrozódása óta a bűnfilmek halmaza (legyen az krimi-, gengszter- vagy rendőrfilm) stabil eleme a koreai filmiparnak. Egyes alkotások nemzetközi szinten is hangos kritikai- és anyagi sikereket értek el (legékesebb példa az Oldboy, 2003), míg más produkciók nem tudtak kitörni a hazai piacról, és ott is csak mérsékelten teljesítettek. Azonban a minőség színvonalától függetlenül minden filmen érződik koreai mivoltuk, mondhatni, a koreai akciómozi megteremtette saját hagyományait. Ezért is számít nagy meglepetésnek, hogy a Target nem egy tősgyökeres koreai produkció, hanem bevallottan egy francia akciófilm remake-je. De vajon az alkotók mit kölcsönözhettek a nyugati formulából? És vajon miben más a koreai verzió, mint a francia?
Érdekes módon a Target elhagy/megváltoztat olyan elemeket az eredeti Visszakézből c. filmből, amelyek tökéletesen illenének egy koreai akcióthrillerhez. A Visszakézből sebesültje egy csőbe húzott, kőkemény gengszter, akinek végtére is gengszterléte miatt kell bűnhődnie. Ezzel szemben a Target Yeo-hoonja bár bűnösnek tűnik, mégis ártatlan, a körülmények áldozata. Ez az apró változatás azért érdekes, mert Koreában a múltban elkövetett bűnökért szenvedő hős visszatérő figura nemcsak az akciófilm zsánerében, hanem bármilyen más műfajban is (ez különösen a horrorfilmekre igaz). Kézenfekvő lett volna Yeo-hoont is ilyen pozícióba helyezni, ám a Targetből ez kimaradt. A másik, és egyben legfontosabb elem, a negatív hangulatú végkifejlet elhagyása. A Visszakézből történetének lezárása kellemetlen benyomást, rossz szájíz hagy maga után (a kegyetlen bűnöző kegyetlen bűnöző marad). Ez természetesen koránt sem hasonlítható egy koreai film han életérzésű, szívszorító, mégis katartikus végéhez, mégis magában rejti egy sötétebb hangulatú lezárás lehetőségét. Azonban a Target vége egyáltalán nem negatív hangulatú, sőt, valójában egy családegyesítő happyend. A Target nemhogy megerősítené azokat az eredetileg is adott elemeket, melyek jellemzőek a koreai akciófilmekre, hanem egyenesen lebontja azokat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne rendelkezne a hazai zsánerfilmek egyes jellemzőivel. A Targetben is különösen hangsúlyos a test-test elleni, fizikai küzdelem, valamint rendelkezik igencsak eltúlzott figurákkal is (pl. Tourette-szindrómás emberrabló).
A történetet és a főszereplők helyzetét nézve egyáltalán nem világos, hogy a készítők miért érezhették szükségét egy koreai remake-nek. E kérdésre a választ a markáns női mellékszereplőkben találhatjuk meg. A Visszakézből határozott nyomozónője erős figura volt, nem vonatkoztak rá a női nemmel szembeni előzékenység szabályai. Valószínűleg ez a nőábrázolás foghatta meg az alkotók képzeletét. A koreai tömegfilmekből ismert céltudatos nő, a cuki kislány, a kisfiús vadóc és az anyáskodó háziasszony mind jól bejáratott szerepek. E figurákról általában kiderül, hogy valójában nem függetlenségre, hanem csak boldog családra vágynak, és végül mind megfelelnek a társadalmi normának. Ez alapján a Visszakézből nyomozónőjének karaktere valóban érdekes lehet a koreai közönség számára. Így gondolhatták ezt a Target készítői is, ugyanis a Kim Sung-Ryoung alakította nyomozónő az eredetihez képest jóval hangsúlyosabb szerepet kap, karakterét első sorban nem a neme, hanem a hivatása határozza meg. Ez az aktív rátermettség igaz a filmben szereplő többi nőre is, legyen az éppen egy beosztott rendőrnő, egy megátalkodott bűnöző vagy a saját bőrét menteni igyekvő terhes feleség.
Összességében a Target egy tisztességes iparosmunka, melyet remake-státusza és az erős női karakterek (még ha csak mellékszerepekben is) tesznek különlegessé.
A cikket írta: Szilágyi Miklós
