Szívhez szóló történet a hagyományos konfuciánus családmodellről a háború utáni ’50-es, ’60-as évek vidéki Koreájában. Sam-gwan (Ha Jung-woo), az egyszerű szegénylegény fejébe veszi, hogy elveszi feleségül a falu legszebb leányát, Ok-rant (Ha Ji-won). A fiatal férfi a rövid, de annál rámenősebb udvarlását véradásért kapott pénzből finanszírozza. A menyegző utáni évtized idillien telik a család számára, mígnem fel nem röppen a pletyka, hogy Sam-gwan elsőszülött fia nem is a férfitól van, hanem az asszony előző kérőjétől. Képes lesz-e Sam-gwan legyőzni saját egóját, és sajátjának tekinteni a fiút?
A Sam-gwant alakító Ha Jung-woo nemcsak a főszerepet, hanem a forgatókönyvírást és a rendezést is magára vállalta. A többek között A berlin-akta (The Berlin File, 2013) és Az üldöző (Chaser, 2008) című filmekből ismerős színésznek a Chronicle of a Blood Merchant még csak a második rendezése – az első a 2013-as Fasten Your Seatbelts c. komédia volt – azaz a kamerák mögött még nem számít veteránnak. A kissé darabos történetmesélési ív ellenére Ha Jung-woonak sikerült megcsillogtatnia tudását. Bár az egész történet egy kissé töredezett, a jelenetek mint külön egységek felépítése alapos, sőt, az első véradási - vagy a spirituális gyógykezelési jelenet egyenesen kiemelkedő.
Tapasztalt színészként Ha legfőbb erénye a színészvezetés, érződik is a filmen, hogy leginkább erre koncentrált. Egyes jelenetekben olyan erős alakításokat láthatunk, melyek már magukban is elvinnék a hátukon a filmet. A színészvezetési képességek mellett mint filmes elbeszélő is egészen ötletes tud lenni. Abban a jelenetben, amikor Ok-ran szakít korábbi jegyesével, pár másodperc alatt egy pazar montázsban meséli el, hogy a lány azért még vissza-visszajárt ahhoz a férfihoz (kitakarásos, ún. ’wipe cut’ vágással, és a nő ruháinak cserélgetésével).
A rendezés mellett a produkció megszületése, származása is érdemel néhány szót annál is inkább, hogy a sztori analógiájának is tekinthető. A film Yu Hua kínai író azonos című regénye alapján készült. Az eredeti történet a Kínai Népköztársaság korai éveiben, a kulturális forradalom után játszódik, és a főhős a vére eladásából igyekszik eltartani családját. A filmes adaptáció egyszerűen csak a háború utáni Koreába emelte át (valamint politikamentessé is tette) a sztorit, amely így is remekül működik, hiszen hasonló családmodell és hasonló nyomor volt jellemző mindkét országra.
Tehát a koreai alkotóknak sikerült sajátjukká tenni más nemzet történetét. Vajon sikerülni fog ugyanez a Sam-gwannak a fiúval, akit 11 éven keresztül nevelt? Nos, a Chronicle of a Blood Merchant megtekintésével ez mindenki számára kiderülhet.
A cikket írta: Szilágyi Miklós
