Manapság a világ nagy részének nem kell bemutatni, hogy a koreaiak mennyire profik a cuki dolgok gyártásában - elég csak a kabalafigurákra vagy a használati tárgyak dekorálásának trendjére gondolni. A hagyományos kultúrában is találunk azonban olyan tárgyakat, amelyek mai szemmel is bájosak.
A K-pop démonvadászok c. animációs filmnek köszönhetően a szokásosnál is nagyobb érdeklődés a koreai tradicionális kultúrát. A Koreai Nemzeti Néprajzi Múzeum rögtön elő is rukkolt két olyan bájos tárggyal, amely tetszhet azoknak, akiket magával ragadott a film: az egyik a hogon (호건, hogeon), melynek szó szerinti jelentése "tigris fejfedő". Ezt a Csoszon-kor végére jellemző fejfedőt főként nemesi családokból származó kisfiúk viselték, általában az első születésnap megünneplésekor, illetve más ünnepeken, a gyermek 5-6 éves koráig. Úgy hitték, a tigris elűzi a gonosz szellemeket, és egyben a bölcsesség és bátorság szimbóluma is.
©국립민속박물관 / National Folk Museum of Korea
A másik tárgy, melyet a múzeum a rajongók figyelmébe ajánlott, az a filmben is felbukkanó tigris és szarka párosát ábrázoló kép, azaz a dzsakhodo (작호도, jakhodo). A festmények eredete a Yuan és Ming-dinasztia tigris képeihez vezethető vissza, a félszigeten a 16. században jelentek meg. A 17. századtól fokozatosan „csoszonizálódott”, a háromdimenziós alakokat ellaposították, a realisztikus háttereket pedig expresszionistára cserélték. A 19. századra a koreai népi festmények (minhva, 민화, minhwa) egyik kedvenc tematikájává vált a tigris és szarka. Ezeken az képeken a tigrist ostobának és ügyetlennek ábrázolják, míg a szarka büszkének és magabiztosnak tűnik. A sajátságos bájosság nemcsak a dzsakhodoról mondható el, hanem az összes koreai népi festményről, melyek jellegzetessége a stilizáltság, erőteljes kontúrok, élénk színek és a lapos perspektíva.
©한국학중앙연구원 / Encyclopedia of Korean Culture
A hogont gyakran kkacsi durumagi-val (까치 두루마기, kkachi durumagi), azaz „szarka kabáttal” viselték együtt. Az obangdzsang durumagi-ként (오방장 두루마기, obangjang durumagi) is ismert kabát jellegzetessége, hogy sokkal színesebb, mint az átlagos durumagi. A kabát ujján lévő színes csíkozásról úgy tartották, hogy az égtájakat és a világegyetem minden dolgának energiáját szimbolizálják - ez a gyerekekre adva jó energiákat biztosított. Az övön ugyancsak szerencsét hozó minták, például virágok, lepkék vagy madarak jelentek meg. Ezt a ma már leginkább csak az első születésnapon viselt kabátot hagyományosan jelesebb napokon, például a holdújévet megelőző napon viselték a gyerekek. A „szarka holdújév” elnevezés is abból ered, hogy a holdújévet izgatottan váró gyerekek már egy nappal korábban átélhették az ünnep örömét. A felnőttek a jó híreket hozó szarka nevével illették az újév előestéjét, mintegy előre megosztva a gyerekekkel az ünnepi hangulatot.
©Korea Craft & Design Foundation
Mivel a hagyományos koreai viseletnek, a hanboknak nincs zsebe, ezért az emberek kis erszényeket hordtak magukkal. Egyik fajtája, a bokdzsumoni (복주머니, bokjumeoni) inkább dekoratív és - ahogyan a neve is sejteti - szerencsehozó (bok) szerepet töltött be, ezért olyan mintákat hímeztek rájuk, melyek bevonzzák a jó szerencsét. Olyan állatok és növények mintája díszítette, amelyekről úgy tartották, hogy szerencsét hoznak, például a hosszú élet tíz szimbóluma, az örök fiatalság gyógynövénye, a denevér vagy a krizantém. A kerekded vagy úgynevezett „füles” erszénykék különböző színű selyemből vagy pamutból készültek.
©National Museum of Korea
A cikket írta: Rácz Ivett
Források: nfm.go.kr, kculture.or.kr, encykorea.aks.ac.kr
folkency.nfm.go.kr, encykorea.aks.ac.kr, folkency.nfm.go.kr
Képek forrása: pixabay.com
