A koreai kultúra iránt érdeklődők jó eséllyel találkoztak már a norige névre keresztelt, különleges esztétikájú kis tárggyal, amely hosszúra nyúló történelmi jelentősége mellett mostanra változatos, kortárs módokon betonozta be magát a kortárs divatba és kultúrába is. De honnan is indult és hol helyezkedik el most Korea kulturális térképén ez a kis lengő dísz?
A norige (노리개, norigae) szó jelentése csinos, játékos tárgy – a hanbokokat (koreai hagyományos viseletet) díszítő, azokra ráköthető függődíszeket nevezik így. A kiegészítőt minden társadalmi csoport tagjai viselték, de természetesen a tehetősebb, nemesi családok jóval drágább alapanyagokból (jáde, borostyán, arany, ezüst) készíttették sajátjaikat, melyek jellemzően nagyobb méretűek is voltak, mint a rangban alacsonyabbak ruháján függő díszek. A megmunkáltság sokat elárult a viselő művészi ízléséről, és változatos kívánságokat képviselt, a gyermekáldástól kezdve a hosszú életen át a gazdagságig. Bár a pontos eredete nem ismert, a ma ismert funkció és külalak megszületése a Csoszon-dinasztia idejére datálható.
A norige legalapvetőbb részei a fő dísz (csucshe, 주체), a kapocs (ttidon, 띠돈), a zsinór, gyakran díszes csomóval (medup, 매듭), illetve a bojt (szul, 술). Együttesen a zsinórt, a csomót és a bojtot tahönek nevezik (다회). A fő díszen jelenhettek meg a korábban említett drágakövek és nemesfémek a vagyonosság függvényében, a zsinóron pedig a változatos csomók, melyek a koreai kézművesség fontos területét képezik. Az egyes norigéket a felhasznált anyagok és motívumok, valamint a zsinórok számának alapján el is nevezték.
Mivel ma már a hanbok nem képezi a mindennapi viselet részét, a kiegészítők átvándoroltak új formákba; a norige ékszerek és tetoválások is népszerűek lettek. A telefondíszként való használat egy kimondottan szemléletes kortárs példa, hiszen a tárgy funkciójában ugyanaz a divatkiegészítő maradt, ami a kezdetekben is volt. Bár Ázsiában a csomóknak és a hasonló kiegészítőknek mindig is nagy hagyománya volt, számos egyéb szokással és gyakorlattal együtt nyugaton is divatossá váltak (gondoljunk csak arra, hogy pl. a k-popban is számtalan példáját látjuk a tradicionális öltözködési elemek és kiegészítők új formáinak). A tradicionális drámák hatását sem szabad alábecsülni, a szemfüles nézők ezekben is gyakran láthatják a hanbokokra akasztott kiegészítőket.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A tárgy rendkívül népszerű a tetoválások között is, az instagrammot pörgetve pedig nagy eséllyel lehet belebotlani Sion Kwak munkásságába. A Los Angelesben dolgozó, koreai tetováló művész szinte csak norige mintákat készít évek óta, és a kereslet nem csökken, épp ellenkezőleg. A tárgy elegáns, feminin, légiesen ábrázolható, misztikus jellege bizonyára hozzájárul elterjedéséhez, emellett pedig a személyre szabhatóság éppen ugyanúgy működik a bőrre kerülő minták esetében, mint a materiális formát öltő elődeiknél, és talán a fiatalabb generáció számára relevánsabb is a tetoválásokban való továbbélés. Egy 2022-es interjújában a művész arról beszélt, hogy noha vannak tradicionálisabb és formabontóbb megoldások is, mivel ezek a kiegészítők az ember életét, útját hivatottak kifejezni, saját munkáiban törekszik ennek eleget tenni.
A csomók csakúgy, mint a régi időkben, ma is mind-mind más jelentéssel bírhatnak (pl. szerencse, védelem, erő, szeretet, szépség, egészség vagy hosszú élet). A fő motívum mellett megjelenő elemek (főként virágok, különféle növények) szintén utalhatnak egy adott emlékre, közvetetten a viselő történetére is.
A norige tehát kimondottan pozitívan állta az idő próbáját, a kortárs kultúrában is megtalálta a helyét, melyhez a viselői hasonló érzékenységgel és hittel tudnak kötődni, mint több száz évvel ezelőtt.
Szerző: Lukács Edit
Források: overseas.mofa.go.kr, readinsideout.com, forbes.com
Borítókép forrása: Koreai Nemzeti Néprajzi Múzeum
