A világ egyik leglátogatottabb weboldala a Wikipédia, a 329 nyelven elérhető online világenciklopédia, aminek szerkesztését önkéntes közösség végzi. Míg angol nyelven például közel 8 millió, addig magyar nyelven több mint 540 ezer szócikk érhető el jelenleg. 

Ha a felületén koreai témában olvasnánk magyarul, még úgy is bőségesen találunk anyagokat, hogy az angol nyelvű kiadás koreai szócikkeinek ma csak töredéke létezik magyarul. Hogy a koreai témájú szócikkek magyarul is elérhetőek legyenek, abban oroszlánrészt vállal Baksa Tímea, a Wikimédia Magyarország Egyesület elnökségi tagja. A valamilyen formában Koreával foglalkozó nagyjából 3000 magyar nyelvű szócikk közül több mint ezerkétszázat egymaga jegyez, és ez a szám csak nő. 

A Wikipédiát a világon mindenki használja. Koreában ez hogyan működik?

Meglepő lehet, de a Wikipédia pont Koreában nem túl népszerű – bár létezik a koreai nyelvű verziója –, mert ott léteznek más olyan online enciklopédiák, amik átveszik a szerepét. Ezek közül a Namuwiki a legismertebb, de a Wikipédiával ellentétben ott nem ellenőrizik a megjelenő állítások forrásait. Nálunk vannak úgynevezett járőrök, akik figyelik a cikkeket. Ha valami gyanús, akkor minimum felsablonozzák, és akkor az olvasó látja, hogy valami nem stimmel még a szócikkel. A Namuwiki esetében azonban semmi ilyesmi nincs, ezért teljesen megbízhatatlan felületnek számít, mert amit oda beírnak, az vagy igaz, vagy nem. Koreában az igazi tényező a Doopedia (Doosan Encyclopedia), de az nem szabadon szerkeszthető. Egy eredetileg nyomtatott enciklopédia, ami ma már digitálisan is kereshető. Ezek miatt a Wikipédiát nem igazán ismerik Koreában. Amikor néha a koreai ismerősöknek megemlítem, sokaknak fogalmunk sincs arról, hogy a nemzetközi Wikipédia micsoda. 

A Koreához kapcsolódó magyar Wikipédia-szócikkek több mint egyharmadát te írtad. Miért éppen a koreai témájú szócikkekre fókuszáltál ennyire?

Sok mindennel foglalkozom, de miután elkezdtem Koreával is, feltűnt, hogy mennyire kevés dolog érhető el magyarul a Wikin. Aztán az egyik szócikk húzza a másikat, mert kerül bele tucatnyi piros link – a piros link a Wikipédián azt jelzi, hogy az adott szócikk még nem létezik magyarul. Vagyis ezekből is kellene minél több, hogy legyen egy értelmezhető szócikk-bokor. Hogy ne csak úgy önmagában álljon az a frissen létrehozott szócikk, ha közben meg nem érthető, ami benne van, mert olyan hivatkozásokkal van tele, amikre nem lehet rákattintani. Így az ember szócikk-bokrokban kezd el gondolkodni. Ezért mindig tematikák szerint haladtam, például kiválasztottam, hogy most Csoszon lesz a témám, és megírtam tucatnyi Csoszonnal kapcsolatos szócikket. Vagy amikor megírtam a koreai gasztronómiáról szóló szócikket, abban értelemszerűen rengeteg étel, alapanyag neve piros volt, így azokat is létre kellett hozni, hogy utána tudjon nézni az olvasó, hogy pontosan mi is az a kimcshi vagy a kimbap. Így egyik szócikk hozza a másikat. 

Amikor szükség lenne egy koreai személynévre vagy földrajzi névre, megnézem a Wikipédián, megtalálható-e valahol a magyaros átírása. Ma már szabályosan sportot űzök abból, hogy ellenőrzöm, szerzőként vagy szerkesztőként szerepelsz-e az adott szócikkben, és szinte mindig ott vagy. Más is ír ilyen sűrűn koreai szócikkeket? 

A magyar Wikire biztosan nem. Természetesen van még egy-két szerkesztő, aki szokott ezzel foglalkozni, van például egy kínai-koreai szakot végzett szerkesztőnk, de ő inkább Észak-Koreával foglalkozik. Mások pedig alkalomszerűen szoktak, és mellettük persze beesnek néha emberek, akik valamelyik énekest nem találják magyarul, és megpróbálnak írni róla.

Amikor szócikkeket írsz, mi alapján válogatsz?

Időnként váratlan formában jön az ihlet. Azt hiszem, éppen az olimpiához kapcsolódó koreai szócikkekkel dolgoztam, ezekben kellett átírni a neveket. A Wikipédián az a szabály, hogy a nem latin betűs nyelveknél az érvényben lévő magyar átírás szerint kell szerepelniük a neveknek. 

Valahogy szembejött a golfozónő Pak Inbi (Park In-bee), és róla kerestem cikkeket. Az egyikben aztán azt olvasom, hogy milyen jó a pályafutása, milyen sok tornát nyert, olimpiai bajnok, és az egyik cikkben szó szerint az szerepelt, hogy „most azért van ilyen jó passzban, mert a vőlegénye mindenhová utazik vele.” Borzasztó. Lehetetlenség, hogy egy női sportoló sikerét is a férfiaknak tulajdonítják, ráadásul egy női szerző, egy amerikai szakmagazinban. Ezen annyira felhúztam magam, hogy azt mondtam magamnak, jó, akkor megírom a szócikkét. 

Ha már szóba került a koreai nevek magyaros átírása: Fura, hogy többféle átírást használnak itthon. Ennek mi az oka? 

A koreai neveknél mindenki az angolos átírással találkozik először. Ha bármire rá akarsz keresni, akkor általában angolul keresel rá, vagy angolul hozza a Google a találatot. Ezt annyira megszokja az ember, hogy berögzül nála, még hivatalos csatornákon, újságoknál és hírportálokon is. Abban a Wikipédiának is szerepe van, hogy itthon a média használni kezdte a magyaros átírás szerinti neveket, mert számos szócikket létrehoztunk magyarul, így amikor az újságíró rákeres, látja, hogyan kell leírni az adott nevet.

De a keleti nevek átírása nem opcionális, a magyar helyesírás szabályait kell használni. Elindult egy folyamat, aminek én egyébként örülök, hogy ma már több újság igyekszik a magyaros átírás szerint lehozni a koreai tulajdonneveket. De ez is újságíró függő, hogy utánanéz-e annak, hogy hogyan kell átírni helyesen, vagy csak a hasára csap, és lesz belőle, ami lesz – például az I vezetéknéből Li. Vagy megpróbálja a kiejtés alapján átírni a nevet, ez is sokszor előfordul. De van olyan hírportál – az egyikkel együtt is dolgozom ebben a témában –, akik cseten átküldik az érintett neveket, és átírom nekik. Időnként annyira kaotikus módon jelennek meg a koreai nevek a magyar sajtóban, hogy inkább bevállalom ezt a pluszmunkát és segítek.

Előfordul az is, hogy lelkes k-pop rajongók akadékoskodnak, hogy adott énekesnek nem is úgy kell leírni a nevét, ahogy a Wikipédián szerepel, helyette az angol átírás szerinti névhez ragaszkodnának. De ha egyszer hangullal írják eredetileg azt a koreai nevet, akkor bizony ők nem angolok! Mindig azzal szoktam példálózni, hogy Tolsztojt és Dosztojevszkijt hogyan írjuk át? Hogyan használjuk? Angol átírás szerint Tolstoy és Dostoevsky formában? Nem. A nem latin karaktereket használó nyelvek esetében miért pont a koreai esetében tartanánk meg – az egyébként három fajta átírást keverő – angolos alakot?

Ezért is próbáljuk rávenni az újságírókat, hogy használják a Wikipédia teljesen ingyenes adatbázisát és segítő leírásait, mert csak a táblázatokat kell átnézni hozzá. Ott van, ki van dolgozva, pontról pontra. Mindezt az akadémiai átírás alapján, hiszen nem mi találtuk ki, hogy hogyan kell átírni. A magyar helyesírás világosan szabályozza ezt a kérdést, az egész rendszere le van fektetve a Keleti nevek magyar helyesírása című kötetben.

De a koreai – vagy épp a japán és a kínai – nevek átírása még hagyján, sokkal durvább a helyzet az olyan nyelveknél, mint például a mongol vagy a kazah, amikhez nincs is igazán hivatalos átírási szabályzatunk. 

Hová tud fordulni az, aki szeretné a hangullal írt nevek magyar átírását megtudni?

A Wikipédiának van egy automata átírója, tehetséges programozók megoldották ezt. Nem 100 százalékig tökéletes, mert minden szabályt és kivételt még a gép sem ismerhet, de mondjuk úgy, hogy 95 százalékban pontos eredményt tud adni a hangullal írt nevek magyarra átírásában. Ezt sokan használják is egyébként. Például a Wikin sok olyan szerkesztő van, akik mondjuk fociról, ezen belül is csapatokról, focistákról írnak nagyüzemben szócikkeket, ők például használják ezeket a névátíró programokat. 

Voltak olyan szócikkek, ahol úgy érezted, túl sok energiát fektettél bele, esetleg túl részletesen írtad meg, vagy hogy esetleg nem is kellett volna, de motivált, hogy ennek a szócikknek muszáj létezni magyarul? 

Amit talán nem írnék meg még egyszer a mai fejemmel, az például Dél-Korea nemzeti kincseinek a hivatalos, tételes listája. A helyi örökségvédelmi hivatal nyilvántartja a nemzeti kincseket, különböző kategóriákat alkalmazva, és elkezdtem megírni a több százas listát. Nagyon sok tárgyról azonban semmilyen adat, információ nem volt elérhető angolul, csak koreai nyelven lehetett forrást találni hozzájuk. Ma már ugyan van angol honlapja is a hivatalnak, de amikor elkezdtem, sok minden csak koreaiul volt meg. Olyan tárgyak, olyan tételek szerepelnek ebben a listában, amiknek nem mindig egyértelmű a fordításuk. Emiatt sok – túl sok – tétellel megszenvedtem, például buddhista feliratok szövegével. Többször felmerült a kérdés, egyszerűen létezik-e az adott fogalom magyarul? Ezeknek utána kellett járni. Rengeteg energiát öltem bele, mire elkészült a lista, és ha őszinte akarok lenni, ezt azért senki sem olvassa, mert mégis kit érdekelne, hogy a 325. sorszámú nemzeti kincs az pontosan micsoda is Dél-Koreában. Ez gyönyörű feladat volt – az elkészült magyar nyelvű lista is az, tele releváns linkekkel, képekkel, leírásokkal, csak…minek? De élveztem azt a részét, hogy információt kell szerezni, utána kell járni, ki kell találni, hogy ez mégis micsoda. Olyan is volt, amihez még buddhizmus-szakértőt is felkerestem, hogy mi lehet ez magyarul. Ezt a listát azért nem csinálnám meg még egyszer. 

Legyen az a koreai irodalom témája, esetleg a phanszori, vagy épp a hangul, számos alapvető szócikket jegyzel. Hogyan tudjuk megtalálni a koreai témájú anyagokat a Wikipédián?

A Google keresőjének az az egyik legjobb tulajdonsága, hogy a Wikipédia társprojektjéből, a Wikidatából veszi az adatokat. Amikor rákeresel mondjuk egy névre, és megjelennek oldalt az alapadatok az életrajzi dátumokkal, akkor amit a keresőben jobb oldalon látsz, az mind a Wikidatától jön. A Google szerencsére aktívan használja ezt az ingyenes adatbázist, tehát keresés esetén az első találat a Wikipédiából jön, ha van belőle magyar szócikk – ha nincs, akkor az angolt fordítja le magyarra. De ha valaminek angolul megtalálod a Wikipédia szócikkét, akkor felül a nyelvválasztóra kattintva meg lehet nézni, hogy hányféle nyelven létezik róla szócikk, és sokszor ott van közte a magyar is.

Ezt gyakran megcsináltam, és mindig meg voltam döbbenve, hogy akár marginális koreai témákban is horvát, szlovén, szlovák és román nyelveken volt szócikk – magyarul viszont nem. 

Mert kevesen vagyunk. Általánosítva azt mondhatjuk, hogy nálunk nem szeretjük az altruizmust. Nem szeretünk ingyen, társadalmi munkában dolgozni. Ezt rengeteg alkalommal megkapjuk a szerkesztőtársaimmal, amikor wikipédistaként nekünk szegezik a kérdést az ismerősök megdöbbenve: „De miért csinálod? És ezért fizetnek? De ha nem, akkor miért?” Nehéz előre haladni olyan mentalitással, hogy „én nem csinálok semmit, ha nem fizetnek érte.” Ezért van kevesebb szócikk a magyar Wikipédián, mert egyszerűen sokkal kevesebben vagyunk, mint más kisebb nyelvek esetében. Nemcsak koreai témában vagyunk kevesebben, hanem összességében.

Mennyi esélye lehet annak, hogy többen vállaljanak koreai szócikkeket a Wikipédián?

Általában az a tapasztalat, hogy akik el is jönnek egy-egy szerkesztő-maratonra, azok nem szoktak hosszú távon szócikket írni. Szükséges hozzá egyfajta készség a monoton kutatómunkához. Le kell ülni és kutatni kell a forrásokat. Tehát nem annyiból áll, hogy fogom a Fandom Wikit és megírom belőle, hogy G-Dragonnak ki a barátnője. Ez nem így működik. Hogy egy szócikk jó legyen, ahhoz számos szerkesztői elvet be kell tartani. A forráskeresést és a forráskritikát komolyan kell venni. És hogy egy Facebook-komment nem forrás, hogy a különböző fórumokon a threadek sem források, és hogy egy k-pop bulvároldal sem forrás, ezt ma már teljesen az online világban szocializálódva sokszor külön el kell magyarázni. Ha valaki komolyan gondolja a szerkesztést, az egy elköteleződés amellett, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni és jól akarom csinálni. Beleteszem az időt és az energiát – ott kell ülni a monitor előtt, lapozgatni a könyvet, kiszedni az adatokat. Kicsit olyan, mint egy dolgozatírás az egyetemen, ezért aki azt nem szerette, az jó eséllyel nem lesz hosszú távon a Wikipédia szerkesztője. 

Tehát kijelenthetjük, hogy ha holnap nyugdíjaznák magukat azok, akik aktívan írnak, akkor a koreai szócikkeknél súlyos probléma lenne. 

Remélem, hogy nem lenne súlyos probléma. (nevet) Már elég sok mindent megírtunk.

Az interjút készítette: Kocsis G. János

Képek forrása: pixabay.com, unsplash.com

Borítókép: Wikipédia, Xia, cc-by-sa-4.0