Az éneklés hagyományosan a társasági élet egyik fontos része Koreában. Így nem meglepő, hogy a noraebangok, azaz a koreai karaoke bárok is népszerűek. Reklámjaik, neontábláik nélkül ma már elképzelhetetlenek a városok utcaképei. A karaoke kedvelt családi programmá nőtte ki magát, de jellemzően az utolsó úti célja az éjszakát átbulizott fiatalok, párok és alkalmazottak számára is.
A koreai nyelvben a karaokét noraebangnak (노래방, ejtsd: norebáng) nevezik, a norae (노래, ejtsd: nore) szó dalt, míg a bang (방, ejtsd: báng) szó szobát jelent. A Japánból átvett karaoke már az 1970-es évek második felétől kezdett népszerűvé válni, de a koreai noraebang jelenség 1991-ben Busanban, a Royal Arcade nevű kis játékteremben kezdődött. Ugyanis a szakértők szerint a hely tulajdonosa, Hyeong Chung-dang volt Koreában az első ember, aki átalakított egy japán karaoke gépet a ma ismert noraebang géppé.
A korabeli karaoke gép egy zenelejátszóból és mikrofonból állt, a szöveg pedig egy külön képernyőn jelent meg, a rendszert pedig az énekes helyett más kezelte. Hyeong gépe a zenelejátszót és a képernyőt egy dalválasztó programmal egészítette ki, a gépet pedig az énekes kezelhette az énekelni kívánt dal számának beírásával.
Hyeong három ilyen gépet készített és állított fel a játéktermen belüli kis helyiségekben. A felhasználóknak 300 wont kellett egy dalért fizetniük. A gép nagy sikert aratott, országszerte ilyen „dalszobácskák” megnyitását eredményezte, melyek az idő során noraebang néven váltak ismertté és népszerűvé. Olyan gyorsan terjedt az új rendszer, hogy még ugyanebben az évben több mint 10000 noraebang bukkant fel az országban.
Népszerűségének több oka is van. A noraebang a stressz levezetésének tökéletes eszköze, illetve közösségi programnak is kiváló. A közös éneklés és tánc hagyományosan is fontos része a sámánizmushoz kapcsolódó szertartásoknak, fesztiváloknak évszázadok óta.
A blogon gyakran foglalkozunk a koreai nyelvben használatos érdekes kifejezésekkel. Természetesen a noraebang jelenségéhez, az énekléshez is tartozik ilyen. A „sippalbeonnak” (십팔번, ejtsd: sipphálban, szó szerinti jelentése: 18-as számú) nevezett zeneszám azt a számot jelöli, amelyet az adott személy a legnagyobb előszeretettel ad elő, legjobban szeret. A kifejezés maga a japán kabukiból ered. A 18. század környékén egy Danjuro Ichigawa nevű kabuki színész kiválasztott a nemzedékről nemzedékre öröklődő darabok közül 18 mesterművet, melyek közül a 18-as számú volt a nagyközönség kedvence. Idővel az emberek elkezdték a saját kedvenceikre használni a kifejezést, amelyet a koreaiak is átvettek. Így ha azt szeretnénk mondani, hogy a kedvenc számunk a Spring Day a BTS-től, akkor azt úgy is mondhatjuk, hogy: „봄날이 제 십팔번이에요.” (ejtsd: bomnári cse sipphálbaniejo), azaz a „A Spring Day a 18-as számúm.”
Cikket írta: Rácz Ivett
Forrás: koreajoongangdaily.joins.com, korean.go.kr, mk.co.kr, rollingstoneindia.com
Képek forrása: unsplash.com, unsplash.com
