A magyar hímzést jól ismerjük: a kalocsai, a matyó vagy a palóc hímzések a magyar kultúra büszkeségei. A koreai hagyományos hímzés is legalább ekkora büszkesége a koreai kultúrának, és lépten-nyomon találkozhatunk is vele történelmi sorozatokban, kiállításokon vagy akár a hanbok viselésekor.
Kecses darvak repülésre tárják szárnyaikat, egy szibériai tigris a fogát vicsorítja ránk a göcsörtös fenyők közül, vagy éppen hajladozó lótuszvirágok kavalkádja teríti be a ruhadarabot. A selyemfonal fényléséből tűnhet fel, hogy nem festett remekműveket látunk, hanem bizony egy kézzel gondosan elkészített hímzést (자수, jasu, ejtsd: dzsászu).
A hímzés sokféle szerepet töltött be a koreai kultúrában: többnyire ünnepi ruházatot vagy cipőt, de hétköznapi használati tárgyakat is díszített (például tűpárnát, evőeszköztartót vagy paravánt). Történelmi szempontból fontos volt a ruhákon látható, legtöbbször négyzet alakú, hímzett jelvény (흉배, hyungbae, ejtsd: hjungbe), ami különféle szimbólumokkal jelezte az illető rangját. A király vörös színű ruházatát például arany fonallal öltött sárkány ékesítette.
A tudatos, gondos tervezés és kivitelezés minden koreai művészetre igaz, a hímzésre különösen. A selyemfonalakat kézzel sodorják a kívánt vastagságúra, majd az általában selyem anyagot egy fa hímzőkeretre rögzítik és kifeszítik. Akkor megfelelő a feszítés, ha az anyag megkopogtatásakor szinte dobszerű, pergő hangot ad ki. A világon szinte egyedülálló módon a koreai hagyományos hímzésen egyszerre két kézzel dolgoznak: felülről az egyik kézzel, alulról a másikkal öltögetnek. A felénk is jól ismert öltésfajták (például lapos öltés, láncöltés) mellett több különleges öltésfajtával is találkozhatunk: geometrikus egyenes és keresztöltésekkel, illetve az ecsetek finomságát idéző “tűfestő” öltésekkel. A hagyományos hímzés az ország kulturális örökségének része, magas szinten művelő mesterei “hímzőmester” címet kapnak a koreai államtól. A mesterek feladata a kulturális örökség fenntartása és tudásuk továbbadása.
A cikket írta: Katona Júlia
Források: ko.wikipedia.org, ko.wikipedia.org, youtube.com
Képek forrása: flickr.com, english.cha.go.kr
