Egy korábbi cikkben már olvashattatok Hyeon Jin-geon Italt kínáló társadalom című novellájáról. A következőkben a Tűzzel foglalkozunk, mely későbbi művei, pl. a Szerencsés nap (운수 좋은 날, Unsu joeun nal) mellett a legreprezentatívabb, legnépszerűbb írásának tekinthető.

Míg az Italt kínáló társadalom viszonylag a korai művei közé sorolható, a Tűz (불, Bul) 1925-ös megjelenésével a szerző kései korszakához köthető. Ebből kifolyólag kiválóan jeleníti azt a témaváltást, melyre minden Hyeon Jin-geon életrajz kitér: a kispolgári értelmiség életének bemutatásáról áttért a munkásosztályra. Az 1920-as évekre igencsak megnehezedett a parasztság helyzete. Egyre többen lettek azok, akik nem rendelkeztek saját földdel, a napszámos munka pedig nem jelentett elég bevételt. Ez pedig általános elégedetlenséghez, hitelekhez és kivándorláshoz vezetett. A szegénység okozta döntések, életutak Hyeon Jin-geon-on kívül számos szerzőt megihlettek.

A Tűz a szerző első olyan műve, mely teljesen egy női karakter köré épül: a lányt tizennégy évesen adják férjhez, így kerül egy otthonától távoli, földműves családba. A műben a munkásosztály, a parasztság valóságával szembesülünk. A kislány hajnaltól sötétedésig dolgozik, ám így is érzékeljük gyermeki mivoltát: vízhordás közben halakkal játszadozik, melyek közül el is pusztít egyet, emiatt pedig ő maga is félni kezd a haláltól. Vélhetően a sok munka miatt, ételhordás közben kimerülve összeesik. Miután magához tér, anyósa még jól meg is veri, mert összetöri az edényeket. Így érkezik el a lány számára a további borzalmakat tartogató éjszaka, amikor férje él házastársi jogával. Az emiatt sírdogáló kislány könnyeit férje törli le, mely elülteti a lány fejében a gondolatot: ha a szoba nem volna, nem kellene elviselnie az egyébként kedvesnek tűnő férfi szexuális közeledését. Végül, hogy megszabaduljon a szobától, felgyújtja azt.

Maga a történet jóval rövidebb, tömörebb az Italt kínáló társadalomhoz képest, de éppoly intenzív. Míg előbbinél inkább a kimondott szavak, itt a cselekedetek viszik előre a művet. 

Az 1986-os filmadaptáció

A ház mindkét történetben értelmezhető a feudális társadalom szimbólumaként. Az értelmiségi férj számára a házban lakó, tanulatlan és a hagyományos rendszer szerinti élő felesége jelenti ezt a társadalmat. A kislány számára pedig a férje (és annak gonoszkodó anyja), akihez akarata ellenére hozzáadták. Végül így vagy úgy, de mindketten elhagyják a házat.

Cikket írta: Rácz Ivett

Forrás:

Yi Namho, U Chanje, Yi Kwangho, Kim Mihyon: Twentieth-Century Korean Literature

Xue Wang: 현진건 단편소설에 나타난 인물의 아이러니 연구

Peter H. Lee: A History of Korea Literature

이주화 1998: 현진건 단편소설의 갈등 연구. (숙명여자대학교)

A kép és a videó forrása: pexels.com, youtube.com