Dél-Korea élsportolói a 2022-es Pekingi Téli Olimpián is az aranyra hajtanak, bár a Koreai Sport- és Olimpiai Bizottság (KSOC) kissé lehűtötte a bizakodó kedélyeket. Ennek fényében vajon milyen teljesítményt várnak maguktól azok a sportolók, akikre mégiscsak az a feladat vár, hogy mindent, s még annál is többet beleadjanak a küzdelembe, ahol semmit sem kímélve kell odatenni magukat a hóra és a jégre?   

A Koreai Olimpiai Bizottság azt prognosztizálja, hogy a sportolók az idei téli játékokról (2022. február 4-20.) egy, maximum két aranyérmet tudnak hazahozni Pekingből. Ez bizony elég lehangolóan tűnik egy olyan ország esetében, mint Dél-Korea, amely 1992 óta minden egyes téli olimpiáról minimum két, de inkább ennél több arannyal tért haza, sőt a legutóbbi három téli világjátékon sorozatban öt alkalommal állhatott fel sportolója a dobogó legfelső fokára. 

A leginkább érintettek, azaz maguk a sportolók azonban szerencsére igyekeznek elengedni a fülük mellett a huhogó hangokat. A nevezési határidőig, azaz január 24-ig 63 versenyző (34 bátor férfi és 29 oroszlánszívű hölgy) 13 téli sportágban kvalifikálta magát az idei nagy megmérettetésre. Az eddig legjobban teljesítők vajon hogyan látják esélyeiket, s a teljesség igénye nélkül, vajon kikre kell nagyon odafigyelnünk majd, ha fellobban az olimpiai láng és eldördül a startpisztoly?

 Kim Bo-reum, hosszútávú gyorskorcsolyázó

"Szerintem az Olimpiai Bizottság által belőtt cél egy sportoló számára személy szerint mit se jelent, de tényleg. Minden csak rajtunk áll, vagy bukik. Azon fog múlni, hogy ő, meg én, meg te mennyire tüzesen megyünk a csatába, és azon, hogy mi milyen célt tűztünk ki önmagunk elé."

Kim Bo-reum (김보름, Kim Borüm) a jelenlegi dél-koreai rekorder a 3000 és 5000 méteres női hosszú pályás gyorskorcsolyában. Kétszeres olimpikon, szakterülete a női tömegstart. A négy évvel ezelőtti, hazai rendezésű Pjongcsangi Téli Olimpián ezüstérmet szerzett a női tömegstart versenyen, és eltökélt abban, hogy ismét dobogóra álljon, ha lehet, még eggyel feljebb.  

A női curling csapat a 2018-as téli olimpián és Kim Seon-yeong

A dél-koreai női curling csapat a szakma várakozásaival szemben, nagy meglepetésre ezüstérmet szerzett négy évvel ezelőtt, és a lányok alig várják, hogy a nagy ünnep megismétlődjön, sőt, ha lehet, még jobban ragyogjon az a medál. Kim Seon-yeong (김선영, Kim Szanjang), a háromtagú válogatott vezéregyénisége így indítja csapattársait és minden olimpikon bajtársát a következő megmérettetésre:

"Az, hogy az elérendő célt ott fent valakik a KSOC-ben egy vagy két aranyéremben határozták meg, nem azt jelenti, hogy ha ez megvan, akkor az egész csapat leáll, és nem hajt érmekre. Dehogynem! Menni fogunk, ahogy bírunk, mert mért is ne nyerhetnénk többet? És nemcsak aranyat, de bármilyen érmet, csillogót! Ráadásul az ő véleményük még le is veszi a vállunkról a terhet. Nem fogjuk hagyni, hogy ez lenyomjon egyetlen sportolót is. Pjongcsangban azért fürödtünk a sikerben a végén, mert nem az eredményre, hanem magának a játéknak a folyamatára koncentráltunk, és így fogjuk csinálni Pekingben is."

Hwang Dae-heon és Liu Shaoang ádáz küzdelme

A sportágtól, ami bennünket, magyarokat is nagy reményekkel tölt el az idei téli olimpián, bizony Dél-Koreában is a legtöbbet várják. Ez pedig nem más, mint a rövid pályás gyorskorcsolya. Annak ellenére, hogy mind a női, mind a férfi csapatot igencsak megtépázták a nyilvánosság elé is került események (meghatározó, nyerő emberek estek ki idén a csapatból magaviseleti vagy erkölcsi problémák miatt), él a remény, hogy itt bizony aranyéremre számíthatnak a dél-koreai szurkolók. Támaszkodhatnak arra a tényre, hogy a 31 aranyéremből, amit eddig téli olimpiákon zsebelt be Dél-Korea, abból bizony 24-et a rövid pályás gyorskorcsolyázók szereztek. 

Hwang Dae-heon (황대헌, Hváng Dehan), akitől most a régi csapattárs kiesése után a legtöbbre lehet számítani, és aki oly sok csatát vívott már a magyar Liu fivérekkel, négy évvel ezelőtt ezüstérmes lett a férfiak 500 méteres versenyében. Idén azonban nem kisebb falatra vetette a szemét, minthogy e távon aranyat szerezzen, és továbbvigye Dél-Korea jó hírét a sportágban.  

"Amikor rövid pályás gyorskorcsolyázást említ bárki, akkor abban Dél-Korea masszívan benne van. Igen, voltak bajok a lányoknál is, meg nálunk is. Jók kerültek ki a keretből. De én hiszem, hogy mi vagyunk a legjobbak a világon, s mivel olyan intenzitással edzünk, mint még talán soha, Pekinget is bevehetjük, ha csak arra fókuszálunk. Én mindent bele fogok adni, amim csak van, akaratot, észt, izmot, hogy büszke lehessek magamra, és hogy mások is büszkék lehessenek rám és arra, hogy koreaiak."

Hwang küldetéstudatát messzemenőkig osztja a női rövid pályás gyorskorcsolyázó team ásza, Choi Min-jeong (최민정, Csoe Mindzsang). A versenyzőnek minden esélye megvan rá, hogy ismét több aranyérmet szerezzen, csakúgy, mint négy évvel ezelőtt 1500 méteren, illetve a 3000 méteres váltón. 

"Úgy érzem, hogy Pekingben megfejeljük azt az örömöt, amit a koreai sportrajongók éreztek, amikor aranyakat és más érmeket nyertünk. Senki nem veheti el a kedvünket, mert mi tudjuk, hogy mindig van feljebb, és tesszük, ami erőnkből kitelik, és amire sportolóként fölesküdtünk."

Mit is lehetne ehhez még hozzátenni? Talán tanulni kellene az elszántságukból! Meg talán még annyit, hogy lélekben ott leszünk velük, meg a többi sportolóval mind, és szívből szurkolunk nekik a képernyő előtt, akik a bátrak harcában a téli jégbe és hóba vetik be minden összegyűjtött vagányságukat, hitüket és erejüket. Fighting! Hajrá!    

A cikket írta: Csajka Edit

Cikk és képek forrása: ArirangTV, Korea Times, Wikipedia, Yonhap News, Pinterest