A koreai nyelv szépségével együtt sok nehézséget is rejt magában. A haladó nyelvtanulók gyakran nevezik meg az egyik legnagyobb nehézségként a hangutánzó és hangfestő szavak magas számát, illetve ambivalens jelentését. A koreai a világ nyelvei közül talán a legtöbb ilyen kifejezést tartalmazza. Cikkünkben választ keresünk arra, miért is van ez, és néhány szabályosságra is fényt derítünk.
A kezdő nyelvtanulónak először a koreai írásrendszerrel kell megismerkednie. A kiejtésben a magyar nyelv számára szokatlan mássalhangzóváltozatok – úgymint a hehezetes és feszes mássalhangzók (pl. ㅈ, ㅉ, ㅊ), illetve a szótagzáró mássalhangzó (밭침, ejtsd: páccsim) hasonulása okozhat nehézségeket (pl. 꽃 – 꽃이). Természetesen a nyelvtan is tartogat meglepetéseket: a kettős számlálási rendszer (sino- illetve koreai), vagy a honorifikumok kifinomult rendszere szokatlan lehet.
Felmerül a kérdés, mi okoz vajon nehézséget a haladóbb diákoknak, akik már túljutottak a kezdeti bukkanókon a koreai nyelvtanulás rögös útján? Azok, akik a nyelvet már legalább középfokú szinten beszélik, leggyakrabban a hangutánzó és különösen a hangfestő szavakat nevezik meg.
A koreai a világ nyelvei közül az egyik legtöbb hangutánzó és hangfestő kifejezést tartalmazza, kb. nyolcezerre becsülik ezek számát. De vajon miért van ilyen sok hangutánzó és hangfestő szó a koreai nyelvben? Aki már tanul egy ideje koreaiul, annak nem újdonság, hogy gyakran kor, nem, de akár beosztás szerint is más kifejezéseket illik használni, ha másokról beszélünk. Hasonlóképp van ez a hangutánzó és hangfestő szavak esetében is. Nem mindegy például, hogy egy újszülött fogatlan kacajáról van-e szó (pángküt-pángküt, 방긋방긋), vagy egy felnőttéről (pl. szenggül – szenggül 생글생글), sőt a férfiak hahotázására használt kifejezést (kkeol - kkeol, 껄껄) például egy nőre vagy gyerekre nem alkalmazzuk. A nevetéssel kapcsolatos hangfestő szavak pontos száma nem ismert ugyan, de a különböző variánsokkal együtt biztosan hatvan felett van a számuk.
Sok hangfestő szónak módosulhat az értelme, például ha duplázzuk őket. Ha valaki szeméből egyetlen könnycsepp gördül le, arra a dduk (뚝) kifejezést, ha valakinek potyognak a könnyei, arra a dduk-dduk (뚝뚝) kifejezést használjuk.
A koreai nyelvben is megjelenik a mi nyelvünkben oly fontos magánhangzó harmónia, bár kicsit másképp. Ha például egy hangfestő szónak két alakja van, az egyik gyakran vidám, könnyű, a másik pedig sötét érzetet kelt. A patakocska például „csol-csol” (졸졸) folydogál, a szennyvíz viszont „csul-csul” (줄줄) folyik.
Nemcsak a magánhangzók alapján, de különböző mássalhangzók szerint is változhat egy-egy hangfestő kifejezés értelme. Különösen azon mássalhangzók esetén fordul ez elő, melyeknek sima, hehezetes, illetve feszes verziója is van. Ilyen esetekben az utolsó kettő természetesen erősebb érzetet kelt. Az egymáshoz ütköző tárgyak esetében például nem mindegy, hogy azok csak „dálgádák” (달가닥), vagyis összekoccannak, vagy „ddálgádák” (딸가닥), azaz keményen egymásnak ütköznek.
Nem minden hangfestő szónak van ugyan dupla alakja, de a fentebbi példák alapján talán már érthetőbb, miért lehet ilyen rengeteg hangfestő kifejezés a koreai nyelvben.
A hangutánzó szavak nagy része állathang. Nemcsak az állat hangjának leírására használják ezeket, hanem az is előfordul, hogy az állat neve maga az állathang! A békát (geguri, 개구리) például épp azért nevezik így, mert gegul-gegul (개굴개굴) hangot ad ki. A kutya játékos elnevezése (meong-meongi, 멍멍이) szintén a kutyaugatás hangjából, vagyis a mang-mang hangfestő szóból ered.
Végül pedig a koreaiul tanulók kipróbálhatják tudásukat egy rövid szövegen keresztül! Mit jelentenek, milyen érzetet adnak a kiemelt hangfestő szavak? A megoldásokat hozzászólásban várjuk!
아기가 기분이 좋은지 ‘방긋방긋’ 웃다가 ‘두리번두리번’ 엄마를 찾는다. 엄마가 옆에 없는 것을 알고 눈에 눈물이 ‘글썽’ 하더니 금방 ‘으앙’ 하고 울음을 터뜨린다. 아기의 울음소리를 들은 엄마가 ‘허둥지둥’ 서두르다가 그만 접시를 떨어뜨리고 접시가 ‘쨍그랑’ 소리를 내며 바닥에 떨어진다. 접시가 떨어지는 소리를 들은 아기가 ‘깜짝’ 놀라 부엌으로 ‘엉금엉금’ 기어오다가 엄마를 발견하고 좋아서 ‘까르르’ 웃는다.
A cikket írta: Urbán Alexandra Eszter
Forrás: kuis.ac.jp
Képek forrása: thesoulofseoul.net
