Feleség bambuszból
2021. október 05. írta: Koreai Kulturális Központ

Feleség bambuszból

A különösen párás, meleg éjszakákon – amely Koreára nyáron kiváltképp jellemző – a takaró szinte elviselhetetlen. A legutolsó dolog pedig, amit magunk mellett szeretnék tudni, az egy másik forró, izzadó test. A lehető legnagyobb légáteresztés és a kényelem biztosítása érdekében számos ázsiai ország lakói egészen a közelmúltig az úgynevezett 'bambuszfeleséget' vették használatba. Ebben a cikkben ennek a különleges feleségnek a történetével ismerkedhettek meg.

juk1.jpeg

Az Ázsia-szerte ismert 'bambuszfeleség', azaz kínaiul zhúfūrénként, japánul chikufujinként, vietnámiul trúc phu nhânként, koreaiul pedig főként jukbuinként (죽부인, ejtsd: dzsukpuin, szó szerinti jelentése is bambuszfeleség) ismert alvást és pihenést segítő eszköz Kínából került a félszigetre. Leginkább férfiak használták, ebből ered a feleség megnevezés. 

Ahogyan azt a neve is jelzi, ez a különleges, csőszerű párnatípus bambuszból készül, belseje teljesen üreges. Az üreges belső az, amely a kellemes szellőzést biztosítja. A bambuszpárnát átölelve, egyik lábunkat átvetve minimalizálhatjuk az érintkezést végtagjaink, testünk és a könnyen átmelegedő ágy között. Mérete változó, általában a használójától egy-két fejjel kisebb. 

juk2.jpg

A bambusz különlegességei közé tartozik, hogy egyenesen nő, de hajlékony, emiatt könnyű szövésre használni. Felülete hűvös tapintású, így egyéb, nyári használati tárgyak alapanyagaként is szolgált régen. Például ebből készült a nyári tosi (토시, ejtsd: tosi) és a deunggeori (등걸이, ejtsd: tünggari) is, melyek voltaképpen olyan alsó ruházatok, melyeknek köszönhetően maga a ruhanemű nem ért az ember bőréhez, ezáltal az jobban szellőzött. 

juk3.jpg

A Joseon (조선, ejtsd: Csoszan vagy Csoszon, 1392 – 1897) korban az volt a követendő szokás, hogy a fiú nem örökölhette meg apja bambuszpárnáját. Sőt, bizonyos források szerint az apa halála esetén a halotti szertartáskor a párnát a sírhelyhez közeli faépítményben, azaz a jaecheongban (제청, ejtsd: dzsecsang) helyezték el, ezzel jelezve fontosságát. 

A jukbuin koreai kultúrába való beágyazottságát nemcsak a fentebbi bizonyítja, hanem az is, hogy több irodalmi műben is felbukkan. Ilyen szempontból az egyik legjelentősebb mű a Jukbuinjeon (죽부인전, ejtsd: Dzsukpuindzsan, jelentése: Jukbuin története) című regény. A műben a szerző, I Gok (이곡, 1298–1351) a jukbuint és más, bambuszból készült tárgyakat emberre jellemző tulajdonságokkal ruházott fel. A történetben hangsúlyos a jukbuin hűséges és állhatatos személyisége, mely metaforaként értelmezhető a való életben ellátott szerepéről.

juk4.jpg

Bár szinte egész Ázsiában ismert, mára egy nélkülözhető termék, köszönhetően a különféle modern légkondicionáló berendezések elterjedésének. Összeségében talán Dél-Korea az az ország, ahol még mindig viszonylag nagy népszerűségnek örvend. Napjainkban különféle továbbfejlesztett, újragondolt darabok is elérhetőek, melyek ugyanazt a légáteresztést és kényelmet nyújtják, csak modern köntösben. Sőt, az eredeti szerepével teljesen ellentétes, melegítő jukbuin is létezik. 

 

Cikket írta: Rácz Ivett

Forrás: ncms.nculture.org, folkency.nfm.go.kr, koreajoongangdaily.joins.com

Képek forrása: oneroommaking.com, livingmonde.com, kid.chosun.com, lotteon.com

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr7316709136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása