Az idegen nyelvek ismerete manapság már nemcsak Dél-Koreában, hanem a világ számos pontján fontos tényező mind a tovább tanulás, mind pedig a későbbi álláskeresés szempontjából. Ez itthon sincs másképp, a nyelvtudásunk bizonyítékaként pedig általában egy nyelvvizsgát is meg kell szereznünk. Dél-Koreában pedig, legalább is, ha az angol nyelvtudás igazolásáról van szó, elterjedt egy olyan vizsga, ami itthoni fülnek akár ismeretlen is lehet, azonban nem egyszer komoly stresszt jelent a koreai diákoknak és a munkakeresés, munkahelyváltás előtt állóknak egyaránt.

Ez a vizsga nem más, mint a TOEIC (Test of English for International Communication), amit a világ számos országában tesznek le évről évre, előnyei közé tartozik többek közt, hogy nemzetközileg is elfogadott. Bár itthon talán széles körben annyira nem ismert, hiszen ahhoz, hogy például diplomát szerezzünk vele, honosítani kell, viszont amennyiben külföldre készülünk, szükségünk lehet egy TOEIC (vagy egyéb nemzetközi) nyelvvizsgára. Ezzel szemben Koreában az angol nyelvtudás mérésére általánosan használják, olyannyira, hogy néhányan akár évente több alkalommal is próbálkoznak a letételével a jobb pontszám elérésének reményében, ami a tanulmányi előmenetelhez, illetve jobb munkahelyhez lehet szükséges.

Természetesen azzal önmagában nincs gond, hogy bizonyos munkakörökhöz, illetve diplomához elvárt a nyelvtudás. Azonban a TOEIC tesztre egész iparág épült ki, a könyvesboltokban rengeteg kötetet találhatunk, amelyek a vizsgára hivatottak felkészíteni, illetve különböző magánintézményekben is készülhetnek a vizsgázók a megmérettetésre, ezekben pedig rendre a vizsga sikerességéhez szükséges, tökéletes módszer megtanulásával kecsegtetik őket. Ezekre a költségekre ezután rájön még maga a vizsgadíj, ami jelenleg 44.500 won (kb. 10885 Ft). A vizsgadíj összege elsőre önmagában nem tűnhet olyan soknak, azonban azok számára, akik éveken át igyekeznek elérni az áhított pontszámot (ez általában 870 és 950 közt van az elérhető 990-ből), és ennek érdekében akár havonta is újra próbálkoznak, már komoly anyagi megterhelést jelenthet, főleg annak tükrében, hogy a vizsgázók egy része még diák vagy pedig az iskolából frissen kikerült álláskereső. 

Vizsgázói oldalról tehát az egyik komoly kritika a TOEIC kapcsán az a rengeteg anyagi befektetés és idő, amit a tesztre szánnak, azonban sokan úgy érzik, a társadalmi nyomás, illetve a jobb elhelyezkedés reményében nincs más választásuk, mint „sodródni az árral”, és újra és újra próbálkozni. Ezen kívül többen problémásnak találják azt is, hogy olyan a munkakörökhöz is magas pontszámmal kell rendelkezniük, amikhez egyébként kiemelkedő angoltudásra nem lenne szükségük. Ezt a problémát vetette fel többek közt egy, a TOEIC vizsgáról szóló cikkben egy matematikát tanító tanár is, aki szintén letette a vizsgát, hátha kelleni fog a jövőben, ennek ellenére úgy érzi, a hivatásához egyébként nem lenne szükség a tesztre, és egyenesen időpazarlásnak élte meg. Vannak, akik szerint a magas pontszám nem is igazán tükrözi minden esetben valaki valós angol nyelvtudását.

A vizsga azonban felhívja a figyelmet egy komolyabb társadalmi problémára is. Egy felmérés alapján ugyanis a magasabb pontszámokat jellemzően Szöulban, azon belül is a gazdagabb kerületekben érik el, míg Dél-Csolla tartományban a legalacsonyabbak az elért pontok. Így, míg régebben a közvélekedés szerint az angoltudás valaki értelmi képességeire reflektált, addig ma már sokan úgy gondolják, inkább az anyagi helyzet a mérvadóbb. 

Egy egészen extrém, szintén a TOEIC pontszámához köthető eset is előfordult már egy egyetemi kollégiumban, ahol a diákok 2 hónapos kijárási tilalommal szembesültek, amennyiben nem értek el 550 pontot a teszten. Az eset Dél-Korea Emberjogi Bizottságáig is eljutott, ahol az intézkedést a diákok emberi jogaira nézve sértőnek minősítették.

Egy 2016-os cikk (kicsit talán kattintásvadász) címe is egész komoly felháborodást váltott ki, bár nem közvetlenül a TOEIC tesztről szólt. A hír először a Yonhap oldalán jelent meg, a cím így hangzott: Egy nagyvállalati dolgozó, 950 pontos TOEIC eredménnyel kirabolt egy ékszerüzletet, „kölcsön miatt”. A cikket ezután természetesen sok kritika érte, hiszen felvetette azt a kérdést, hogy egyáltalán mi lehet a kapcsolat valaki nyelvvizsga pontjai és a viselkedése, értékrendje közt. 

Jelenleg a világjárvány görget újabb akadályokat a vizsgát letenni kívánók elé, az elmúlt hónapokban egymás után kerültek törlésre az egyes vizsgaalkalmak. Ez pedig nemcsak sok diáknak okozott problémát, hanem azoknak is, akik épp munkahelyváltáson gondolkodtak, és ehhez a vizsgára is szükségük lett volna. Áprilisban arra számítottak, hogy az elkövetkező alkalmak „háborús övezetekké” fognak válni. Egy hónappal később, májusban egy szöuli középiskolában az egyik TOEIC vizsga előzetes értesítés nélkül elmaradt, így kb. 200-an estek el a teszt megírásának lehetőségétől. A vizsga szervezőit ennek kapcsán több kritika is érte, egy nyilatkozó úgy vélte, kompenzációban kéne részesülniük a váratlanul elmaradt alkalom miatt, mert sok, újonnan megnyílt pozícióra nem tudnak emiatt pályázni azok, akiknek a mostani vizsgára szükségük lett volna. Ezek az idei esetek is jól mutatják, hogy bár egy 2016-os cikk szerint már nem olyan lényeges a teszt az álláskereséshez, a valóság ennél valószínűleg bonyolultabb, és a TOEIC vizsga jelenleg is fontosnak számít. 

A cikket írta: Pataki Petra

Forrás: profession.hu, appexam.ybmnet.co.kr, koreajoongangdaily.joins.com, sites.google.com/site/abouttoeic/, koreaherald.com, koreatimes.co.kr, news.imaeil.com, ajunews.com

Képek forrása: koreajoongangdaily.joins.com, biz.chosun.com, koreaherald.com, ajunews.com, if-blog.tistory.com