E havi számunkban jó hírekről és rossz hírekről is beszámolunk, és olyan hírről is, ami egyszerre jó és rossz. Jó hír, hogy úgy tűnik, végre azonosították Dél-Korea legelvetemültebb sorozatgyilkosát, akinek 30 évig nem akadtak a nyomára. Az viszont rossz hír, hogy jogilag már nem lehetséges felelősségre vonni tetteiért. Jó hír, hogy végre elindult a közvetlen repülőgépjárat Budapest és Szöul között. Rossz hír, hogy fokozódik a lakosok elvándorlása Szöulból. Végül pedig egy érdekességről lesz szó, ami kinek rossz hír, kinek jó: észak-koreai tematikájú étterem nyílik Szöulban, ami sokaknak tetszik, de sokaknál – teljesen érthető módon – kiverte a biztosítékot.
30 év után felfedték a hírhedt sorozatgyilkos kilétét
A ’80-as évek végén Dél-Koreát rettegésben tartotta a Szöultól délre található Hvaszong környékén elkövetett, brutális gyilkosságsorozat. Az elkövető megbecstelenítette az áldozatokat, majd azok saját ruhadarabjaival fojtotta meg őket. Az elkövető a tizenéves lányoktól kezdve az idős asszonyokig minden korosztályból választott áldozatot, vagyis senki sem érezhette magát biztonságban, így az egész ország joggal rettegett. A kiterjedt nyomozás ellenére a rendőrség mégsem kapta el a sorozatgyilkost, és az elmúlt 3 évtizedben úgy tűnt, ez így is marad, vagyis a hvaszongi erőszaktevő lesz a koreai Hasfelmetsző Jack vagy Zodiákus, akiknek kilétét sosem sikerült felfedni.
1987. Rendőrök derítik fel az egyik bűntény helyszínét
1988-as fantomkép az elkövetőről
Mindenki legnagyobb meglepetésére úgy tűnik, most mégis sikerült azonosítani a gyilkost. A rendőrség összevetette a gyilkosságok idején összeszedett DNS-mintákat a koreai bűnözők rendelkezésre álló DNS-adatbázisával, és ezúttal sikerült egyezést találniuk. Koreában a ’80-évek végén a DNS-vizsgálat még gyerekcipőben járt, azonban 30 év elteltével végül mégis eredményes lett. A nyomok alapján a rendőrség a gyilkosságsorozat elkövetőjeként azonosított egy Lee Chun-jae nevű 56 éves férfit. Lee 1994 óta a Puszani Büntetés-végrehajtási Intézetben tölti életfogytiglani börtönbüntetését, amiért megerőszakolta és meggyilkolta sógornőjét. Az ügy fejleményei még a puszani börtönőröket is meglepte, mivel Lee jó magaviseletű, példás elítéltként ismerték meg.
Az 1986 és 1991 között elkövetett gyilkosságsorozatnak 9 nő esett áldozatul. A 9 gyilkosság közül 6 Lee hvaszongi otthonának 3 kilométeres körzetében történt. Ha a gyilkosságok ténylegesen is rábizonyíthatók Lee-re, a férfinak akkor sem kell aggódnia a következmények miatt, ugyanis ezek a különleges kegyetlenséggel elkövetett, erőszakos bűncselekmények elévültek az elmúlt 30 évben.
A hvaszongi gyilkosságsorozat a magyarok számára is ismerős lehet, a borzalmas események és a nyomozás kétes körülményei alapján a világhírű Bong Joon-ho filmrendező készített egy igazán nyomasztó, de nagyszerű krimit. A Halál jele (Memories of Murder, 2003) c. filmet olvasóink is megtekinthetik a közelgő 2019-es Koreai Filmfesztivál „Arcok” c. szekciójában, október 26-án 18:00-kor a Corvin Moziban.
Csak egy ugrás Szöul
A lengyel légitársaság, a LOT Polish Airlines szeptember 22-én indította el a Budapest és Szöul közötti közvetlen járatát. Eddig a magyar és a dél-koreai fővárosok közötti repülés csak átszállással volt megoldható, de ezután a majd’ fél bolygót átszelő út kényelmesebb és gyorsabb is lesz. Az odaút bő 10 és fél óráig fog tartani, a visszaút pedig 12 és fél óráig. Nagy hálával tartozunk a LOT-nak, hiszen ha térben nem is, időben mégis közelebb került egymáshoz a két ország.
Szöul nem lesz többé megacity?
A dél-koreai főváros, Szöul 1988-ban elérte a 10 milliós lélekszámot, így igazi megacityvé vált. Az előrejelzések szerint azonban ez a státusz 2020-ra veszélybe kerül. Ennek a folyamatnak több oka is van, de nézzük először a város demográfiai történetét!
A koreai háború után Szöulnak mindössze nagyjából 1 millió lakosa volt. Ez a szám 1970-re 5 millióra nőtt. A lélekszám csúcsértéke 11 millió volt 1992-ben. Ugyan 2016-ra a lélekszám visszaesett 10 millió alá, de a bevándorló külföldiek ismét feltornázták a számot. Külföldi polgárok az 1980-as évekig viszonylag alacsony számban képviselték magukat a városban, nagyjából 10 ezren voltak. 2000 óta a külföldiek száma egyre nőtt, még végül tavaly csúcsot is döntött, pontosan 283 984 fővel. Ez a szám a szöuli lakosok 2.8 százalékát teszi ki.
Az ingatlanárak megugrásával viszont sok szöuli kényszerül a külvárosokba, sokan már csak ingázva járnak be dolgozni a messzebb található, de megfizethető árú lakhelyükről. Sokan a fővárostól északra található Ilszanból vagy a délre található Pundangból utaznak Szöulba. A kivándorlás mellett a másik fontos tényező a társadalom elöregedése. Ahogy a fejlettebb országokban mindenhol, úgy Dél-Koreában és Szöulban is komoly probléma a születési ráta visszaesése. Amíg 1992-ben nagyjából 145 ezer gyermek született, addig tavaly ez a szám alig érte el a 13 ezret. Ráadásul a tavalyi felmérések szerint a város lakosságának 14,4 százalékát a 65 év felettiek tették ki. E statisztikák alapján szinte biztosra vehető, hogy Szöul lakossága hamarosan ismét a 10 milliós lélekszám alá esik.
Jó étvágyat kíván a Kedves vezér!
Hamarosan megnyílik Szöul Hongde nevű városrészében egy egészen rendhagyó, észak-koreai tematikájú étterem. Teljesen érthető módon az északi dizájn sok dél-koreai lakos nemtetszését váltotta ki. Az étterem tulajdonosa Kim Ir Szen és Kim Dzsongil hatalmas freskóival, valamint észak-koreai vezényszavakra hajazó szlogennel igyekezett hírverést csinálni az üzletének. Nos, a hírverés nem maradt el, de a tulajdonos egyúttal igen nagy slamasztikába is keverte magát.
Bár a koreai háború 1953-ban megszakadt, Észak és Dél azóta sem kötött békét, csupán tűzszünetet. A nemzetbiztonsági törvény 7-es cikkelye szerint tilos az ország ellenségeinek dicsérete, tetteinek dicsőítése és népszerűsítése. A törvényszegők akár 7 év börtönnel is büntethetők.
A 7-es cikkelyt ugyan sokan túlzónak találják – egyesek szerint csak a politikusok használják fel saját népszerűsítésük érdekében – az étterem tulajdonosa már el is távolította az észak-koreai diktátorok és az észak-koreai zászló freskóit az épület homlokzatáról. Ha a tulajdonos továbbra is kitart az észak-koreai tematika mellett, azzal a törvénysértést is megkockáztatja. Az étterem helyzete megosztja a dél-koreai társadalmat: egyesek szerint nem kéne a tűzzel játszani, mások szerint viszont a törvény sérti az emberi jogokat és a szólásszabadságot.
A beszámolót írta: Szilágyi Miklós
Források:
english.chosun.com, koreatimes.co.kr
english.chosun.com, koreaherald.com
